Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-02 / 147. szám

2 tS&KttSlXEam Békéscsaba 1927 juliu 2 Méria I. oszt. tanuló. Baji I'ona, Forsner Margit, Gold Médike, Nyiri Ilona II. oszt tanulók. 8 pengőt kaptak: Bereczki Irén III, oszt. és Balogh Eszter IV. oszt. tanulók. 10 pengőt kaptak: Szabó Róza és Vas Eszler IV. oszt. tanulók. Könyvjutalomban részesültek:Tóth Erzsi III. oszt., Hídvégi Mari III. oszt. és Papp Eszter IV. oszt. ta­nulók. A szép ünnppélyt a növen­dékek által énekelt Szózat zérta be. Ugyanazon nap délelőtt 9—12 és délután 2—7 óráig az iskola tantermeiben rajz és kézimunka kiállítás volt, hol a nagyszámú érdeklődő közönség igaz örömmel gyönyörködött a növendékek által a tanév folyamán készített szép rajzokban és kézimunkákban. ŐsKori siroK földestül együtt a muzeumban (A Közlöny eredeti tudósítása.) A régészeti kutatások terén való­sággal ritkaságszámba menő telje­sítményt végzett a dr. Buday Ár­pád egyetemi tanár igazgatása alatt álló szegedi archeológiai in­tézet. Legutóbbi ásatásainál pl. az ószentiváni korabronzkori s a legújabban lelt La Téne korabeli sirok feltárása alkalmával az ásatást vezető egyetemi adjunktus, dr. Banner János három sirt föl­destül együtt, teljesen bolygatatlan állapotban, a földbeágyazott em­beri tetemekkel, edényekkel, esz­közökkel együtt, hatalmas fáke­rettel s faalapzattal véve körül, teljes egészében emeltetett ki a sirgödörböl s szállíttatta Szegedre. Hogy micsoda óriási munka és nem mindennapi szakérlelem szük­séges ehez a munkához, arra elegendő jellemzésül annyit hozni fel, hogy egy-egy ilyen kiemelt sir súlya 16 mázsa s a földszint­ről a harmadik emeletre való fel­szállitása másfél millió koronába kerül. A korabronzkori sirok köz­zül egy a szegedi muzeumba, egy pedig az archeo'óaiai intézet gyűj­teményébe került. A La-Téne kori pedig szintén ez utóbbi helyen lett elhelyezve. A korabronzkori sírokban az emberi tetem zsugorított helyzetű, a La-Téne kori, a halottégetési szokás folytán, hatalmas urnában a tetem égett csontvázmarad vá­nyai lathatók, azonkívül állati csontok, egyéb edenyek, kard stb. Külföldi tudósok, akik eléggé sürüen fordulnak meg Síegeden, nagy elismeréssel gyönyörködnek ezeKben a maguk természetes valóságában szemlélhető s kül­földi muzeumokban is ritkaság­számba menő őikori sírokban. (K. E) Kedd, péntek és vasárnap tejtermékek, valamint na ponta friss gyümölcs és zöldség kaphatók STEINER gyümölcscsarnok Hunyady-tér flz Ipartestület nem fogadja el a felajánlott telhet Uj tervvel foglalKoziK az Ipartestület (A Közlöny eredeti tudósítása.) A képviselőtestület mult havi ülé­sén több telek iránt benyújtott kérvény sorsa felett döntött E'hi­tározta, hogy a Luther-utcai telket három részre osztja s a három telek közül a Luther utcait a Ke reskedelmi Csarnok, a saroktelket az adóhivatal, a Kistabán utcait padig az Ipartestület kapta. Az iparosok jelenlevő képviselői már akkor tiltakoztak az elbánás ellen, mert az Ipartestületre nézve sé­relmesnek Ítélték egyrészt azt, hogy egy mellékutcába dugják, másrészt pedig azl, hogy coljának nem megfelelő kisméretű telekkel akarták kielégíteni. Az iparos kép­viselők meggyőződésüket nemmel való szavazatukkal is kifejezésre juttatták. Az ipartestületben egyesült ipa­rostársedalmat a képviselőtestület határozata a legnagyobb mérték­ben elkedvetlenítette, ugy, hogy a ! székháznak megszavazott telket el sem fogadja s erre nézve a várost már értesítette is. Az ipar­testület 1200 adófizető tagjához illő elbánást várt a várostól s miután azt taoaíztalta, hogy a képviselőtestület mostoha gyer­mekként kezeli az iparosokat, mo3t már más megoldást keres. E te­kintetben most folynak a tárgya­lások s ugy lehet, ho{y már leg­közelebb nagyon érdekes fejle­ményekről számolhatunk be. Le kell szögeznünk azt a t'*nyt. hogy az iparoso t teljes tudatában annak, hogy a többi testület és az adóhivatal is teljes joggal szá­míthattak kívánságaik honorálá­sára, kizárólag csak azt sérelme­zik, hogy a város egy számottevő társadalmi osztályának nem azzal a mértékkel mértek, mint amilyet az számánál, jelentőségénél fogva nemcsak megérdemel, hanem meg is követel. FI békéscsabai Közs. polg. leányiskola tanulmányi Kiindulása SoK tanulsággal járt a Kirándulás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A tanítás legeredményesebb és legcélravezetőbb módja a szem­léitelő oktatás. De a szemléltető oktatásnak is van egy faja, mely­nek fontosságát már Rousseau s előtte a nagy pedagógusok hosszú sora annyira hangoztatta: a ta­nuló ifjúságnak a valóságban mindent bemutatni, hogy a köz­vetlen szemlélet utján szerzett tapasztalatok maradandósága biz­tosítsa a tanítás sikerét. Ennek a nagyfontosságú nemcsak oktatói, tanítói, de egyben nevelői ténye­zőnek szerepét jól ismeri az is­kola vezetősége s ezért ez iskolai évben megrendezte a másodig tenulmányi kirándulást. E kirándulásra 32 növendék három kisérő- tanárnővel: Petz Kornélia, Prisztavok Mária és Csepreghy Róza tanárnőt veze­tésével junius 18 án indultak el, a kirándulás 6 napig, azaz junius 24 éig tartott. A kirándulás pro­gramja : első nap: utazás Hatva­non át Miskolcra. Hatvanon vo­natunk öt órát várt a csatlako­zásra, ez idő alatt megtekintettük Hatvan vérosát, majd Miskolcra érkezve s a városról egy séta keretében összbenyomást szerezve nyugovóra tértünk. Második nap: Vasúton leutazíunk Abaujszin községbe, honnan egy remek 14 km es gyalogúton e'jutottunk az aggteleki cseppkőbarlag jolsvafői bej iratához. A barlang 7.5 km. hosszú. Leírni lehetetlen azt a szép képet, mely itt szemünk elé tárult. A természet játékos kedvé­vében teremthet ily csodálatos, szeszélyes alakulatokat, mondom játékos kedvében, pedig sok he­lyen a hatalmas méretek, a lehe­tetlennel határos képződmények a magnézium világítás mellett is fen­ségesnek tűnnek fal. 5 órát időz­tünk a barlangban, ez alatt az egyik bejárattól végig a barlangon átjutottunk az aggteleki kapuig. N agyon szép volt minden, amit láttunk, feledhetetlen is, mégis nagyot lélegzettük, mikor Isten szabad ege alatt éreztük magunkat. Talán mondanom sem kell, hogy az ízletes vacsora után nagyon jól esett az éjszakai nyugodalom, melyet a turista menház nyújtott kis csapatunknak. Harmadik nap: Aggtelektől gyalog egy 14 kilomé­teres uton leju'ottunk Rudabá­nyára. Eí uton kis leányaink hó­dolhattak virágszedési szenvedé­lyüknek, mert egy nagyon szép hegyi ut mellett elterülő rétek a legszebb, legüdébb, leggyönyö­rűbb virágokat hordozták, amel­lett a szívesen látott kis szamó­cát is, azt hiszem, mindkettő egyformán nagy örömmel fogad­tatott I Rudabányán nagyon szí­vesen látott vendégek voltunk, kis iparvasuton lejutottunk az ércfejtő bányákig, hol megismer­tük az ércfejtés, robbantás és el­szállítás menetét, kaptunk emlé­kül a bányából termésérceket, szép magnatit, limonit, hematit, barit, malachit és azurit példá­nyokat, melyeket szertárunknak szívesen hoztunk haza. Ruda­bányáról vonaton hazatértünk Miskolcra. Negyedik nap: Kér dezzük a jó Istent 51, teremtett-e másutt is oly szép, gyönyör vi déket, mint amilyent nekünk i negyedik napra tartogatott > Biz tosan. Da nekünk oly szét* vo! lillafüredi kirándulás, hogy na gyón kedves emlékként őrizzük i napot mindannyian. Miskolctól i fürdőtelep kisvasúján mentün 1 O.nassáig. Az egész uton a leg érdekesebb volt a kisvasút pá lyája. Mert ez a pálya nem t völgyeken vezetett, mint $nás normális vonat, ez a vasút min­dig kapaszkodott s elvégezte he­lyeltünk a hegymászás nehéa munkáját. Mindenütt, hol hegy. oldalakon, hol hegygerinceken mentünk, aminek meg volt az az előnye, hogy nemcsak egy völ­gyet láttunk, hanem messze-mesz­sze, a hegyeken tul eltekinthet­tünk s megnyílt előttünk a másik és a harmadik és a többi völgy, mindenik feltárva a maga szépsé­gét. Majd egy kanyarodó után egy hatalmas szép hegyi tó képe tárul elénk, utána megint hegyek, erdők, meredek sziklabércek. Aa egész napot a szabadban töltőt] tük, felkeressük a szentléleki rc mokat. az Ö,vénykövet, honnail remek kilátás nyilik a kömye^ vidékre. Majd visszasétáltunk kis barátságos patakocska m£ Hámorig, illetve Lillafüredi] megtekintettük a fürdőtelepet,! nan vonattal haza, Misitől O.ödií nap: Kora reggel elin] tunk az üveghuta megtekintés Éppen fújták a munkások izzó üveganyagból hatalmas pi páikkal a még hatalmasabb üveg táblákat, melyeket ablaküvegek nek szabdaltak fel. Csodálatos élményeket szerezve^ mentünk át a diósgyőri vasmü­vek megtekintésére Diósgyőrbe. Vezetőnk elejétől végig, logikus sorrendben magyarázta a vas fel­dolgozását, magyarázatát mindig a bemulaíott hatalmas gyártelep­részekhez fűzve. Láttuk az elektro­mágneseket, melyek emberi erő­vei meg nem mozdítható óriás sulyu vasdarabokat könnyedén emelnek s visznek egyik helyről a másikra, a kohókat, melyekben izzón cseppfolyós a va3, majd a hengerelőket, hol tüzes kigyók módjára szaladgálnak a vassza­lagok, a formálókat, az eszterga­műhelyeket, majd a formákat ké­szítő műhelyeket. A telep megte­kintése után Perecesre vitt át az iparvosut, olt a szénbányákat sze­rettük volna megnézni, de mivel a bányábamenetel veszélyes, meg­elégedtünk ismét a természet szép­ségeivel s visszatértünk Miskolcra. Hatodik és utolsó napunkon Mis­kolc nevezetességeit tekintettük meg. Felmentünk az Avastetőre, honnan festői kilátásban gyönyör­ködhetik a szemlélő. Elénk tárult Miskolc teljes képe a maga ren­dezettségében, tornyaival, templo­maival, középületeivel, mindeniket külön külön felismerhettük. Mijd a városban egy hosszú, szép és tanulságos séta alkalmával meg­ismerkedtünk a város középüle­teivel közelebbről. A délutáni vonatta] jöttünk haza, sok szép, kedves, feledhetetlen Csipke-áruh á z Bókóscsaba, Andrássy-út 6 1 la georgettek, creppe de chinek, foulardok a legújabb 1 Gufvili Frigyes divatszin és mintákban. Eredeti japán chantung, fürdő­1 Gufvili Frigyes divatszin és mintákban. Eredeti japán chantung, fürdő­IBHHBHHHi sapkák a legnagyobb választékban, la selyemharisnyák IBHHBHHHi az összes divatszinekben 6 pengő 80 fillér, csipkék 12 ^^ Selymek ^r csipkék Harisnyák Rövidáruk fillértől kezdve. Férfizoknik 36 fillértől, divatkesztyük 2 ^^ Selymek ^r csipkék Harisnyák Rövidáruk pengőtől kezdve. Gyermekzoknik minden szám és szinben ^^ Selymek ^r csipkék Harisnyák Rövidáruk

Next

/
Thumbnails
Contents