Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-08-26 / 192. szám

2 bEkEsmeöyei közlöny Békéscsaba, 1927 augusztus 25 gos vásárok alkalmával. A piacra kerülő naptárak túlnyomó része ugyanezen elbírálás alá vehető. A föld népében igen élénken él az irolt gondolatok tisztelete, miért is a legtöbbször az elolvasottak fölött kritikát se igen gyakorol, aminek következménye lehet aztán az, hogy mohón befogadó szel­lemét az olvasottak alaposan meg­ronthatják. Ennek a pusztító munkának vet véget a belügyminiszter rendelete, mely a ponyvairodalom elleni védekezésről szól. A belügymi­niszter körrendelete intézkedik a ponyvairodalom elleni védekezés, valamint a sajtótermékek utcai és házaló terjesztésének engedélye­zésénél követendő eljárás és ellen­őrzés tárgyában. Felhivja a miniszter a hatósá­gokat sajtótermékek u'cai és há­zaló terjesztésének legerélyesebb megakad ályoiására, amennyiben az engedély nélkül történik, vi­szont a terjesztési engedélyek ki­állítása tekintetében a legnagyobb óvatosságra inti őket. Az utcai árusítás és házalás utján, vagy vásárokon terjeszteni kivánt sajtóterméknek nemzeti, erkölcsi, szociális s álta'ában kul­turális szempontból való szakszerű felülvizsgálása végett utasítja a rendelet a hatóságokat, hogy ese­tenként fordu'janak a törvényha­tósági népművelési bizottsághoz. Az enge iélykérések elbírálásánál pedig viszont a népművelési bi­zottság véleményének lehető figye­lembevételével járjanak el. fl széKesfehérvári Kong ressz u* KövetK^zményei fl vidéKi iparosság elszakad az lOKSz-tól Bélyegben róhatják, le továbbra is a husfor­galmi adót Csak az élőállatnál egyszer lerótt forgalmi adó hozhat olcsóbbodást (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny teite szó­vá a békéscsabai husiparosok pa­naszát a hétfőn életbe lépett fá­zisos hu3forgalmi adó lerovási módját illetőleg. A husiparosok nem is nyugodtak meg az idő­rabló lerovási módban, ami mór eleve megakadályozta volna a húsárak olcsóbbodását és a csa­bai forg. adóhivatalnál az adónak bélyegekben való lerovását kérték. A kérelemben a gyulai pénz­ügyigazgatóságnál is eljárták, hol megfelelő biztatásokat nyertek arra nézve, hogy a kérelmet rövidesen teljesitik. A pénzügyigazgatóség ezirányu intézkedése tegnap le is érkezett a csabai forgalmi adóhi­vatalhoz s ilyenformán a forgalmi adó naponként bélyegekben ro­vandó le. Mindezek ellenére számottevő olcsóbbodás még sem várható, mert az egy százalékos mérséklés különösen kistételeknél oly jelen­téktelen, hogy igazán számításba se jöhet. Egészen másként állana a dolog, ha a miniszter elrendel­né, hogy csak az élő állat után fizettessék forgalmi adó, annál is inkább, mert csak er «z egyetlen mód az igazságos. N>m is lehet addig könnyítésről beszélni, mig a leforgalmiadózott élő állat, hu*a, bőre, zsirja stb. után a nagyvágó­nál és a kimérőnél is újból Külön, külön le kell róni a forgalmi edót. \z lenne tehát a tennivaló, hogy ne csak a husiparosok, hanem a közönség is követelje a hus igaz­ságos adóformájénak megállapítá­sát, A kezdeményező legyen a képviselőtestület, mely forduljon e célból körirattal a városokhoz é3 törvényhatóságokhoz. Egyöntetű nyomósra lehetetlen, hogy a mi­niszter ne lássa be azt, hogy a hus forgalmi adó jelenlegi formája egyike a legigazságtalanabb adó­nemeknek. A ponyvairodalom terjesz­tését megakadályozza a miniszter Árusítási engedélyt csak a népműve­lési bizottság javaslatára adnak kl (A Közlöny eredeti tudósítása.) A tanyavilág az őszi esőzések elérkeztével hosszú téli estéken eddig túlnyomórészt naptárak olva­sásával töltötte ki munkától sza­bad idejét A népkönyvtárak még mindig nem képesek a nép kul­turális igényeit kielégíteni, bár tagadhatatlan, hogy e téren az utóbbi években kulturmunkánk igen nagy léptekkel haladt előre. A nép, melynek szelleme még nincs túlterhelve, rendkívül fogé­kony az irott betűből álló gondo­latok befogadására, sőt valóság­gal áhitja az olvasást szabad idejében. Ezt a vágyat használják ki aztán élelmes emberek, akik a legtöbbször a legszennyesebb, vagy legostobább ponyvairodalmi termékekkel látják el e népet rendszerint hetipiacok és orszá­(A Közlöny eredeti tudósítása.) A székesfehérvári iparos kong­resszuson történtek, mind szilé­sebb és mélyebb szakadást idéz­tek elő a vidéki és fővárosi ipa­rosság között. A kongresszuson a fővárosi ipartestületek jelentették ki, hogy elszakadnak a vidéktől, mig ma a vidéki iparosság már dolgozik is az elszakadás keresz­tülvitelén. Kéts ígtelen az, hogy a vidéki iparosság tovább egy per­cig sem maradhat jelenlegi elnyo­matásában, mert az 3zámárj egyenlő lenne a teljes pusztulás­sal. Az elszakadási mozgalomról szegedi értesüléseink alapján na­gyon érdekes megállapításokat adhatunk közre. Körmendy Mátyás szegedi ipar­testületi elnök a székesfehérvári kongresszuson lefolyt események­ről, a vidéki iparosoknak a szé­kesfehérvári kongresszus hatása alatt nyert impressióiról a követ­kezőkben nyilatkozott: — A vidéki iparosság nem kö­vetelt mást a gyűlésen. — mon­dotta, — mint törvénvbeiktafott jogának végrehajtását. Régi érdek­ellentétek összeütközése volt a székesfehérvári kongresszus kí­méletlen botránya. Az lOKSz-t a kormány a magyar ipar védel­mére és támogatására alapította, de az IOKSz vezetősége kizárólag a budapesti ipar érdekeit tartotta szem előtt, különböző szanáláso­kat folytatott le, amelyek 9 milliárd veszteséget okoztak az IOKSz nak. Közben a vidéki iparosság támo­gatásáról teljesen elfelejtkezett. A miskolci, hódmezővásárhelyi és mohácsi kongresszuson mér évek­kel ezelőtt is küszöbön állt emiatt a botrány. A vidéki iparosság mégis elállt a támadásoktól, ab­ban a reményben, hogy Hadik János gróf magához hivatja a vidéki ipartestületek vezetőit és hamarosan megkezdik a vidéki ipar feltámasztását. Ez azonban nem történt meg. Erre Nagy Án tal, a budapesti asztalosipartes­tület elnöke, sajtókampányt indí­tott az IOKSz ellen, Időközben a kormány a kisipari hitelügy tá­mogatására kétmillió angol font kölcsön felvételét határozta el. Ez adta meg az impulzust a székes­fehérvári botrányhoz, mert a vi­déki kézmüiparosság ebből a köl­csönből részt követel magának. Az IOKSz Iegn igyobb hibája abban áll, hog/ a centralizációs iparpolitikát segíti elő, A vidéki kézműipart ez a politika elnyomta és pusztulással fenyegette. A sze­gedi egyetemi építkezések körül tisztán megnyilvánult a vidéki iparosság kétségbeejtő mellőzött­sége, Hetven százalékban buda­pesti cégeknek adták ki a mun­kákat, ameVeket kellő hitel segít­ségével a vidéki iparosság min­den tekintetben jól elvégezhetett volna. A vidéki ipartestületek küldött­ségei, okulva az elmúlt évek hiába­való küzdelmein, a székesfehér­vári kongresszus hatása alatt el­határozták, hogy kiválnak az IOKSz kötelékéből és megalapítják a Vidéki Ipartestületek Országos Szövetségét. Ezzel a lépéssel — mondotta Körmendy Mátyás — elérjük az ipari decentralizáció első lépcső­fokát. Bár a vidéki iparosság nem akarja megszüntetni az IOKSz-ot, de kényszerül az uj szövetség megalakítására, mert érdekeit meg akarja védeni, illetőleg arra akarja kényszeríteni az IOKSz vezetősé­gét, hogy a vidéki iparossággal szemben a megalapitási törvény alapján járjon el, amely teljesen fedi a vidéki iparosság érdekeit. Ezekután tehát hamarosan meg­alakal a Vidéki Ipartestületek Or­szágos Szövetsége. Megszervezé­sével a miskolci ipartestületet bíz­ták meg, amely még e hó folya­mán megindítja az uj mozgalmat. Megérkezett a budapesti női jazz-band a Korona ká­véházba. Ügyvédek vándorgyűlése Gyulán Gyuláról jelentik: Nevezetes ese­mény színhelye lesz Gyula vá­rosa szeptember hó 10. és 11 én. Ugyanis a szegedi ügyvédi ka­mara e napikon tartja meg a szokásos évi vándorgyűlését Gyu­lán. A vándorgyűlésen megjelen­nek a budapesti ügyvédi kamara, az ügyvédszövetség, valamint az ügyvédi kör elnökei, nemkülön­ben a budapesti ügyvédi kamara hírneves választmányi tagjai és a szegedi ügyvédi kamara vezető­sége. Meghívást kapnak a sze­gedi kir. itelő tábla elnöke és a szegedi kir. főügyész, a helyi ha­tóságok fejei, a birói és ügyészi kar tagjai. Igy kétségtelen, hogy a gsulai vándorgyűlés országos esemény jeliegével fog bírni, annál is inkább, mivel a vándorgyűlés tartása nem csupán az ügyvédi érdekeket szol­gálja, hanem az országos irre­denta mozgalom ébrentartása is egyik legfőbb célja. A szeptember hó 10 iki vándor­serleges vacsorán az üdvözlő be­szédet dr. Jantsovits Emil tartja, mii a serleges ünnepi beszédet Széli Gyula kamarai elnök fel­szólalása után dr. Berényi Ármin mondja el. Másnap, szeptember 11-én hi­vatalos ülés lesz a kir. törvény­szék esküdtszéki nagytermében, ahol dr. Keppich Frigyes és dr. Megyessy Ágoston tartanak elő­adást az ügyvédi kart érdeklő és az igazságszolgá'laíás keretébe tartozó problémákról. Ugyancsak ezen az ülésen fölszólalnak a budapesti és a szegedi kamara kiküldöttei. A nevezetes gyűlésen nagy számban vesznek részt a békés­megyei ügyvédi kar tagjai is és igy az minden tekintetben sikeresnek jelentőségteljesnek ígérkezik. Aranyat találtak a naros homokjában Két földmives aranymosási jogot Kér a Marosra Szegedről jelentik: Vasárnap két földműves jelentkezett a sze­gedi rendőrségen. Horváth Jójárt Gábor és Masa Péter, akik azt a feltűnő bejelentést tették, hogy a Maro3 és a Tisza torkolatánál nagyobbmennyiségü aranyat fe­deztek fel. Elmondották, hogy a háború utolsó évében jöttek vissza Dél­amerikából, ahol aranybányában dolgoztak. A Maros torkolatánál bérelték földet, amelynek meg­munkálása közben arra jöttek rá, hogy azon a területen feltétlenül aranynak kell lennie. B irelt föld­jükön kapálás ürügye alatt a leg­nagyobb titokban kezdetleges aranymosóteknőt csináltak és éj­szakának idején hozzáfogtak az aranymosáshoz. Az eredmény meglepő volt. Az első próba alkalmával há­rom vödör, körülbelül fél méter­mázsa homokban félgramnyi tiszta aranyat találtak. Később folytatták a munkát és összesen három gram aranyat kaptak a homokból. Az aranyat egy szegedi ékszerész va­lódinak találta. A rendőrség, amely előtt a két gazda mindenben igazolta állítá­sát, utasította őket, hogy jelent-

Next

/
Thumbnails
Contents