Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-19 / 113. szám

2 BÉKP.SMEGYEI KÖZLOJST Békéscsaba, 1927 május 19 ügyészség a rendőrség által teljesített első nyomozási iratok átvizsgálása után a budapesti királyi büntetőtörvényszék vizsgáló bírája indítványt terjesztett elő, hogy Reichenfeld József, Földes Bála, Kiss Károly, László Gyula, Sztaricskay István, Flink János, Verbati Istvánnal szemben az eljárást, mint tettesek, illetve, mint felbujtókkal szemben a b. t. t. 467. §• ába ütköző és a 469. §. 3. pontja szerint minősítendő megvesztegetés büntette cimén tartsa fenn. Tlngol-francia tanácskozás az orosz helyzet felett London, május 18. (Wolff) A Westminster Gazette Dolitikai levelezője azt a véleménvét fejezi ki, hogy Domerguenek, Franciaország köztársasági elnökének Iondoni látogatása összefüggésben áll az orosz helyzettel. 25 éve uralkodik a spanyol király Budapest, május 18. (MTI) A spanyol király uralkodásának 25 éves jubileuma alkalmából a spanyol követ kedden ünnepélyt rendezett, amelyen többek között résztvettek a kormányzó és családja, gróf Bethlen István miniszterelnök és felesége, dr. Valkó L3jos külügyminiszter és még számos előkelőség. Egy csel} lap nagyképű, de savanyu bölcselkedése TTlagyarországról Prága, máj. 18. A Venkov, a miniszterelnök lapja, a kisantant konferencia eredményéről ir és elmondja, hogy a magyar kérdés nem vesztette el aktualitását. Voltak ugyan idők, amikor magyar politÍKai körök kezdtek beletörődni e dolgok mai állásába, az utóbbi időben azonban Budapestről ismét harcias hangok hallhatók. Gömbös Gyula a belgrádi Politika számára ugy nyilatkozott, hogy a magyar—jugoszláv közeledés feltétele a Drávától északra fekvő területek visszaadása, az egyik magyar lap vezércikke nyiltan beszél az olasz—jugoszláv háborúról. A magyar sajtó hangjából megállapítható, hogy a magyar politikai közvélemény nézete szerint Olaszország és Anglia Magyarországot és nem a kisantantot szemelte ki vezető szerepre Középeurópában. Ez azonban a kisantant felfogásával homlokegyenest ellenkezik. Meg kell várni tehát, hogy Magyarország kijózanodjon romanticizmusából. Kecskemét szerencsétlen színtársulata Kecskemét, (B. É ) máj. 18. Kecskeméti városi szintársu^t tegnap az uccákon és tereken operett előadásokkal és magánszámokkal szórakoztatta a közönséget. A szokatlan szinielőadásnak állítólag az^vok az oka, hogy a színtársulatnak még annyi pénze sem volt, hogy Nagykőrösre utazhassanak, ahol május 15-én kellett volna megkezdeniük az előadásokat. Ebben az ügyben Kecskemét vár03 polgármestere kijelentette, hogy annak, hogy Mariházy Miklós színtársulata ilyen anyagi helyzetbe került, nem a kecskenéti közönség az oka. Mariiázy színtársulata 32 millió segélyt kapott a várostól, ez azonban nem volt nekik elég, ugy, hogy ujabb segélyért folyamodtak. Mivel azt a közgyűlés enged ilye nélkül megadni nem lehetett, azért folyamodtak a pénzszerzés e szokatlan módjához. Testvérek házassága London, máj. 18. (B. É) Kaiser landenban letartóztattak egy fiatal házaspárt, mert kiderült róluk, hogy testvérek. A titkot az anya leplezte le. A fiu idegeneknél nevelkedett és Londonban ismerkedett meg nővérével, akibe beleszeretett és feleségül vette. A házasságból gyermek is született. A letartóztatottakat egy napi fogság után szabadon bocsátották, mert kiderült, hogy sejtelmük sem volt arról, hogy testvérek. flz öröklési, ajéndéKozási, törvénykezési illetékek leszállítása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelmi és iparkamara közli, hogy az 1927. V. t.-c. életbeléptetésére vonatkozó 57900/927. sz, pénzügyminiszteri rendelet szeiint : 1. A leszállított öröklési illetékkulcs mindazon esetekben alkalmazandó, amelyekben a kincstárnak az öröklési illetékhez való joga 1926. év eltelte után nyílt meg. Amennyiben ily esetben a kiszabás a régi kulcsok szerint megtörtént, az illetéktörlés, vagy viszszatérités 1929. évi augusztus hó 15-ig, ha pedig a rendes jogorvoslati határidő később jár le, a rendes jogorvoslati határidőn belül kérhető. 2. A leszállított ajándékozási illetékkulcsot az esetben kell alkalmazni, amelyekben a kincstárnak az illetékhez való joga 1927. évi május 15 ike után nyílott meg. 3. A törvénykezési illetéknél megállapított uj mersékelt kulcsokat alkalmazni kell mindazokban az esetekben, amelyekben a bíróság az illeték alá eső határozatot az 1926. év eltelte után hozta. A birói határozati illeték kulcsai, továbbá a birói határozati és egyezségi illeték bélyeggel való lerovásának értékhatára az 1927. évi május 16 tói kezdve a következők : 1. Az alsóbirósági ítéletek után, a per, vagy eljárás tárgyának értékéhez képest 2000 pengőig, minden egész, vagj megkezdett 100 pengő után 1 P 50 fillér illetéket kell bélyeggel leróni. 2. Ha a per, vagy eljárás tárgyának értéke 2C00 pengőt meghalad, a jogerős végitélet után a per. vagy eljárás tárgyának értékéhez képest: 2000 P-n felül 5000 P-ig 1'6% 5000 P-n felül 20000 P-ig 17°/o 20000 P-n felül 50000 P-ig í'8% 50000 P-n felül 100000 P-ig 19% 100000 P n felül 2% illetéket kell kiszabás alapján pénzben fizetni. Számlailletékek leszállítása A pénzügyminisztérium 68100— 1927. sz. rendelete szerint 1927 május 16 tói a számlák ivenként a következő illeték alá esnek, ha azokban kitüntetett érték főöszszege (s nem a követelés egyenlege) 200 P-t meg nem halad 2 fillér, 200 P-nél több, de 500 P-t meg nem halad 5 fillér, 500 P-nél több, de 1000 P-t meg nem halad 10 fillér, 1000 P-nél több. de 2000 P-t meg nem haled 20 fillér. 2000 P-nél több de 5000 P t meg nem halad 50 fillér, 5000 P nél több, ds 7500 P-t meg nem halad 75 fillér. 7500 P-nél több, de 10000 P-t meg nem halad 1 P, 10000 P nél több 2 pengő. fl muzeumbizottság ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden délután 5 órakor tartotta a Városházán ülését a muzeum bizottság Korniss Géza dr. elnöklete alatt. Az ülésen Korniss Gáza dr. részletes jelentést tett a muzeum elmúlt esztendejének eseményeiről, melyek között legkiemelkedőbb a muzeum szuterrén helyiségeinek a rendőrség által való kiürítése. Örömmel emlékezik meg a jelentés a muzeum tárainak gyarapodásáról is. Igy többek között elismerően méltatja Tarján Tibor dr. érdemeit, kinek agilitása révén 8 természetrajzi tár rendkívül kedvező anyagi kiadások ellenében több nagyon szép preparált madárhoz és emlőshöz jutott. Hasonló örömmel emlékezik meg a jelentés a könyvtár gyarapodásáról is, melynek rendezéséért Haán Albert dr.-t illeti az elismerés. Részletesen sorolja fel a jelentés mindama kulturmozgalmakat, melyeknek szintere volt az elmúlt esztendőben a Kultúrpalota. Előadások, kiállítások, koncertek stb. egész hosszú sora szerepel a jelentésben. Viszont nem emlékszik meg a jelentés arról, hogy kinek az érdeme az, hogy a város eme kultúrintézménye végre rendeltetésének megfelelő formához kezd jutni ugy külsőre, mint belsőre. Aki emlékszik még a Kultúrpalota elhanyagolt, szégyenletes külsejére, az omló vakolatra, szennyes falakra, rossz ajtókra, kitört ablakokra, a zsúfolt és pusztuló gyűjteményekre, az bajosan ismer rá a mai tiszta, csinos Kultúrpalotára. Belül is valamennyi táron látható bizonyos rendszeres munka és a rendre való törekvés, ami kétségtelenül helyes irányításra vall. Ez a helyes alapon irányító Korniss Géza dr., aki nemcsak meglátta a hiányokat és azt a veszedelmet, melynek a muzeum néprajzi kincsei az elhanyagoltság révén ki voltak téve, hanem hamarosan meg is találta a segítség eszközeit. Az ülés további során Filippinyi Sámuelt, a képzőművészeti tár vezetőjét megbízta a bizottság, hogy a képtár felcserélésére tegyen javaslatot, illetőleg járjon el a minisztériumnál és a Szépművészeti Muzeumnál, hogy a mér évtizedek óta itt álló, állami tulajdonban levő képeket ujabbakkal cserélje fel a Szépművészeti Muzeum, mert a kívánt kulturmissziót a képtár csak ugy teljesítheti, ha mennél több művésznek alkotását láthatja az érdeklődő közönség. Miután elhatározta még a bizottság, hogy az olvasóterembe egy lehetőleg tökéletes rádióberendezést szerez be — a gyűlést az elnök berekesztette. fl genfi Konferencia záró ülése Budapestről jelentik: A Népszövetség mezőgazdasági bizottsága záróülésén határozati javaslatot fogadtak el az általános kérdések tárgyában, kapcsolatban a mezőgazdaság követelményeivel. A határozat bevezetőben emlékeztet arra, hogy a mezőgazdaság vásárló erejének csökkenése közvetlenül kihat az ipar termelésére és éppen ezért egyik oka a munkanélküliségnek. A határozat megállapítja, hogy a mezőgazdaság emelése elsősorban maguknak a mezőgazdáknak ügye, ajánlja,hogy a kis és közép mezőgazdasági üzemek termelő- és fogyasztó szövetkezetekben tömörüljenek. A vámvédelmet le kel! szállítani ugy a mezőgazdaságra, mint az iparra nézve, a múlhatatlan legkisebb mértékig. A határozat utal arra, hogy azok az államok, ahol a mezőgazdaság fejlődése nem tartott lépést az ipari fejlődéssel, hanem lemaradt a versenyben, az ipari cikkek vámjának fokozatos leszállítása igen kedvező hatással lesz a mezőgazdaság előbbrehaladására. A határozat végül kéri, hogy a Népszövetség hívjon össze világértekezletet mindazoknak a gazdasági, társadalmi, pénzügyi és műszaki kérdéseknek megvitatására, amelyek az egyes államok mezőgazdaságait érintik.