Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-08-03 / 174. szám

2 KM8MEOTE2 KOZLOOT Békéscsaba, 1927 augusztus 3 [ Legnagyobb választék I Legolcsóbb árak I Kedveső fizetési feltételek?! Szőnyeg Függöny Bútorszövet Megalakul Csabin is a proficsapat, ha kalló támogatásban részesül Szükséges hozzá a közönség támogatásán kívül minimális fizetős, adókedvezmények és a feláru utazási kedvezmény (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy lelkes sportemberek akciót kezdtek egy profi futballcsapat alekilása céljából. Megindult a részjegyaláirási propaganda s össze is gyűlt a szükségletnek körülbelül a fele. Ezen tul azonban semmiféle munkával nem lehetett több jegyzést elérni, miért is a kezdeményezők nem vállalhatták kielégítő anyagi eszközök hiján a csapat megalakításának felelősségét Most aztán ujabban ismét élénken foglalkoznak a sportkörök a csapatalakitás kérdésével s az előző akcióval szemben komomabb anyagi garanciék is látszanak fennéllani. Ezek szerint egy pár lelkes SDortember bocsátaná rendelkezésre a szükséglet minimumát költségekben, ami természetesen még mindig nem lenne elég bázis a zavartalan fennállás számára. A fennállás és zavartalan miikcdés szempontjából ugyanis elsősorban az szükséges, hogy a kezdet nehéz napjaiban a helyi játékosok elegedjenek meg a minimális fizetéssel. A 2—3 idegenből hozandó játékos javadalmazása se haladhatná meg a havi egymillió koronát. A vezetőség ezzel szemben a játékosokat a tiszta bevétel bizonyos százalékával kárpólolná, továbbá az úgynevezett prémiummal. A másik szükségesség a városi hatóságok jcindulatu támogatása, aminek főként a forgalmi- és vigalmi adók legalább ideiglenes elengedésének kellene lennie. Végül a szövetseg közbenjárása a vasúti félóru utazás kedvezményének elnyerése szempontjából Ezekhez természetesen a közönség támogatása szükséges, mely, ha mennél szélesebb körű lesz, annál életképesebbé válnék az alakulat, sőt a fokozatos fejlődésnek is egyedül ez az igazi garanciája. Az alakulat nevével is ezt igyekszik feltüntetni, hogy nem egy klubnak, vagy érdekcsoportnak letéteményese, hanem az egész sporttársedalomnak büszkesége akar lenni. Épen ezért felhív a szervezőbizottság mindenkit, hogy siessen támogatására az uj alakulásnak, mely minden támogatást a legbecsületesebb munkával fog meghálálni. A szervező munka serenyen folytk s remélhető, hogy legközelebbi tudósításunkban már konkrétumokról szárrolhetunk be. Egy ellenvélemény, melyneK megállapításai nem is sántiKálnaK, hanem buKdácsolnaK (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny minden kultur és minden a multak tradícióit szerelettel ápoló ember jogos és alapos megbotránkozáséval tette szóvá a színházépületen most folyó „tatarozás" soha nem tapasztalt egyéni módszerét. A közönség széles rétegei külön-külön szempontokból a legteljesebb mértékű szolidaritásról biztosilottók szerkesztőségünket, szekértőktől pláne egyetlen ellenvéleményt sem hallottunk egészen a mai napig, amikor is az egyik helybeli szakember véleményét hozta meg a posta. Az „ellenvéleményt" teljes egészében teszük közé mér csak azért is, hogy az illető szakember ezáltal bűnhődjék a jobb ügyhöz méltó fáradozáséért, mellyel szolgálatot kíván tenni azoknak, akik a hibát elkövették. Megállapításai egytől-egyig csak azt bizonyítják, hogy valamely — előttünk ismeretlen — kényszerítő okból meggyőződése ellenére próbalja bebizonyítani a fehérről, hogy fekete. Az ellenvélemény a következő : „A Békésmegyei Közlöny pénteki száméban egy cikk jelent meg, mely támadja a szinház tatarozásét végzőket. A közönség csak akkor látja helyesen a dolgokat, ha az ellenvéleményt is ismeri, amely a következő: Már a cikk első mondata erős túlzás. „Müemlékszámba" nem lehet venni a szinház épületét. Egy elég tetszetős épület, amelynél van sokkal rosszabb és sokkal jobb. Semmi különös szépséget, vagy eredeti ötletet nem lehet rajta felfedezni. Ahhoz, hogy műemlék legyen, türelmesen kell várakozni 3—400 évig. A leghatározottabban tiltakozni kell az ellen, hogy ezen épületnek valami különleges elbánást, illetve tatarozást igényeljen valaki, meit az a közpénz pocsékolésa lenne. Igenis rendesen, becsületesen meg van javítva, mint ahogy egy középülelet jókarban kell tartani s egyáltalán nem „ordító" a mostani képe, hanem nagyon is beleillik a város többi épületének sóiéba. Éppen akkor volna „ordító", ha patinát tennének ró. A cikkíró némi tájékozottsággal ir építészeti elvekről, csak éppen a legfontosabbat felejti el: a mílljő elméletet, mely szerint elsősorban a környezetet kell vizsgálni, mert annak van döntő hatása. Egészen más hatása volra, ha a színházét igy, ehcgy van, odatennők a velencei St. Máik-térre, vagy a bécsi Szent István-templom mellé. Oda csakugyan nem illene se hogyan. Ellenben ebbe a fiatal, éppen csak vörösödni kezdő alföldi városba, sőt mondjuk ki büszkén: parasztvárosba sehogyan se illik egy „renesszánsz miiemlék". Hol volt még Csaba a renesszé nszkor ? Akárki rendelte el, nagyon bölcsen tette, ha igyekezett letompítani az „ordító" reneszánszt s lehetőleg beleilleszteni a környezetbe. Pesten 12 éve lebontották a Nemzeti Színházat, amely több joggal volt „müemlékszámba" vehető s helyébe egy ordító ameri kaies bulvár bazárt építettek. Ez csodálatosképpen senkinek se fáj. Ugy látszik, a pestieknek egyéb bajuk is van- Vagy pedig nekünk nagyon jó dolgunk van, hogy re étünk a malterben reneszánszt keresni. Bizonyos, hogy aki a Széchenyi fü'dó idejében egy városban nem tud nagyobb hibát találni a szinház malterjének árnyalaténál — az a legnagyobb őszinte dicséietet mondia az illető közegekre. P. S." Anélkül, hogy részletesen foglalkoznánk az ellenvélemény valamennyi megállapításával, csak néhányra teszünk megjegyzést. A cikkíró tiltakozik a szakszerű tatarozás ellen azért, mert az szerinte „pénzpocsékolás". A tataro zós azért szükséges, hogy az épületben fekvőtőke értékét megóvjuk azzal, hogy mindazt, amit róla az idő lehánt, állandóan vissza helyezzük s igy az építmény értékálladéka lehetőleg mindig ugyanaz maradjon, mint a megépítésnél volt. Ezzel szemben a színház tatarozása az épület értékéliedékának erőszakos csökkentése, attól eltekintve, hogy a meszelés nem tatarozás. Az ellenvélemény említi a „miliő" elméletet, az ütőkártyát, mint olyant, amire mi nem gondoltunk. Nem veszi ugyanakkor észre, hogy mi igenis gondoltunk, de helyes értelemben s nem ugy, mint ő Az ő miliő elmélete szerint ugyanis Csabán a „paraszt városban" nem lenne szabad csak kizárólag istállókat, krumplivermekei, magtárakat stb. építeni, mert a szinház reneszánsz épülete nem illik bele a környezetbe. Egyszóval: építész urak hagyjatok fel minden ambícióval, hogy Csabán emeletes, stílusos házakat építsetek, mert ez uj miliő elmélet szerint annak itt nincs helye. Fejlődés : Istenveled! De reneszánsz stílben se építsetek,, mert „Hol volt még Csaba a reneszánszkor ?" Egyenesen kétségbeejtő az, amikor a cikkíró megállapítja, hogy bölcs munka volt a reneszánsz épület stíljének letompitása és a környezetbe való beillesztés igyekezete. Építésztől még ilyet nemi hallottunk... A pesti Nemzeti Szinház helyére épített bazár pedig csak ideiglenes építmény, mely csak addig fog ott állani, mig az uj szinház felépüL Ezt is tudja Magyarországon minden szakember 1 Az ellenvélemény megállapításai annyira kétségbeejtők, hogy kénytelenek vagyunk a véleményezőhöz azt a tiszteletteljes kérdést tintézni, hogy vájjon az ö névjegyzésével nem élt-e vissza jogtalanul valami dillettóns jóakarója ?... IVMMMMMMMMMMWMMIMM' Este 10-kor zárni kell a békéscsabai korcsmáknak Az államrendőrség szegedi főkapitánya a következő rendeletét teszi közhírré: Rendelet. A 9863-1920. M. EL. rendelet 2. § a alapján a 1537211927. VIII. ti. M. szamu rendeletben adott felhatalmazás értelmében Békéscsaba r. t. város területen lévő korcsmák záróráját esti 10 (tíz) órában állapítom meg. Aki ezen rendeletben foglald rendelkezést megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és a m. kir. igazságügyi, és a m. kir. belügyminiszter 638001926. I. M. számú rendelete alapján 20 fillértől 40 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén öt (ötj napig terjedhető elzárással büntetendő. A kihágás miatt az eljárás e m. kir. állami rendőrség hatáskörébe tartozik. Ezen rendeletem a közhírré tétel napján lép életbe. Szeged, 1927. évi julius hó 20Dr. Szalay József sk. m. kir. rendőri!erületi főkapitány Csillárok villanyégők, villanyszerelési anyagok óriási választókban igen olcsó árban Rosenbaumnál Andrássy-ut 25. C&ípke-ar uhéx j Békéscsaba, Andrássy-úi 6 (1 O^eili ISlVOlJ-ICUIJJIUm Illtl.C, ílim-o iitl/c. 1 Cjiuuv,c . la georg

ettek, creppe de chinek, foulardok a legújabb r>lion+i,n<T fíirrln. — Időprognózis: Továbbra is meleg és száraz idő várható. — Fotocikkek: lemezek, papírok, vegyszerek és az összes kellékek Wénich Lajos drogériájában Szent Istvőn-tér 16. divatszin és mintákban. Eredeti japán chantung, fürdő sapkák a legnagyobb választékban, la selyem harisnyák az összes divatszinekben 6 pengő 80 fillér, csipkék 12 fillértől kezdve. Férfizoknik 36 fillértől, divatkesztyük 2 pengőtől kezdve. Gyermekzoknik minden szám és szinben Gutvill Frigyes Selymek Csipkék Harisnyák Rövidáruk'