Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-09-30 / 221. szám

2 BflKfiSMEGYEI KÖZlÖ!fI Békéscsaba, 1927 szeptember 30 Betegsegélyző kiredeltséget BéKéscsabánaK Az uj munkásbizto8Ító törvény a kerületi munkósbiztositó pénztár székhelyén kivül álló, olyan nagyobb ipari és kereskedelmi gócpontokon, ahol a pénztári tagok száma a kirendeltség felállítását indokolttá teszi, megengedi a munkásbiztositó pénztárak kirendeltségének felállítását. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztér kötelékébe körülbelül 18000 pénztári tag tartozik, ebből körülbelül 6000 — de inkább több — tag esik, ami Békéscsaba rohamos fejlődése mellett folyton szaporodást mutat. Már maga az a tény, hogy az egész kerület tagjainak egyharmada Békéscsabán van, mig a központban körülbelül 4500 tag van, a többi igen fontos tényezőktől eltekintve is, indokolttá teszi a pénztári kirendeltség megszervezését. Hogy a mai központi rendszer bizonyos tekintetben mennyire hátrányos nemcsak az ilyen nagyszámú 8 a központtal könnyen nem érintkező pénztári tagokra, de magéra az intézményre is, azt több, igen helytálló érvvel lehet bizonyítani, melyek közül szavunk alátámasztásául csak egy párat emiitünk meg. A most fennálló rendszer mellett ugyanis, amidőn minden, az egész kerületet érintő igazgatási teendő a kerület székhelyén intéződik el, sőt az orvosi teendők fontosabb része is leginkább ott fejeződik be, a segélyre szo ruló s a székhelytől távol lakó tagok érdekei többször mostohán és sokszor annyira késedelmesen lesznek elintézve, hogy például a ma munkaképtelennek bejelentett, segélyt igénylő s munkaképtelensége miatt minden kereset és segélyforrás nélkül álló pénztári tag az egyedüli megélhetési forrásul szolgáló táppénzét csak hetek múlva kaphatja meg. Ez a késedelem, amelynek hátrányát legtöbb beteg keservesen érzi, nem annyira a pénztár hibájából ered, mint inkább a központi igazgatás hibája. Ugyanis ma a békéscsabai kilenc pénztári orvos, részben az igazgatás megkönnyítése, részben költségkimélés szempontjából, a különféle bejelentéseket összegyűjtve, hetenként egyszer terjeszti be£ a pénztárhoz s ilyenformán igen gyakran megesik, hogy a már több mint egy hete nem dolgozható pénztári tag táppénzét a bejelentéstől számított 2—3—4 hét mulve kaphatja csak meg. Mivel pedig csak Békéscsabáról hetenként körülbeiül 200 ilynemű bejelentés érkezik be a központhoz, amelyeknek a feldolgozása olyan hosszú időt vesz igénybe, hogy természetszerűleg is lehetetlen hamarabb elvégezni, holott a kerület székhelyén lakó pénztári orvosok az ilyen bejelentéseket naponta megtehetik s sürgős esetben talán meg is teszik, mikor is a pénztári tagok minden késedelem nélkül, hetenként pontosan megkapják a nekik törvényszerűen kijáró táppénzeket.l Igy van ez a többi segélyekkel is, mind a terhességi, gyermekágyi szoptatási, fogászati, szanatóriumi és fürdősegélyekkel is. Ez a szabályszerűtlen eljárás már magában is elegendő ok arra, hogy itt, a folyton fejlődő s mindég több és több pénztári tagot számláló városban eqy kirendeltség állíttassák fel. ahol a pénztári tagokat érintő összes ügyeket rövid uton el lehetne intézni. De nemcsak a Dénztári tagok, hanem a munkaadók is szenvednek a mai rendszer mellett, hiszen ők is csak hosszas levelezés, esetleg a központba való beutazás utján tudjék csak sokszor fontos és sürgős ügyeiket a pénztárnál elintézni, nem is említve azt a sok költséget, amelyek a felmerülő levelezgetések. « járulékok kivetésének megküldésével és a járulékok beküldésével felmerülnek s igy ki nem kerülhetők. De magára a pénztárra is sok előny hárulna a békéscsabai kirendeltség felállításával, mert ha el is tekintünk a felsorolt érdekektől, — amelyek különben magának a pénztárnak is elsőrendű érdekei — több fontos ok szól a kirendeltség felállítása mellet a pénztár részéről is. Ugyanis, ha meg volna Békéscsabán a kirendeltség, nem kellene a pénztár tisztviselőinek a balesetek s egyéb vizsgálatok miatt folyton Békéscsabára kiszállani, a helyi ellenőrzés ia könnyebb volna, sőt a Békéscsabához közel fekvő kis községeknek, a békéscsabai kirendeltséghez, — mint amely hely központi fekvésénél fogva legkönnyebben megközelíthető — csatolásával a pénztárnak eddigi óriási igazgatási költségei annyira lennének csökkenthetők, hogy a kirendeltség fentartésa — nagy horderejű előnyei mellett — alig okozna többletkiadást a pénztár terhére. A felsorolt főbb érvek mellett még számtalan, — ugyan csekélynek látszó, de ugy a munkaadók, mint a pénztári tagok érdekeit szorosan érintő kérdéssel is öszszefügg a kirendeltség felállítása s már maga az, hogy olyan nagyszámú tagnak a kirendeltség felállításával a pénztárt könnyebben hozzáférhetőbbé teszik, az közkedveltebbé válik, népszerűbbé lesz, ami. sajnos, a mai viszonyok mellett, bármennyire is igyekszik hivatásét teljesíteni, éppen nem mondható. A kirendeltséggel kapcsolatosan meg lehetne, sőt meg is kellene oldani egy orvosi rendelő felállításét is, hol a napnak bizonyos óráiban, mondjuk pl. a reggeli, déli, vagy az esti munkaszünet óráiban a pénztári orvosok keljő felszerelésű rendelőben, rendelőórákat tartanának, hogy ne kelljen az esetleges munkaképes betegnek legtöbbször órákat, sokszor azonban fél napot is, a magánbetegekkel keverten sorra várva, az orvosi rendelőben eltölteni. Ami pedig a kirendeltség felállításához szükséges helyiséget illeti, éppen volna Békéscsabán, még pedig a legalkalmasabb helyen. amely fekvésénél fogva ugy a városi, mint a környéki tagok által a legkönvebben lenne megkézelithető. Ugyanis a békéscsabai ipartestület székházat szerezvén, általa a központban a váróitól bérelt helyiségei 1928 évi Szent György napkor megüresednek s az utcai bejárattal biró s több tágas helyiségben könnyen megoldható lenne nemcsak a kirendeltség, hanem az orvosi rendelő fel állításának kérdése is. Éppen azért ajánljuk az érdekeltek figyelmébe, indítsanak sürgősen mozgalmat az ügy érdekéfl tanúból vádlott lett egy párbajügy tárgyalásán flmiKor a felek nem lőneK egymásra s a vezetösegéd süti el a pisztolyokat Szegedről jelelik: Váratlan fordulatokban és frappáns jelenetekben bővelkedő tárgyalás folyt le hétfőn délelőtt a szegedi büntető járásbíróságon Máthé Gvula dr. alelnök előtt. A vádlott Blau László szegedi kereskedő volt, akit még régebben inzultált Vaály Sándor főhadnagy. Az összetűzésből pisztolypárbaj lett, amely azonban nem végződött sebesüléssel. A párbai kitudódott s a felek és a segédek ellen megindult az eljárás. A vádlott Blau László elmondta, hogy egyszeri golyóváltással, 30 lépés távolságból történt a párbaj. Burger Béla dr t tanuként hallgatta ki a bíróság. Máthé Gyula dr. megkérdezte, hogy mint vezetősegéd, megkisérelte-e a kibékitést? — Nem I — felelte Burger dr. — Mégpedig két okból. Először a felek hallani sem akartak békés elintézésről, másodszor a katonai bpcsületszabályok értelmében Vaály főhadnagy ki sem térhetett volna a párbai elől. Erre feláll Weisz Tivadar dr. ügyészségi megbízott és a következő bejelentést tiszi: — Tekintetes királyi járásbíróság, a tanú ellen szintén vádat emelek saját vallomása alapján. Burger Béla dr-t most mér a továbbiak során mint vádlottat hallgatja ki a bírás ág. Elmondja, hogy a kibékítés azért is lehetetlen volt, mert Blau Lászlónak nem voltak segédei, hanem csak tanúi. Biró : Hogy lehet az ? Furcsa kis párbaj lehetett ez. A tárgyaláson jelenlevő egyik ügyvéd azután megmagyarázta, hogy valószínűleg ugy történt a dolog, hogy Vaály Sándor nem lovagias, henen csak fegyveres elégtételt adott s ez esetben nincs szükség segédekre. Burger : A párbaj különben sem volt komoly. Az első lövés joga Blau Lászlóé volt, de a fegyver csütörtököt mondott, mire Vaály főhadnagy lemondott a lövés jogéról. Mindkét pisztolyt azután én sütöttem el. A bíróság ezután ítélkezett. Mindkét vádlottat elitélte 1—1 napi államfogházra. Enyhítő körülménynek vette a járásbíróság a párbaj kötelező erejéről alkotott ferde társadalmi felfogást s Burger Bélánál azt, hogy nem ismeri a párbajkódexet. Az ítélet jogerős. ben, mikor is lehetetlen, hogy már a népjóléti minisztérium — maga is belátva a békéscsabai munkaadók és pénz!á

ri tagok kérelmének jogos voltát, — azt minél rövidebb idő alatt ne teljesítse. Ks. Véres fjarc olaszok és benszüíötf afrikaiak közöff Róma, szept. 29. (Sfefani) Dzsebel Cyrenaika vidékén az olasz csapatok teljesen szétszóríák és részben meg is se-nmisitették a zendülőket. A lázadók a harcok előtt 2500 an voltak. A harcok során 15C0 lázadó pusztult el. Fegyvereik és készleteik majdnem az utolsó darabig zsákmányul estek. Az olasz csapatok vesztesége a követkefő: Elesett 2 tiszt, 5 repülő, 61 eszkari. Megsebesült 12 tiszt, 2 repülő, 4 katona és 158 aszkari. Az eredményei hadmüveletek következtében az egész zónát megtisítitották a felkelőktől. ftz országos jegyzőegyesüíeí gyűlése Budapest, szept. 29. Az országos jegyzőegyesület ma délelőtt közgyűlést tartott. A közgyűlésen Vámos Ferenc kapuváii főjegyző volt az első felszólaló, aki a magyar falu közgazdasági és kulturális válságáról értekezett. Kaszab Pál a jegyzők sérelmeivel és anyagi helyzetével foglalkozott. Több panaszos felszólalás hangzott el. majd kimondották, hogy a jegyzők jogos kívánságait pontokba foglalva Szciiovszky Béla belügyminiszterhez terjes:tik fel, Konc János elnök indítványára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel üdvözölte Apponyi Albert grófot és Lord Rothermere t. Óriási árvizek a Rajnavidékén és Svájcban Feldkirch, szept. 29. A Rajna, amelynek víztömegei jelentékenyen csökkentek, Schaan mellett csaknem teljesen elhagyta régi medrét és egy körülbelül 250 méter széles résen halad tova. Ezen a helyen 200 chuzi utász és 143 főnyi osztrák csapat együttesen dolgozik, hogy a gát rését elzárja. A Rajna hullámai hömpölygő áradatban ömlenek Bendorn felé és körülfogjákíRuggelb és Bangs helységeket. Bendornnál felrobbantották a Rajna gátját, de nem sokat használt. A felrobbantott részek alatt a Raina két helyen áttörte a gátat. Ruggelbet ma teljesen kiürítették, az osztrák önkéntes mentőosztag csolnakon szállította le Ruggelb mintegy 390 lakosát. Ma a svájci utászok egyik osztaga 60 ruggeibi lakost a svájci partokra tett. Mindössze 12 személy nem akarta házát és állatait elhagyni, ezeket Ruggelbben hagyták. A házak helyenként 3 méter magas vizben állanak. Igen érdekes jelenség, ho^y hogyan versenyezik két állam katonasága semleges földön a veszedelem elhárításában. — Fotocikkeki lemezek, papírok, vegyszerek és az összes kellékek Wénich Lajos drogériájában Szent István-tér 16.