Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-09-16 / 209. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 szeptember 15 Volt tanítványai siremléKet emelneK Fábry Gézának, (A Közlöny eredeti tudósítása.) A polgári fiúiskola 1912-ben vég­zett növendékei julius második felében 15 éves találkozóra gyűl­tek egybe, számszerint- mintegy 15 en. Ezalkalornmal megkoszo­rúzták néhai tanáruknak, Fábry Ghánák sirját. UgyanC3ak ekkor testet öltött az az elhaiározás is, hogy el­hunyt tanáruk jeltelen sírjára egy egyszerű sirkövet állíttatnak, mely­nek költségeit a volt tanitvónyok adakozása utján állítják elő. Az adakozást nyomban meg is kezd­ték, melyhez a következők járul­tak hozzá: Péterfy Lajos tanár 10, Szántó József 5, dr. Uhrin András 5, Sátori István 5, Szta­ricskai Ferenc 10, Fekete István 5, Maczák Mihály 5, Kaczkó Pál 5, Kitka Gvörgy 10, Hugyecz Pál 5, Baukó György 5, Boskó János 4, Molnár József 5, Hrabovszki Mihály 5, Bánszki János 5, Fischer János 5, összesen 94 pengő. A gyűjtéssel dr. Uhrin Andrást bízták meg, ki ezúton is kéri a volt tanítványokat, hogy hálájuk jeléül a sirkő költségeihez hozzá­járulni szíveskedjenek. Pénzbeli adományok dr. Uhrin András városháza juttatandók. fl mezőgazdasági Kamara tanulmányi Kirándulása A tiszántúli mezőgazdasági ka­mara szeptember 20., 21., 22., 23. napjain mezőgazdasági tanulmá­nyi kirándulást rendez Makóra, Mezőhegyesre, Orosházára és Bé­késcsabára. A tanulmányut részle­tes programja a következő: Szeptember 20-án: Indulás Deb­recenből 7.10- kor gyorsvonattal Cegléden keresztül Szegedre. Sze­gedre érkezés 13 óra 48 Derekor. Szegedről indulós az ACsEV tal 14 órakor Makóra. Makóra érke­zés 15 óra 26 perckor. Makói fe­deztetési állomáson a makó—me­zőhegyesvidéki lóóllomóny meg­szemlélése. Indulás Makóról 19 óra 08 perckor, érkezés Mezőhe­gyesre 20 óra 23 perckor. Közös vacsora, elszállásolás. Szeptember 21-én: Mezőhegyes megtekintése a ménesbirtok által rendelkezésre bocsójtott fogatokon, indulós 6 órakor. A tanulmányi társaság megszemléli a központi tehenészetet, központi lóistállót, sertéshizlaldát, magyar gulyát, szüzgulyót, gazdasági csődör, csikó és kanca ménest. Ebéd utón: Ken­dergyár, Gidrán ménes, Digestor, ÖKörhizlalás, Pepiner juhászat, Ménesudvar megtekintése. Közös vacsora. Szeptember 22-én: Indulás Me­zőhegyesről 7 óra 35 perckor, ér­kezés Orosházára 8 óra 33 perc­kor. Délelőtt az orosházai tanya­világ megszemlélése az orosházai gazdák fogatain. Ebéd Gyopóros gyógyfürdőn. Indulós Orosházáról 14 óra 39 perckor Békéscsabára. Érkezés Békéscsabára 15 óra 40 perckor. Elszállásolás. Az öntö­zött rétek megtekintése. Közös vacsora. Szeptember 23 ón: A sertéshiz­laldán és az Almássy uradalom megtekintése. Indulós Békéscsabá­ról 23 óra 15 perckor, Szajolba érkezés 2 óra 15 perckor. Indulós Szajolból 2 óra 54 perckor, érke­zés Debrecenbe szeptember 24-én 7 óra 09 perckor. A fanulmónyut költségeinek fe­dezésére a jelentkezéskor 80 P fizetendő. Ha a vasúti kedvez­ményt megkapjók, ami kilátásban van, a fennmaradó összeget a ta­nulmányut végeztével a résztve­vők visszakapják, A 80 P tanul­mányuti költségben: vasúti jegy (II, oszt.), ellátás, elszállásolás, különféle kocsi, autóbusz dijak bennfoglaltatnak. Jelentkezni lehet a Tiszántúli mezőgazdasági 4 ka­maránál (Debrecen, Hunyadi-u. 5.) MVVVVVMMMWMMMWWMMMWMWWMMMMMMMMMMMM Ujabb szerencsétlenség történhetett volna a vasúti állomás előtt Megint eldőlt az állás a csatornacsövek alatt ezúttal azonban azzal a különb­séggel, hogy a gondviselés meg­óvta az állvány alatt álló három munkást, akik még idejében elug­rottak a lezuhanó betoncső alól s igy az eset emberéletet nem kö­vetelt. Amikor ez ismétlődő állvány­törésről hirt adunk, nem mulaszt­hatjuk el a hatóság figyelmét nyomatékosan felhívni erre a csa­tornaépítési módra, mely a sze­rencsés véletlen nélkül ujabb em­beréletet követelt volna magának áldozatul. hogyan védeKezzünK a ragályos gyermeKbetegségeK ellen? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Alig pár hete annak, hogy hirt adtunk arról a szerencsétlenség­ről, melynek áldozata lett egy fiatal napszámos élete. Mint meg­írtuk annakidején, a szerencsét­lenség ugy történt, hogy a beton­csővek elhelyezéséhez használt állvány eltört s a több mázsós betoncső rázuhant az egyik mun­kásra, kinek fejét összelapította, ugy hogy a szerencsétlen azon­nal meghalt. Csütörtökön délelőtt pon­tosan ez az eset ismétlődött Békéscsaba város polgármestere két f gyelmeztetést tesz közhírré, melyek t'gyike a kanyaró (vörös himlő), másika p°dig a vörheny (scarlut) elleni védekezésről szól. A két figyelmeztetést a követ­kezőkben adjuk közzé : A kenyarójárványok alakjában fellépő ragályos gyermekbetegség általános rosszulléttel, köhögéssel, tüsszögészel kezdődik, majd lázas lesz a gyermek. Ilyenkor már az orvos felismeri a betegséget, mert a torokban kiütések lépnek fel. Körülbelül az ötödik n^oon follokban jelentkező kiütés kelet­kezik az arcon, a nyakon, majd a test többi részén. A szem köny­nyezik, a fényt kerüli. A beteg elkülönítése csak ak­kor hasznos, ha rögtön történik, mert a kiütés előtt is fertőzi a környeze'ét. A beleget külön szobában kell tartani, azon keresztül járni nem szabad. A szobát sokat kell szel­lőztetni. A beteg köpetét mésszel fertőtleníteni kell. Szobáját, ágy­neműjét lehúzás után azonnal kimosni. Ha a beteg meggyógyult a szobát jól kitakarítani és szel lőztetni kell. A hatóság és kezelő orvos által megszabott rendszabályokat pon­tosan tartsuk be, mert a kanyaró, bár többnyire enyhe betegség, de veszélyessé is fajulhat. A ka­nyarósbeteget látogatni tilos. Nem szabad a gyermekeket iskolába, ovódába küldeni. A vörheny leginkább a gyer­mekek betegsége, de felnőtt is megkaphatja. Magas lázzal, há­nyással, torokfájással kezdődik. Pár nap múlva a nyakon, arcon megjelenik a kiütés, mely ráterjed az egész testre. A beteg bőre ugy néz ki, mintha festékkel volna be­festve. Egy néhány nap múlva halványodik a kiütés, torokfájás múlik. Egy hét múlva a beteg jól érzi magá', de még nem gyógyult meg, a fülgyulladás, vesebaj csak ezután lép fel, mint leggyakoribb szövődmény, melyeknek, ha nem vesszük elejét, a beteget egész életé­re nyomorékká tehetik. Csak akkor nevezhetjük gyógyultnak a bete­get ha teljesen lehámlott, mely 4—6 hét alatt következik be. A vörhenybeteget azonnal ápo­lójával együtt el kell különíteni, a ,' szobán átjárni, a beteget lá'ogatni nem szabad. Nem szabad a vör­henyes beteget szállítani, más la­kásba vinni, csak a hatósági or­vos engedélyével. Ahol vörheny­beteg van, a gyermekek iskolába, óvódóba nem járhatnak. Nem sza­bad az ápolónak élelmiszerekkel foglalkozni. A betegszobából sem­miféle tárgyat, élelmiszert, szeme­tet kivinni nem szabad, csak ha fertőtlenítették. A betegszobában kutya, macska nem tartózkodha). Mindent fertőtleníteni kell, mely a beteggel érintkezésbe kerül, vagy betegszobában van. A fehérneműt külön ki kell főzni a lehúzás után azonnal, vagy mosószódás vizbe áztatni. A beteg köpetéhez, vize­letéhez, székéhez mészoldatot kell önteni. Játékot, újságot, könyvet el kell égetni. Élelmiszert, mely megmaradt, szemetet el kell éget­ni, vagy ha folyadék, meszet ön­teni hozzá. Evőeszközt, tányért a betegszobában mosószódás víz­ben kell megmosni. Árnyékszéket lúggal kell lemosni, bele mészport vastagon hinteni, vagy egészen le­önteni mésztejjel. Ha meggyógyult a beteg hat hét után, a lakást fer­tőtleníteni kell, melyet a hatóság rendel és végeztet el. Nemcsak a beteg, de ápolója is terjesztheti a bajt, tehát vele sem szabad érintkezni. Az ápolónak emberek közé menni, bevásárolni tilos. Tanítsuk meg gyermekeinket a tisztaságra. Gyakran mossák ke­zeiket, evés előtt feltétlenül. Száju­kat mossák ki. Ne csókolódzanak, beszélgetéskor egymáshoz ne áll­janak közel. Lehetőleg elkülönítve aludjanak­Békéscsaba, 1927. szept. 14. Dr. Berthóty István polgármester. Nem volt gyermeK­hüdés a béKési eset fl Közigazgatási bizottság ülése Gyuláról jelentik: A vármegyei közigazgatási bizottság ülésén csen­des keretek között dr. Daimel alispán elnöklete alatt az alispáni jelentésnél kisebb vita volt csu­pán. A jelentés letárgyalása után az egyes jelentésekre került a sor. A közegészségügy kielégítő, sőt a mult hónapnál kedvezőbb, amennyiben a heveny fertőző megbetegedések száma 5 halálo­zással 85 re apadt. A gyermek­paralizissal kapcsolatos hirek hely­reigazításaként a főorvos a követ­kezőket jelenti: „Békés községből e hó 9-én bejelentett eset a boncolás után nem bizonyult gyermekhüdésnek. Különben a szomszédos Romá­niában dűlő és hozzánk is be­hurcolható veszedelem ellen való védekezés iránt a népjóléti mi­nisztériumtól nyert értesülésem szerint országos érvényű rendel­kezést adnak ki, ezért nem tettem javaslatot külön intézkedések meg­téíelere." A gazdasági felügyelő szerint a terméseredmények nem változtak. A megindult esők igen jó hatás­sal voltak. A szántási munkálatok megkezdődtek, a kényszerérett ten­geri törése folyik. Az állategészségügy terén nincs említésre méltó. A Csehország felé megindult állatkivitel itt is érez­hetővé vált és augusztus hónaD­ban 84 ökröt, 153 lovat és 1357 sertést szállítottak ki a megye területéről. Az adófizetésben a helyzet most is csak alig javult. Az esedékes adótartozósok 67 százaléka még mindig hátralékban v Qn. Az adó­zók terhén levő 9 293.090 penuő­ből eddig mindössze 3 381.690 pengőt róttak le. Az elmúlt hónap befizetési eredménye együtt kezelt adókban 723.326 pengő, forgalmi­ban 386 155 pengő. Az ülés után az albizottságok üléseztek. Hit Kell tennie a csabai gazdánaK az őszi vetés után? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az előrelátó gazda nem pihen meg az őszi vetés befejeztével, hanem kettőzött erővel fog hozzá a ta­vaszi munkák előkészítéséhez. Mert annak, hogy tavaszi kalá­szosaink és kapásaink oly ala­csony termésátlagokat adnak, leg­inkább az az oka, hogy szántó­földeink tavaszig tarlóban feküsz­nek, ennek folytán a téli csapa­dékot nem veszik magukba s ezért a legkisebb tavaszi, vagy nyárelői szárazság elegendő arra, hogy a vetést tönkre tegye. Szá­mos kísérlet által bebizonyosodott dolog, hogy az ősszel mélyen megszántott földekben május-juni­usban is ezer és ezer hektoliterrel több viz van kat. holdanként, mint a szomszédos, csupán tavasszal felszántott földben. Hallgassa meg tehát a kisgazda a jó szót s minden talpalattnyi földjét szántsa fel mélyen ősszel, mert hacsak egyszer is megteszi ezt, soha többé nem fogja elmu­lasztani. Persze még hatásosabb lesz ez a munka abban az eset-

Next

/
Thumbnails
Contents