Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-08-13 / 183. szám

2 MidSsMiei®! KOZLOW? Békéscsaba, 1927 augusztus 13 Tűz a debreceni gazdasági akadémia szérűskertjében Debrecen, aug. 12. Csütörtökre virradó éiszaka a pallagi gazdasági akadémián a szérűskertben kigyulladt egy 4) méter hosszú és 5 méter magas szénakazal. A hatalmas kazal mellett, mintegy 1000 mázsa lucerna, lóhere és szalma volt felhalmozva és egy nagy gabonaasztag, A nagy apparátuss 1 kivonult tűzoltóságnak több mint 5 óráig tartó megfeszített munkával sikerült csak a tüzet lokalizálni és az akadémia szérűskertjét megmenteni. A tüzvizsgálat megállapítása szerint a tüzet gondatlanság okozta, az elszállásolt munkások közül valamelyik gyufát vagy égő cigarettavéget dobott eL Á kár mintegy 10 ezer pengő. Kőműves sztrájk Győrött Győr, aug. 12. A kőműves munkások ma reggel sztrájkba léplek. Mintegy 600 kőműves szakmunkás hagyta abba a munkát, mert az építkezési vállalkozók nem telje sitetíék béremelési követelésüket. A sztrájk megszüntetése érdekében Csányi József dr. rendőrtanácsos azonnal megkezdte a békéltető és egyeztető tárgyalásokat. Eddig azonban sem a munkások, sem a munkaadók nem engedtek álláspontjukból. fl tarlóhántást el ne mulasszuK Aratás után a legsürgősebb munkájá a gazdának a tarlóhántás, amelynek azonban nem hetekkel az aratás után, de azonnal kell megtörténnie, ellenkezőleg a talaj felső rétege megkeményedik, megcserepesedik, nehezen szánthatóvá válik, de a talajban levő viz is nagyobb mennyiségben párolog el, ha a tarló szántatlanul állt. A tarlóhántásnak Két nagy előnye van, az egyik az, hogy a lehulló csapadék utolsó cseppjét is magába szívja, ellenben a talajban levő viz elpárolgását akadályozza, ami biztositéka annak, hogy ha akár őszi, akár csak tavaszi nő vényt vttünk utána, a talajban foglalt nagyobb mennyiségű viz következtében egyenletesebben csírázik és erőteljesebben fejlődik, ami pedig a jó termésnek első feltétele. Számos kísérlet bizonyítja, hogy a talaj, amelynek tarlója közvetlenül aratás után tarlóhántásban részesült ezer és ezer hektoliterrel tartalmaz több vizet kat. holdanként, mint az, amelyiknek felszántását elmulasztották, vagy azzal késlekedtek. A második nagy előnye a tarlóhántásnak a gyomirtás. Az aratás után lepergő magvak a tarlóhántéscs talaj mélyébe kerülnek, ott csakhamar csírázásnak indulnak 8 a következő vetőszántás alkalmával megsemmisülnek, ha ellenben a tarló szántatlanul marad, a föld felületén fekvő gyommagvak nem indulhatnak csírázásnak és csak majd az őszi szántással ke rüinek a talajba, melyben a késő ősz miatt megint nem indul hatnak csírázásnak, csak majd kora tavasszal 8 akkor gyomositják megint el a talajt. A nagytermések legfontosabb feltétele a tarlóhántás, melyet egyetlen kisgazdának sem volna szabad elmulasztani, nem különösen az Alföldön, ahol a szárazság olyan gyakran látogatja meg a gazdákat, amely szárazság ellen egyedüli védelmet a tarlóhántás és az ezt követő őszi mélyszántás nyújt. De meg az aratás után következő tarlóhántással tehetjük talajunkat porhanyóvá, amely talajporhanyitás azután jobb magházat biztosit az elvetett magnak és az alkalmazott műtrágyák termésfokozó hatását is jobban biztosítja, mintha a műtrágya kiszórásának pillanatában a talaj még göröngyös. Oroszország, mint Magyarország mezőgazdasági versenytársa a külföldi piacodon Érdekes cikk jelent meg a napokban Norman Lajos grófnak, az Országos Mezőgazdaság Kamara berlini gazdasági tudósítójának tollából. A cikk szakszerűen foglalkozik azzal a kérdéssel, mennyiben versenytárs Oroszország nekünk a németországi piacon és talán más bennünket érdeklő országokban ? A szovjetről, mint Magyarország gazdasági konkurrenséről ezeket irja: Oroszországnak tudvalevőleg az a szándéka, hogy ne egy két állammal álljon kereskedelmi öszszeköttetésben, hanem többekkel és pedig azért, hogy egy esetleges szakítás alkalmával más piacokon helyezze el termését. Oroszország az utóbbi időkben a szo nszédos országokkal (Litvánia, Lettország stb.) keres összeköttetést, de Ausztria felé is Németországon keresztül. Ez azonban csak konjunkturális jelleggel bir, épp az angol szakítás folytán beállt helyzet miatt s ez nyilvánul meg az orosz—csehszlovákiai relációban is, miért is e törekvésekre nagy súlyt nem kell helvezni. Más piaca Oroszországnak Olaszország. Az 1926. évi orosz kivitelben 9 9%-ig (gabonákban) Olaszország szerepel, ami az ezévi orosz összkivitel alapián 2.7 millió métermázsa volna. Tekintettel arra, hogy Magvarország a római szerződés szerint Fiumét, mint szabad kikötőt visszaszerezte, remélhető, hogy ezáltal az orosz versenynek hathatósan ellent tud állani. Nag/ versenytársunk azonban Oroszország a német piacon. Az alábbi számokból kitűnik a piac hóditása: Árucikk Oroszország exportja Magyarország exportja Árucikk 1926 1927 I-VI. 1926 1927 I—VI. q q q q Leöl' baromfi 10.096 10118 21 356 17.575 tojás* 244.017000 231 333000 127.086.'-00 97 218000 rozs 477 516 967.366 421.613 117 621 buza 1.396 725 1.262 679 205 833 28.091 zab 24.786 68.622 — — takarmányárpa 5.602 492 1.410862 — — más árpa 126 804 39 897 97.896 19 386 tengeri 362 390 494.957 121.805 30.707 köles 126.061 15.972 — — * Darabokban. Érékben kifejezve: 1926-ban Németország összbehozatala O.oszországból 344,006 000 márkát tett ki, mig összkivitele 264.688.000 márkára rúgott. Ezzel szemben Magyarországnak összkivitele Németországba 85.665.000 márkát tett ki, mig behozatalunk Németországból 108.433.000 márkában van feltüntetve. E statisztikai adatokból elsőnek a l^ölt baromfi hatalmas exportja tűnik fel. Magyarország a német beviteli statisztikában tavaly még első helyen állt s bér a magyar áru a német piacon igen kedvelt, az orosz előretörés nagy veszélyt je'ent nekünk. Ez év első felében többet vitt be, mint tavaly egész évben s igy Magyarország nemcsík, hogy Hollandia mögött mared

!, tehát harmadik helyen van, hanem az orosz export, az itteni kereskedők véleménye szerint, az áru minőségében is (különösen az úgynevezett „poulet") a magyar elé került. Az orosz áru csak 20 napi hizlalás után jut megfelelő kikészítés után exportra, mig a magyar áru már 12 nap után. Tojásben is Oroszország érte el április—május havában a rekordot, miután csak állami ellenőrzés mellett, tehát standardizált, egyforma árut visz ki. Sajnos, Magyarországon a standardizáló* nagyon várat magára s ez az árakban kifejezésre is jul: mig 1925ben 1000 darab magyar tojás á'lag importára Németországban 96 70 márka volt, addig 1926 ban 91.70 márkára esett vissza, ennek ellenében pl. Litvánia exportja, mely állami kontroll alatt áll, duplájára emelkedett, a hollandi és a dán minőséggel egyforma nívóra. Ami a gabonanemüeket illeti, sajnálattal kell konstatálni, hogy Magyarország talán az egyetlen exportország, mely mindenféle piacfigyelés nélkül dobja piacra értékes gabonáját. Mi Magyarországon örülünk annak, ha a kampány kezdetén a szervezett külföld ajánlatokkal halmoz el, sőt ha tőzsdén kivül még magasabb árat fizet, hamar tuladunk a legértékesebb cikkünkön, ahelyett, hogy a külföldi piacokat megfigyelve, azok szükségletei felől tájékozva, kellő időben, szervezve kínálnánk. Magyarországnak már akkor nincsen gabonája, amikor majdnem dupla árat tudnánk kapni a külföldtől, mi f»zt az amerikai pooloknak és Oroszországnak engedjük át. Talán nem volna elvetendő dolog, ha Magyarország illetékes minisztériuma a külföldi piacok állandó szemmeltartására megfigyelőket nevezne ki Ily megfigyeléseket ma már minden utódállam végez, mert egy modern gazdasági életben ezen épül fel a tervszerű produkció és az export organizáció. Enélkül minden ankét és egyéb tanácskozás csak teória marad. Furesaságok ai erdélyi román bíráskodásból Pádnál Antal és Gorkij mint tanuk — Az erdőlyl Igazságszolgáltatás egykor és most Angol lapok írták az összeomlás után, hogy a régi magyar igazságszolgáltatás a mostani területeken: .minden tekintetben mintaszerű volt, fenkölt gondolkodású birák sora élit szolgálatában, akiknek a bírói székben más törekvésük nem volt, minthogy meggyőződésük szerint igazságot szolgáltassanak." E^y pár hónap lefolyása alatt minden megváltozott. A bírák tudatlanok 8 a felek elkerülik a bíróságot és választott bírósághoz fordulnak 1924 ben az aradi törvényszék elnökévé egy kisenevi bírót: C. Simonosescut nevezték ki, aki oroszul tudott, járatos volt az orosz törvényekben, de nem tudott magyarul és nem ismerte sem a magyar, sem az osztrák jogot. A kolozsvári törvényszék elnökévé S. Praporgescut nevezték ki, aki ítéleteiben nem alkalmazta az Erdélyben érvényben levő jogot és amikor feljelentették, egyáltalán nem szégyelt azzal védekezni, hogy a jogot nem is ismerte. A tudatlanságnak szinte fantasztikus esetei történtek meg az ÜDÍT! GYÓGYÍT! SZENT LUKÁCS FÜRDŐ RT. KRISTÁLY FORRÁSVIZE LEGYEN MINDENNAPI ITALOD! Kapható mindenütt Főlerakat: BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY UT 39: TELEFON 120. SZÁM Csipke-áruház la georgettek, creppe de chinek, foulardok a legújabb Csipke-áruház divatszin és mintákban. Eredeti japán chantung, fürdősapkák a legnagyobb választékban, la selyemharisnyák Bókóscsaba, ^ Andrássy-út 6 az összes divatszinekben 6 pengő 80 fillér, csipkék 12 Bókóscsaba, ^ Andrássy-út 6 fillértől kezdve. Férfizoknik 36 fillértől, divatkesztyük 2 Bókóscsaba, ^ Andrássy-út 6 pengőtől kezdve. Gyermekzoknik minden szám és szinben Gufvill Frigyes • Selymek Csipkék Harisnyák Rövidáruk