Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-13 / 108. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1927 május 13 Péntek 54-ik évfolyam, 108-ik szám BEKESMEGYEI IOZLONT BÉKÉSZ0E GYEI KÖZLÖNY regényajándéka 145-Ik számú szelvény. 1927. V. 13. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30C0 koronáért kiszolgáltatjuk Jack London : AZ ISTENEK KACAGNAK eimü regényét. — Igényeket csak a rendelkezésre álló példányszámmal elégíthetünk ki. Sldftsstial dijak : Helyben és vidékre postán küldve: neg évre 8 pengő, egy hónapra 2 pengi. Pi •yonként 10 fillér. FOMflIá! II?ILAP MWMMWWMMMMvttim/mmimtmivmmMmtm*****************!* íredIdáRendet az adóztatásban! Az államháztartásban az egyensúly biztosítása a szanálás főkelléke, a magánháztartósokban ís, elsősorban a költségvetés egyensúlyát kell biztosítani. A stabil pénzügyi helyzet mellett tervszerű gazdálkodást csak akkor folytathatunk, ha a gazda, iparos és kereskedő tervszerű költségvetéssel dolgozik, ha kiadási tételeit teljes pontossággal ismeri. Rögtön felborítja a számítást az, ha meglepetés éri, különösen ha nem az ő, hanem esetleg más hibájából éri meglepetés. Sajnos, a mai viszonyok között mindamellett, hogy a pénzügyi adminisztráció terén bizonyos javulásról beszélhetünk, az egyes adófizető polgá?ok, erről a részről, még igen nagy meglepetéseknek vannak kitéve. Gyakran előfordul, hogy az adózó az adókönyvecske alapján azt hiszi, hogy kötelezettségének már teljes mertékben eleget tett s egy szép napon horribilis summával terhelik meg, mint adóhátralékkal. Természetes, hogy az ilyen meglepetés azután elégedetlenséget, izgatottságot kelt, hogy az adóelőírások nem megfelelő időben történnek. Sürün előfordul, hogy még december 31-én sincsenek az adók az adókönyvecskékben előírva. Az adózó fizeti az adót, de nem tudja, hogy tulajdonképpen mennyit kell fizetnie és eleget tett e fizetési kötelezettségének. Ezen radikális eszközökkell kell segítenünk. Az agrártársadalomrak létérdeke kívánja meg, hogy az aratás befejezése utón, vagyis akkor, amikor termését beosztja s annak hove fordításáról gondoskodik, mér tisztában legyen adókötelezettségével, tehát, hogy az adóelőírás, az edókönyvecskék baloldalának kitöltése, az aratás után minden körülmények között befejeztessék. Csak igy lehet azután arról beszélni, hogy a magánháztartásokat szanáljuk, mert igy biztosithatjuk az adózókat arról, hogy <°zen a téren meglepetés nem fogja érni őket. Elvégre stabil költségvetéssel, stabil pénzzel dolgozunk. A pénzügyi kormónyzat a költségvetés bevételi tételeit rendes terv szerint állította össze. Ebből a tervszerűségből köveikezik az, hogy az adóterhekben évenként nagy változások ne történjenek. A többtermelés szempontjából kívánatos, hogy a gazda előie tudja, hogy körülbelül mennyi lesz az ő adóterhe, mert a beruházásokat s a beruházásokkal kapcsolatos terheket csak igy vállalhatja magára. Teremtsen léhát a kormány az adó adminisztráció terén rendet, mert különben nem tudunk célt érni s ezen ez eleinte kicsinynek látszó kérdésen felborulhat az egész szanálás. A forgalmiadó terén is meg kell szünniök az úgynevezett rajtaütéseknek. Annak idején az altalanyozási rendszert azért követeltük, hogy az egyes forgalmiedókötelezetteket, Különösen a kisiparosokat és kiskereskedőket a folytonos zaklatás alól mentesítsük. Azt hittük, hogy az általanyozási rendszer bevezetésével ezt a célt teljes mértékben elérjük. Azt kell azonban tapasztalnunk, hogy egyes vidékeken ez a rajtaüíési rendszer, az általónyozás bevezetése ellenére is meg mindig fennáll. A kereskedőre és iparosra nézve ez igen nagy terheket jelent, még pedig azért, mert a vidéki kereskedő és iparos a legritkább esetben tudja lorgalrniadóját áthóritani. Ha az átalány megszabásánál e forgalmi Főszerkesztő : Dr. GySngySsi János Felelős szerkesztő i Fillppinyi Sámuel adót megállapító közegek körültekintéssel és megfelelő lelkiismeretességgel járnak el, akkor a kereskedő és iparos havonkint kis részielekben lefizeti átalányát. Sokkal könnyebben, mintha az ev végén egy revízió után forgalmiadó pótlékot vetnek rá és kötelezik, hogy ezt 15 nap alatt befizesse. Azt mondják, hogy forgalmiadó pótlékkal csak ott terhelhetik meg a kereskedőt és iparost, ahol bebizonyosodott, hogy időközben, illetőleg az átalány megállapítása után, ez illető még más üzletágba is kezdett, ha a kereskedő, vagy iparos csak régi üzletét tartotta meg és más üzletággal nem bővítette régi üzemét, ha hibásan is volt megállapítva az átalány, a kivető közegeknek pótlékkal manipulálniok nem szabad. Ennek azonban sok helyen éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Az edóadrmnisztrócióterénmégis csak el kell érnünk ahhoz a ponthoz, amelyen a központ a maga véleményét a vidéki hatóságokkal csakugyan teljes egészében elfogadtatja. Eltemették Ambrus Sándort Óriási tömeg kisérte ki az elhunyt felsőházi tagot a temetőbe (A Közlöny eredeti tudósitása.) Csütörtökön délelőtt 10 órakor vette kezdetét Ambrus Sándor dr. felsőházi tag temetési szertartása, A vármegye nagy halottjának koporsóját, mely a vármegyeház dísztermében volt felravatalozva, volt főszolgabírói, Berthóty István dr., Moldovány János békési, Kiss László dr. orosházi, Kiss László szeghalmi, Pálka Pál dr. gyomai és Vangyel Endre dr. gyulai főszolgabírók hozták le a vármegyeház előtti térre és helyezték el a virágözönben álló katafalkra. A református egyházi szertartásoknak végeztével, az énekkar szép éneke után Kovacsics Dezső dr. főispán mondott gyönyörű beszédet s azután a gyászkocsira helyezett koporsóval megindult a végeláthatatlan tömeg a temetőbe. A sírnál Lukáts György v. b. t. t. Gyula város országgyűlési képviselője búcsúztatta a vármegye nagy halottját, ki a vármegye közéletének javára végzett nagy munkája és hiven teljesített küzdelmei után tért meg a csendes gyulai temetőbe. Békéscsaba város képviselőtestületének közgyűlése Az iparos tanonciskola építése nincs a tárgysorozaton (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete a szervezési szabályrendelet alapján a városháza tanácstermében az 1927. évi május hó 16-án délelőtt 9 őrei kezdettel tartja rendes közgyűlését. Amint a tárgysorozatból látható az ipeiosanonciskolének kérdése nircs kitűzve a rerdes tárgysorozaton, holott annek letárgyalása mindennél sürgősebb. Módunkban ven azonban megnyugtalni a közönséget, hogy ez iparostanonciskola kiépítésének kérdése csak azért nem került a rendes tárgysorozatra, mert annak javaslata igen nagy munkát igényelvén, még a pénteki tanácsülés elé keiül s az ott való letérgyalás után kerül a javaslat a közgyűlés póttárgysorozatára. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Polgármesteri jelentés. 2. Gyepmesteri szolgálatról alTelefonai&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéaeaabár, II, kerölet Ferenc® Jó*seí-tér 20. siám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. kotott szabályrendelet jóváhagyása. 3. Villamosmü 1926. évi mérlege. 4. Gazdasági népiskola 1926. évi számadása. 5. Tüzrendészeti bizottság megalakítása ügyében alispáni rendelet. 6. Az áilamrendőrséggel kötött bérleti szerződés jóváhagyása. 7. Az Élőviz-csatorna kotrásé val kapcsolatos rendezési munkák ügyében előterjesztés. 8. A Zrínyi-utcai közkút céljaira szükséges terület felajánlása. 9. Szabadságidő iránti kérelem. 10. Tóth Lászió hordójelző kérelme vizsgaköltségei megtérítése iránt. 11. Illetőségi ügyek. 12. Póttónjysorozatba felveendő ügyek. május 27. és 28-áti választ Kecskemét Kecskemét, május 12. Kecskeméti jelentés szerint a központi választmány ma tartott ülésén május 27. és 28-ikára tűzte az uj kecskeméti választást. Az ajánlásokat május 17-ikéig kell benyújtani, ugy, hogy az ajánlások gyűjtésére csak néhány nap áll rendelkezésre. Képviselők kihallgatása a kormányzónál Budapest, május 12. Az egységespárt elsőizben megválasztott képviselő tagjai ma délelőtt a parlament folyosóján gyülekeztek, délben 12 órakor kihallgatásra mentek a kormányzóhoz. Almássy László gróf, az egységespárt vezére kijelentette, hogy elkészült az a meghivó levél, amellyel az olasz parlament tagjait meghívják Magyarországra. 77z olasz képviselőket megtjivták Budapestre Budapest, mójus 12. (B. É.) Az egységespárt ma esti értekezletén Almássy László elnök bejelenti a pártnak, hogy meghívta Budapestre az olasz képviselőket, akiknek érkezési idejét azonban még nem tudják. A pártértekezleten Vajda Jónos költői centennáriumának ügyében Jánossy Gábor szólal fel, Perlaky György az ingójelzálogjavaslat tárgyalását sürgeti. Ezenkívül is még több felszólalás várható. Zürichben a magyar pengőt 90 60-al jegyezték.