Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-12 / 107. szám

2 BÉKflSMEGYEI KflZLÍVrv Békéscsaba, 1927 május 7 Ez a szöveg akár írásban, akár bélyegzővel nyomható rá a meg­rendelési jegyre, amelyet a ren­delő alóirásával ismer el. Ebben az esetben teljesen mellékes, hogy a vevő Jugoszláviának melyik részén lakik. Ajánlatos még a zágrábi kereskedelmi és iparka­mara kebelében kifogástalanul működő választott bíróság igény­bevétele is. Ennek előfeltételei a következők : 1. A feleknek előze­tesen iiásban kell megállapodni, hogy vi.ás esetben ennek a vá­lasztott bíróság ítéletének vetik alá magukat. 2. A felek egyiké­nek ezen jogterület körzetén belül kell laknia. Ezen körzethez tar­tozik Zágráb, Varasd, Modru?, Fiume, Balovar és Körös megyek területe. A külföldi felek bizalmának emelésére a kamara a külföldi konzuloknak bsfolyást biztosit a választott biróságok összeállítá­sánál. TI Ijarmaí románca*) Irta: Ch'ován Dózsef Hajnal dereng, virág mereng, Harmat leszáll a füre, Piros, fehér sziromlevél' Száz és ezer színűre .., ... Belep virágot és gyepet, Mindent amit talál... S mi eltikkadt a nap hevén Most ismét talpraéli... De kél a nap és szinbe kap A furcsa szürkeség, S a napsugártól, elpirul Körös körül az Ég. .. S virág, szirom.., szines, finom Kitárja gyenge keblét, S.felhörpinti az égi csepp „E'ethozó szerelmét..." .... A nap kisüt és mindenütt Éted levél, virág ... S köszöntik bólingatva... Azti... Ki nedvet...: éltet ód... *) Részlet a szerzőnek „Vizek legendái" cimü sorozatából. lüalkó Genfbe utazott Budapest, május 11. Wa/fed La­jos külügyminiszter ma reggel in­dult el Genfbe a világgazdasági konferenciára. Dinamitpatronnat támad­tak egy erdőfelügyelőre Temesvár, május 11. A bánság­ban még jóformán alig ült el Hendrich Antal anainai bánya­igazgató ellen elkövetett rablógyil­kosság okozta izgalom, máris egy ujabb merényletet köveitek el, ez­úttal Dansberg Antal resicabányai vasművek erdőgondnokségának főfelügyelője ellen. Dansberg fel­ügyelő tegnep este 11 órakor csa­ládjával együtt lefeküdt. Alig ol­tották el azonban a villanylámpá­kat, irtóztató detonáció verle fel a környék lakosságát. Dansberg lakásának valamennyi ablaka be­zúzódott és a csalód rémülten me­nekült a házból a szabadba. Meg­állapítást nyert, hogy a patak part­ján lévő házra a patak túlsó ol­daláról dinamitpatront dobiak. A patronok azonban szerencsére megakadtak a közeli fák ágaiban és igy a házban nagyobb kárt nem okoztak, csupán a robbanás okozta légnyomás zúzta be az ablakokat. A megnditott nyomo­zás eddig még nem vezetett ered­ményre. fl város elöljárósága megjelent Ambrus Sándor ravatalánál fl temetésen Küldöttséggel Képviselteti magát a város (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi rövid híradásunk Ambrus Sándor haláláról az egész vár­megyében mélységes megdöbbe­nést keltett. Az osztatlan részvét, mellyel az elhunyt családja iránt a vármegye közönsége viselkedik, egyúttal bizonysága az elhunyt iránti nagy szeretetnek és meg­becsülésnek is. Az elhunyt rövid életrajza a következő: Ambrus Sándor vármegyénk nyugalmazott főispánja, a felsőház tagja, a Békésmegyei Takarék­pénztári Egyesület igazgatósági elnöke, a III. oszt. vaskoronarend tulajdonosa. Ambrus Lajos gvulai ügyvéd és földbirtokos fia, 1863. január 26-án született Gyulán. Itt kezdette tanulmányait s Buda pesten, 1887-ben a jog- és állam­, tudományi egyetemen fejezte be. Etőbb a bíróságnál kezdte köz­tisztviselői pályáját s joggyakornok leit a gvulai kir. törvényszéknél. Az 1887. évben már a várme­gyénél jaláljuk, mint közigazga­tási gyakornokot. 1888 ban szolga­bíró a gyulai járásban. 1892 ben Szeghalomra főszolgabíróvá, 1897­ben orosházi főszolgabíróvá vá­lasztották meg és 1936 május 23-án a vármegye alispánja lett, mely minőségben tiz évet töltött hivatalában. Békésvármegye fő­ispánjává 1916 máicius 6 án ne­veztetett ki. Míg élénk emléke­zetünkben van ünnepélyes beik­tatása, mely 1916 március 23 án történt meg naáy lelkesedés mellett. Bíkéscsaba város elöljárósága Berthóty István dr. polgármesterrel élén szerdán megjelent Ambrus Sándor ravatalánál s ugyancsak részt fog venni a csütörtöki teme­tésen is, hogy leröjja az elhunyt iránti kegyeletét. Egyelőre nem less ujabb kisipari hite)\ pedig nagy ssükség lenne rá As eddigi hitelkeretből egy-egy iparosra 2240 pengd esik Mint ismeretes, a kormány an­nakidején ötvenmilliárdos hitel­keretet állapított meg a kisiparo­sok hiteligényeinek kedvezőbb ellátására. Ebből az összegből 25 milliárd papirkoronát kaptak a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó vidéki pénzintézetek, 15 milliárdot az Iparosok O.szágos KözDonti Szövetkezete és 10 mil­liárdot a Budapesti Kisipari Hitel­intézet. A felosztások kö ül a hi­telek folyósítása után nemsokára nehézségek mutatkoztak, nem any­nyira a kisiparosok, mint a hite­leket nyujó szervek körül. Egyes vidéki pénzintézetek egyáltalán nem váltották be a hozzájuk fűzött re­ménységeket és a vidéki kisiparo­soknak csak jelentéktelen hányada jutott olcsó hitelhez. Az ötvenmilliárdos kisipari hi­telkeret egyébként is csekélynek bizonyult a kívánalmakkal szem­ben. Az ország 180.009 iparosát véve tekintetbe, alia 280.000 pa­pírkorona, vagyis 22.40 pengő jut egy-egy iparosra. Azonbm tény­legesen mindössze az lOKSz tizen­öt és a Budapesti Kisipari Hitel intézet tízmilliárdos kerete szol­gálja ezt a célt. tehát a fejenkinti Betörő cigánykaravánt fogott a csendőrség összeg a felére zsugorodik A kisiparoson érdekképviseletei mindent megpróbáltak már, hogy az i letékes köröket kedvezőbb belátásra bírják és az igényeknek inkább megfelelő összegeket kér­jenek a válsággal küzdő kisipar számára. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetétől nyert értesülésünk szerint azonban egye­lőre nincs remény arra, hogy a kormány honorálja a kisipar kérését, jóllehet égető szükség van arra, hogy a kisipari hitel ügyét intézményesen rendezzék. A mai hitelkeretek egyáltalán nem kielégítők, amikor a gazdasági élet egész vonalán úgyszólván minden termelő tényezőnek szük­sége van hitelre. Az a véd, amely­lyel a vidéki pénzintézetek illet­ték a kisiparosokat, hogy tudni­illik a visszafizetéseknél feltűnő hanyagságot észleltek, nem állja meg a helyét, mert az IOKSz eddigi tapasztalatai szerint a kis­iparosok rendesen és pontosan eleget tettfk fizetési kötelezettsé­geiknek. Éppen ezért nagyon kí­vánatos volna, hogy a kormány megfelelő módon teljesítse a kis­iparosok kívánságait. Kloroformmal altattak el egy asszonyt, akit ki akartak rabolni — A fehér ló árulta el a morékat Sikerült fogást csinált tegnap a tótkomlósi csendőrőrs. Egy hét tagu kóbor cigánybandát tartóz tátott le, amsly minden valószí­nűség szerint azokat a sorozatos betöréseket követte el Tótkomló­son, melyről már megemlékeztünk. Nemrégiben ugyanis Komlóson betörtek Adamcsik, Lehoczky, Buchbinder, Mamra és Sovány Pál üzletébe s sok értékes holmit raboltak el. A gyanú a Komlós környékén csatangoló cigányokra irányult. Tegnap egy férfiből, egy nőből és egy gyerekből álló cigánytár­saság bement egy tótkomlósi falu­széli házba, ahol az egyedül ott­hontartózkodó asszonyt klorofor­mos kendővel elaltatták. Már ép pen összepakkoltak és elakarták szállítani, mikor látogatóba jött az asszonyhoz egyik nőrokona, aki kívülről meglátva a rabló ci­gányokat, nem mert bemenni a házba, hanem a csendőrségre szaladt jelentést tenni. A csendőrök akkor érkeztek oda, mikor a cigányasszony át akart mászni a batyuval a kerí­tésen. A ciRányfárfi a csendőröket meglátva, előakarta rántani a csizmaszárból hatalmas konyha­kését, de a csendőrök lefogták, elvették a kést s aztán mindhár­mukat összekötözték, vallatóra fogták. A cigányok tagadni kezd­tek, de aztán később megtörtek s bevallották, hogy még négy társuk van, de azt nem árulták el, hol vannak. A csendőrök rögtön nyomozást indítottak a négy cigány ulán s még az est folyamán sikerült őket a csorvási határban, az úgyneve­zett Hajduvölgynél elcsípni. A cigányokat, kik az ut mentén rej­tőzködtek, fehér lovuk árulta el, mert a homályban a fehér lóra lettek figyelmesek a csendőrök. A héttagú bandát, melynek feje Ko­vács János s kívüle 3 férfi és 3 nő van a társaságban, a csend­őrök megvasalták s bekísérték az orosházi csendőrségre. A cigányoknál különfíle betörő­szerszámokat, faszitővasat, vésőt, kalapácsot találtak s a vallatások során minden valószínűség sze­rint kiderül, hogy a tótkomlósi sorozatos betöréseket ez a cigány­banda követte el. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Kovács Mihályné Máté Mária, özv. Zahorán Györgyné Sajben Dorottya, Nóvák Györgyné Sajben Judit és Sajben Mátyás eladták III, Hold ucca 14. számú házu­kat Baukó Jánosnak 155 q bú­záért. Nf»gy László Károly és neje Balogh Róza és Kerepeczki Pál eladták 162 négyszögölnyi beltel­kes házhelyüket ifj. Varga K. György és neje Madonyicki Má­riának 1360 pengőért és 10*80 q búzáért. Lábos Andrásné Kovács P. Má­ria eladta 1510 négyszögölnyi nagyréti ingatlanának 7a részét Kovács P. Pálnak 30 q búzáért. Macák Pál eladta 1077 négy­szögölnyi felsőnyomási szántóját Fábián Mátyás és neje Lipták Máriának 50 q búzáért. Tadanaj Kocsis Györgyné Ba­nyó Mária, Uhrin János, Sluch Pálné Uhrin Ilona, kiskorú Si­piczki K. Judit és Gálik Mihályné Benyó Dorottya eladták III,, Szent László-ucca 3. számú házuknak 8/12 részét Benyó János és n2je Laczó Juditnak 180 q buzaárt. Zahorán János és neje Bagyinka Judit eladták 1400 négyszögölnyi kisréti szántóját özv. Csiáki An­drásné Baukó I ónénak 90 q bú­záért. >y Farkas Márton eladta 248 négy­szögölnyi beltelkes szántójának Va részét Birtelan Géza és neje Varschitz G zellának 5000 P ért. Kiiment Z György eladta felső­végi közös legelőből Vs23 rész já­randóságát Sjjben Györgynek 20 q búzáért. Fajó Jánosné Zahorán Ilona és Sdávik Andrásné Zahorán Zsófia eladták alsóvégi közös legelőből Vs56 rész járandóságát özv. Gaj­dács Jánosné Kovács Sz. Judit­nak 18 q búzáért. Lakos György és 5 társa elad­ták 717 négyszögölnyi nagyréti szántójál Giecs Jánosnak 56 q búzáért. Brüller Ármin és neje Wáber Júlia eladták 252 négyszögölnyi beltelkes házhelyüket Kormányos József és neje Bellér Rozáliának 882 aranykoronáért.

Next

/
Thumbnails
Contents