Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-04-05 / 77. szám

Egyes szám ára 8 fillér Békéscsaba, 1927 április 5 Kedd H-ll iFfelyam, 77-ik nám BÉKÉEMEGYEI KÖZLÖNY regéEyajándéka 114-ik számú szelvény. 1027. IV. 5. Hat Ilyen szelvény bemutatása mellett 30C0 koronáért kiszolgáltatjuk Elynor Glyn : A BOLDOGSÁG FELE cimü regényét. — Igényeket csak a rendelkezésre álló példányszámmal elégíthetünk ki. BlőíUetésl dijait: Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 8 fillér. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő i FiHppinyi Séunel íalol'ounsám: 7 Sserkesstőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II, kerület Ferenci Józsei-té; 20. atéva Blatt, Hirdetés díjszabás szerint. Ti hivők ezrei özönlenek Prohászka ravatalához Budapest, április 4. Prohászka Ol'ol«ór székesfehérvári püskök holttestét vasárnap este ravatalozták fel az egyetemi templomban. A beszentelés uián a hivők ezrei özönlöttek a templomba, hogy r ég egyszer láthassák az elhunyt püspököt. Héifőn mér a kora reggeli órákban megkezdődlek a templomben a gyészmisék az elhunyt lelkiüdvéérf. A közönség ZTándokiésa változatlanul tart a koporsóhoz. Kedden délelőtt OÍsenigo Cesare pápai nuncius fogja végezni a*í ünnepélyes gyászistentiszteletet és ugyancsak ő végzi a temetési szertartóst is. A gyászbeszédet Glatifelder Gyula csenádi püspök fogja elmondani. A szertartás vége? tével a Koporsót gyalogos menetben viszik a pályaudvarra, ahonnan vasúton szállítják Székesfehérvárra. A budepesti temeíes alatt valamennyi katolikus templomban fél óra hosszat fognak szólani a harangok. Székesfehérvárott szerdán deielőtt Szmrecsányi Lajos egri érsek végzi az engesztelő requiemet és a temetési szertartást, amely után a gyászmenet a koporsót a Szentháromság Temetőbe kiséri, amelynek kapolnéjóban fogják ideiglenesen eltemetni Prohászka Ottokárt. Budapest, április 4. (MOT) A székesfőváros Prohászka Ottokárt a saját halottjának tekinti és temetéséről gondoskodik. A Déli vasúinál a kormány részéről Vass József helyettes miniszterelnök, a szél'esfőváros neveben pedig Sipőcz Jenő mord búcsúztatót. Ti tiszíviselőkötcsönök Budapest, április 4. Vass József dr. népjóléti miniszter most folytat tárgyalásokat ez éllemi tisztviselők házépitési kölcsönének ügyében a budepesti pénzintézetekkel, továbbá emeiikei, angol és holland pénzcsoportokkai. Az ügy mór annyira előrejutott stádiumban van, hogy a kérvények az akcióban való részvételre a népjóléti minisztériumba benyújthatók. Békéscsaba iparos és kereskedő társadalmának ünnepe volt a vasárnapi díjkiosztás Korniss Géza dr. beszéde — Az iparosok okleveleik kiállítási költségeit a székház javára ajánlották fel — Fényes bankett a Prófétában a díjkiosztás után (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt 11 órára gyűlt össze Békéscsaba iparos és kereskedő társadalma, hogy a mult évi nagy vásár dijainak kiosztásával meg öitérhessék a vásár befejező aktusa. Az iparos és kereskedő társadalom ünnepévé avatta a vasárnapot egyrészt az az emelkedett hangulat, melyet a Kultúrpalotában összegyűlt iparosok és kereskedők tanúsítottak, másrészt Korniss Géza dr. kulturtenécsnok beszéde, melyet aiább majdnem teljes egészében leközlünk. Az ülést Kovács Mihály ipartestületi elnök nyitotta meg, » inderekelőit üdvözölvén a megjelent Berthóty István dr. polgármestert, Korniss Géza dr. kulturtanécsnokot, Medovarszky Mátyás dr. főjegyzői, Zahorán Pal intézőt éa a közönséget. Kovécs elnök megnyitó szavai uián Korniss Géza dr. emelkedett szólésra s rövid bevezetés utón a következőket mondotta: „Mielőtt a kitüntetéseket átadnám, méltóztassanak nekem megengedni, hogy az iparról és a kereskedelemről itt néhány szót szóljak és pedig elsősorban az iparról, mert a kitüntetettek között nagyobb szómmal foglalnak helyet ez iparosok, mint a kereskedők. Ma mér elvitézhatatlan tény, hegy az ipar minden államban — még az agrikultur államokban is — az ország szellemi és gazdasági fejlődésének szerves tényezője. Olt van például Németország, mely a nemzetek szabad versenyében a világháború előtti lendületes előretörését ipari fejlettségének köszönhette, de ott vannak a hozzénk közelebbélló Etdély városai közül különösen Brassó és Negyszeben. Ezek a közelmúltban még legszebb és legékesebb gyöngyei a Magyar Szent Koronának a letűnt századokban sikerrel dacoltak török, tatár, német és oláh hadakkal és maga Báthory Gábor erdélyi fejedelem sem fegyverrel, hanem csak fo téllyal tudta megvívni Nagyszeben falait és ezek a városok is minden dicsőségüket, jólétüket, gazdaságukat és erejüket annak köszönhették, hogy szászajku lakosságuk túlnyomó részben az ipar különböző ágaiban foglalatoskodtak. Általában a magyar városoknak históriai fejlődése azt bizonyítja, hogy azok lellek közülök virágzók, gazdagok, nagyok, amelyekben számottevő iparcselem lakott. Történelmi tény, hogy a polgáriasultság, az állandó letelepedés, a várossá fejlcdés az iparosság nyomén keletkezett. Az iparos foglalkozásánál fogva általában intelligensebb, mint a természet ölén élő népség, mert az iparos uralkodik az anyagon, formálja, finomitje, nemesiti az anyagot s ez a hivatás a lélek fejlődésére is nemesitőleg hat. Az ipar nyomén lesz kényelmesebbé az élet, boldogabbá a társadalom. A régi céhrendszeiben tömörült iparosság azonban társadalmilag és polilikailag jóval nagyobb súlyt képviselt, mint a mai. Pedig a mi iparosaink is^átvették céhbeli elődeik erényeit *é3 szorgalmasak, becsületesek, hazaszeretők — bizonyíték rá ez a halom kitüntetés — de az összetartás érzéke, az áldozatkészség és a közügyek iránli érdeklődés csökkent bennük. Kövessék hát e téren is apáik példáját s akkor mihamarabb köztudattá lesz, hogy az ipari pálya nem csupán kenyeret és megélhetést, de tisztességet, megbecsülést, tekintélyt és polgári jólétet is nyújtó pálya. No és volna néhány szavam a kereskedelemről is. Nemrégiben még — hogy ugy mondjam — szinte divat volt a magyar kereskedelem évtizedeken ót hozott jó hirnevét diszkreditálni és szemtanúi lehettünk oly törekvéseknek, amelyek — kereskedelmet és etikát egymással szembeállítani s e címen a tisztes kereskedelem jogait megnyirbálni igyekeztek. Pedig sok példával lehet bizonyítani, hogy a kereskedelem és etika nem egymást kizáró, egymással ellenkező, hanem egymást feltételező, egymással karölte járó fogalmak. Müveit kereskedőink a magyar kultura fejlődésének is erős támaszai. Amig Magyarországon csak egy kiváltságos osztály volt, amely kezében tartotta a katonáskodást, bíráskodást, közigazgatást, irodalmat, minden közhatalmat, addig a kultura nehezen és egyoldalúan fejlődött; 1848-ban változott meg a rendszer s attól kezdve, hogy a kereskedelem is őt megillető jogaihoz jutott és megbecsült foglalkozás lett, illeszkedett be a nemzetművelődését elősegítő tényezők sorába és ma már odáig vitte, hogy az anyagi erejét vesztett középosztály helyét a magyar kultura, — az irodalom, tudomány és művészetek istápolásában s e réven kulíur fölényünk megtartásában — elsősorban a kereskedelem áldozatkészsége és érdeklődése pótolja. Igy van ez országszerte és igy van városunkban, melynek közgazdasági jelentőségét, előretörését és kuliurai fejlettségét, az ipar és kereskedelem fejlődése és szerveinek szaporodása adta meg. Ez ez egész kiállítás pedig nagyszerű, felemelő példája volt annak, hogy ha a magyar ipar, kereskedelem és mezőgazdaság egymással kezet fog, ez az egység mire képes. Legyen az összetartásnak ez az eredménye egyúttal intő és biztató példa is számukra a jövőre nézve. Mert nekünk ma minden emberi képesség összefogására és érvényesülésére szükségünk van jobban, mint valaha. Régen csak fenn kellett tartanunk az országot, ma vissza is kell szereznünk elvesztett részeit. Ipar, kereskedelem és mezőgazdaság az anyagi alapok, melyen felépül a nemzeti Géniusz minden alkotása: irodalom, tudomány, művészet, egyszóval a magyar kultura. E kulü borpiac kiválósága a vátíi püspöki csemege kadarka. Boraink minőség és ár tekintetében versenyen felül állanak egyediül a Prófétában kapható. Váci püspöki borpincészet