Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-28 / 169. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1927 julins 28 Csütörtök 54-ik évfolyam, HjgjkfliB 7QL1TKEJ9X IIPIIIP til&ftxettal Cl]*.*. : Helyben és vidékre postán küldve: negyed Ívre 6 pengó, egy hónapra 2 pengő, Példá nyon.ként 10 fülér. Főszerkesztő: Dr. GydsgySsi János Felelős szerkesztő i FiiippinyJ Sámnel Talftfoasc&m : 7 Ssetkesstőség és kiadóhivatal: Békésosabás, II, kerület Ferencjs József-tér 20. ssáso alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Ti felsőmagyarországi kalbolikusok is küldtek részvéítáviralof Esztergomba Esztergcm, julius 27. A cseh szlovák keresztényazociális párt nevében Szüllő Géza országos elnök Csernoch János hercegérsek elhunyta alkuiméval a felföldi magyarság nevében is részvétléviratot intezett az esztergomi főképtalanhoz. Magyarország még ma is vezet a sakk-tornán London, jul. 27. (Wolff) A sakktorna állása kedden este a következőképen alakult: Magyarország 31, Dánia 26, Ausztria 25'5, Németország 25'5, Negybrítánnia 24 és Hollandia 24 pont. 77 csetjek erőlködései Hott)ermerevet szemben Prága, julius 27. A cseh közvéleményt változatlanul erősen foglalkoztatja lord Rothemere akciója és a lapok kétségbeesett küzdelmet folytatnak, hogy loid Rothemere megdönthetetlen érveivel szemben megvédjék a cseh érdekeket, A prágai politikai körök mindent meglesznek, hogy az angol király legidősebb fiát, a walesi herceget, kit a lengyel nemesség Zakopanéban vendégül lát, Prágába is áthozzák. Ezt a prágai politikai körök ütőkártyául szánnák a lord Rothermere akcióval szemben, annál is inkább, mert ősszel már az angol parlament elé akarják vinni Trianon revíziójának kérdését. Bratianu düt)ös volt, mert a gyászülésen világos rutjákat is látott Bukarest, juliu3 27. A romén parlament gyészülésén kínos feltűnést keltett, hogy a képviselők negyrésze viiégosszínü vászon és szövetruhákban jelent meg. Közvetlenül az elnök melleit ülő egyik jegyző is fehér vászoniuhát viseltBratiar u miniszterelnök ingerült hangon szónokolt és dühös arccal öklével többször ez asztalra vágott. Mikor Mihály király nevét először említette, a kormánypárti képviselők tomboló tapsban törtek ki, de a nemzeti parasztpárt padjai csendesek maradtak. Maniu, ki előzőleg kijelentette, hogy a kormánypárttal szt mb n nemesek ellenzéki, hanem ellenséges is, keményen válaszolt a miniszterelnöknek. A parlament feloszlatása is szoba került, ez azonban a liberális pórt bukását is jelen tené. A német képviselő beszéde után a magyar pórt elnöke beszélt, kinek beszédét tüntetően tapsolva fogadták. /ftricíioets a as&gy&T pengőt 90 50 el jegyezték. Tömegesen tartóztatták le a magyarodat Erdélyben Bratianu oRtalan rémülete Ferdinánd halála alKalmából Kolozsvár, jul. 27. Csíkszeredáról jelentik, hogy azon a reggelen, mikor köztudomósu lett, hogy Ferdinánd romén király meghalt, a szigurenca legénysége mér a kora reggeli órákban feltűzött szuronyokkal összegyűjtötte a magyarság vezelő embereit, kiket lakásukon, sőt sokakét az utcán fogtak el, az összefogottakat a rendőrségre vitték, hol kikutatták őket, hogy nincsen e náluk pisztoly, vagy hosszabb pengéjű zsebkés. A délelőtt folyamán már 21-re szaporodott azoknak a száma, kiket egyedül Csíkszeredán fogtak össze. Az elfogottak között voltak: Pál Gábor ügyvéd, dr. Gaél Endre a csíki magánjavak igazgatóje, dr. Kováts Károly, Kováts Gyárfás, Tauber József, Erős Péter, Balogh Lajos, Szopos Gáspár, Szopos Lajos, Ábrahám József ügyvédek, Adorján Imre a magyaipáit tilkéra, Helvig Vilmos tisztviselő, Docy Járos, Kerda Gyula, Szopos Ferenc kereskedők, Ei ős Béla v. szolgabíró, Búzás József, Sztankó Zoltán mérnökök, Visel János bizlositési titkár, Helvig János vendéglős, Hejdu Áron és Sprenc Hugó. A környékről érkezett jelentések szerint ez öszszes katolikus papokat szintén összefogták. A délutáni órákban megjelent a letartóztatottaknál egy szigurancsa felügyelő és közölte velük, hogy Ferdinánd remén király meghalt és hogy letartóztatásuk a miniszteiiumból érkezett rendelet alapján történt. Később azzal igyekezett enyhíteni a dol got, hogy nem letartóztatásról, csak őrizetbevéteiről von szó. Közölte azt is, hogy délután valamennyiüket átadja a katonaságnak, mely a rendőrségről elszállítja őket. A lakosság körében a letartóztatások híre erlhető izgalmat és felháborodást keltett, ugy, hogy a hatóságok végül többeket elengedlek, de csak azzal a szigorú kötelesseg elvállalásával, hogy a városból el nem távoznék. \ 21-én beszállított katoliKUS papokat csak 23-án bocsájtotték el, hogy az elrendelt gyászistentiszteleteket megtarthassák. A letartóztatottak között nők is vannak. Kiderült, hogy ez őrizetbe tettek valamennyien rajta vannak a fekete listán, melyet a hatóságok felsőbb parancsra való hivatkozással állítottak össze a magyarság vezető embereiről. Zita Királyné részvéttáviratot Küldött a hercegprímás elhunyta alKalmából Budapest, julius 27. A hercegprímás elhunyta alkalmából Zita királynétól a következő részvéttóvirat érkezeit az esztergomi kép talanhoz: „Mélyen átérezvén a veszteséget, mely ez esztergomi főegyhózmegyét és az egész magyer egyházat Csernoch bíboros Miben áll a BéKéscsabai Tüdőbeteg Gondozó munKája ? hercegrimás urnák gyászos el! hunytával érte, ez ifjú király őfelsége és a saját nevemben is őszinte részvétünket küdjük a főtisztelendő káptalannak és buzgón imádkozunk a nemzettel együtt az elköltözött főpásztor lelkiüdvéért." (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az embeibaréti és jóléti intézmények fenntartásét ná unk mindenki ez állemfól várja. Elszomorító jellemvonása ez társadalmunknak, hogy olyan dolgokról, amelyek természetüknél fogva a társadalom működési körébe taitoznek, ez állem gyámsága elé törekszik. A lüdcvészelleni küzdelem sem lehet egyedül csak az állam és a hatóságok feladete, mert ez még ekkor sem lehetne tökéletes, ha minden enyegi áldozatot is meghozhatna ez állam e mozgalom oltárára. Ha nem támogelja ez igyekezetét és törekvését a társadalom megértése s odaadó hu manitérius együttműködése, ekkor a tuberkulózis — ez a legnagyobb és legpu&ztitcbb népies beíegség — elleni védekező harc csak fél munka s az energiák nagymérvű pezerlása mered s eredménye soha sem fog összhangben állani a ráfordított anyagi s szellemi éidozatokkei. Csakis az állem, a hatóságok s a tersadalom együltes igyekezete biztosíthat valóságos eredményeket, mert csak a társedalom munkájából eredhet szociális melegség s esek a társedelom munkája nyomán érezheti az egyén is a mozgalom áldásos voltát. A társadalmi munkának hatalmas része az egyéni gondozás; a tüdőbetegek felkutatása, azok állandó látogatása nemcsak az egyes betegek és azok családtagjaira vonatkozólag, hanem kiterjed figyelme a még meg nem betegedett családtagokra, épp azok megvédése szempontjából. Az ilyen gondozó intézet a leghumánosabb módon éreztetheti a beteggel a társadalom gondviselő törekvését s terelheti a küzdelmet végső fokban a legfontosabb utre, ahol a fertőzés forrásait tömhetjük el s megvalósíthatjuk a legegyénibb prophylaxist. A helyi és lakásviszonyok alapos megismerése, a táplálkozás hiányénak szemmeltartása alkalmat nyújt az intézménynek anyagi támogatásra, amire más módon alkalom nem nyilik. Csakis ilyen uton lehet világosan látni, hogy hol segil hetünk ; csak igy lehet a tüdőbeteget elkülöníteni az egészségestől, igy lehet a fertőzést már csirájában elíojtani, igy lehet a gyerekek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni s csak igy lehet befolyásolni a nagyok és kicsinyek nevelését s észszerű, okos életmódra oktatni. Ez a munkakör a tubeikulózis elleni védekezés eredményessége szempontjából óriási horderejű, itt kezdődik az úgynevezett individuális védőmunka, amit az állam és a hatóságok — magukra hagyatva — minden igyekezete dacára sem tudna elvegezni, vagy pótolni. Csakis ilyen társedalmi helyi egyesületek célkitűzései fognak összhangban állani az illető védelmi terület lakoságénak az érdekeivel s csakis ezek működését kiséri állandó rokonszenvvel és áldozatkészséggel a helyi társadalom, mert csakis ezeket tekinti magáénak, magéból fekadónak, saját szülöttei s helybeli tüdőbetegei legérdekeltebb támogatóinak. Minthogy pedig a békéscsabai tüdőbeteggondozó intézetnek a betegek gyógyításán kivül eppen és főleg az képezi feladatát, hogy gyakori látogatásokkal az oilhon házi kezelésben levőket és azok hozzátartozóit kioktassa, hogy miként kell és lehet a fertőzés tovaterjedését megakadályozni, miként keli a betegnek élnie, mitől kell magét ó\nia, miként kell a lakását tisztántartani s minthogy ez az intézmény céljául tüzie ki azt is, hogy a szegénysorsu s megfelelő élelmezéseről gondoskodni nem tudó tüdőbetegeket különféle élelmiszerek részben állandó, részben időközönkénti kiosztásával támogasse, ezért ezen intézmény oly fontos közegészségügyi feladatot végez, hogy ennak anyagi támogatósa minden vagyonosabb embernek úgyszólván kötelessége, Mert sajnos ezen utóbbi feladatának — anyagi erők hiányéban — csak igen kis mértékben lehet