Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-05-10 / 105. szám

10 BÉKFISKEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 május 13 A legulóbbi képviselőválasztá­sok alkalmával a szavazásnál meg nem jelent és távolmaradá­sukat nem igazoltak névjegyzékét további törvényes eljárás céljából a rendőrhatóságoknak kiadta az alispán. Igen érdekesen számol be az alispán az egységes adókezelés alapján előállott helyzetről a kö­vetkezőkben : „Mióta a községi közmunka egységes kezelésbe vételét, tehát egy hónap alatt az adóban befi­zetett összegekből a vármegye a külföldi kölcsön kamatjának levonása u ján mindössze 8 ezer pengőt kapott, vagyis olyan ne­vetségesen csekély összeget, amely a semmivel egyenlő. Ez is csak azt bizonyítja, amit én már szám­talanszor előadtam, hogy ezen egységes adókezelés mellett lehet elméletileg nagyon szépen érvelni, azonban gyakorlatilag ez a rend­szer a hozzáfűzött vá­rakozásokat egyáltalá­ban nem elégíti ki s a vármegyére igen nagy károsodással jár. Az eredetileg egységes kezelés­ben volt mult évi százalékos köz­úti adónak majdnem egyharmad része még ezidő szerint is hátra­lékban van, ami külön kezelés mellett semmiesetre sem történt volna meg, mert a befizetéseket módomban lett volna személye­sen ellenőrizni és szorgalmazni. Mivel pedig a külföldi kölcsön felvétele következtében az egysé­ges kezelés most már a közmun­kára is kiterjeszttetett, ezért egész biztosan be fog következni az, hogy a közmunkánál is ilyen tetemes hátralékok fognak elc­állani. Az egységes kezelés sze­rint a vármegyére jutott fenti összeg olyan csekély, hogy az egy napi szükséglet egyharmad részének felel meg. Ilyen körül­mények között kénytelen vagyok nap nap után a pénzintézetekben elhelyezve levő pénzekből tekin­télyes összegeket utalványozni, mert a 24 milliárdos évi közúti költségvetésből 4 hónap alatt alig fizettetett be valami. Egyébként bejelentem, hogy a vármegye folyó évi közuíi költségvetése ed dig csak részben vizsgáltatott felül főképpen abban a részben, amely a közmunka váltság megállapítá­sára, felosztáséra és kivetésére vonatkozik. A törvényhatósági bizottság határozatától eltérően a kézi váítságérat 2 pengő helyett 1*50 pengőben állapította meg a kereskedelmi miniszter, ami 780 millióval csökkenti a bevételeket." Egy tanonc bosszúból leütött egy munkást a Bohn-gyárban (A Közlöny eredeti tudósitása.) Egy hirtelen haragú tanonc bosz­szujának lett majdnem halálos áldozata szombaton délután a Bohn-gyári telepen Nóvák György villanyszerelő. A munka bevégeztével a fel­halmozódott szemét eltakarítását végezték a tanoncok, kiket Nóvák György arra figyelmeztetett, hogy vegezzék munkájukat rendesebben. A tanoncok vitatkozni kezdtek Novákkal s végül kihívóan visel­kedtek vele szemben. Legnagyobb hangú Simon István volt, kit Nó­vák erélyesen rendre is utasított. A következő percben, amint Nó­vák elfordult a tanoncoktól és tóvozni akart, Simon István egy gépalkatrésszel teljes erőből főbe vágta. Nóvák az ütés után nyomban összeesett s a kihívott mentők eszméletlen állapotban vitték be a csabai közkórházba, ahol nyomban megvizsgálták és súlyos koponya törést konstatálták rajta. A sérült felépülése valószínű. A FAKSz vagy kislakásépitö akció ügye Hogyan és miből szolgálja a FAKSz a közérdeket (A Közlöny eredeti tudósitása.) A „Körösvidék" vasárnapi szá­mában K. A. jelzéssel, amely való­színűleg Kovács András urnák, a Kisgazdabank igazga'ójának ne­vét rejti, hosszabb cikk jelent meg, amely visszautasítja a kereskedők érdekképviseletének és a „Békés­megyei Közlönynek" a FAKSz ellen elhangzott megnyilatkozásit s egyúttal támadásba megy át a fakereskedők ellen. Minthogy a „Békésmegyei Köz­löny "ben a kérdéses cikkek kö­zül az elsőt én irtá n, a többiek tendenciájáért pedig mint a hely­beli kereskedő érdekképviselet ex­ponense vállalom a felelősséget, szükségesnek és helyesnek tartom K. A. ur cikkére személyemben válaszolni. Mindenekelőtt tisztáztuk a szö­vetkezeti kérdést, mert hiszen tulajdonképen ezen a ponton ütköz nek az érdekek. A szövetkezetek ellen elvileg a kereskedelem nem hadakozik. E 1­ismeri azoknak szociális jelentő­ségét. amelv egyébként tételes tör­vényben is foglaltatik. De a keres kedelmi törvény223-ik paragrafusa, amely a szövetkezetekről szól, világosan megmondja, hogy a szö­vetkezet olyan társulás, amely csakis saját tagjainak érdekében, azok javára alakul, ennélfo&va működése másokra, mint a szö­vetkezet tagjaira ki nem terjedhet. A kereskedelem csupán a szö­vetkezeteknek ezen a törvényes korlátokon túlmenő tevékenysége ellen foglal állást a maga egzisz­tenciális érdekeinek védelmében s kívánsága ezen az alapon a következőkben foglalható össze : 1. A szövetkezetek csak saját szövetkezeti tagjaikat szolgálhas­sák ki­2. Adózás és üzletiüetékezés tekintetében ugyanolyan elbánás­ban részesüljenek, mint a keres­kedők. 3. Ne kapjanak különleges ked­vezményeket olyan közpénzekből, melyekhez filléreikkel az összes adófizetők hozzájárulnak még­pedig nem szövetkezetek céljaira. Ez a kereskedők álláspontja, amelyet a kamarák is magukévá tettek. De ezt kell méltányolnia az államnak is, mert az államraison megkívánja, hogy minden egyes társadalmi réteg jogos érdekei megvéde3senek, Különben az ál­lami élet harmóniája és gazdasági strukturája kerül veszedelembe. Elvégre, hogy a kereskedelem boldogulása, vagy pusztulása az állam és az egyetemesség szem­pontjából nem súlytalan valami, azt K. A. ur, ha elsősorban mint kommerciális foglalkozású ember, sem fogja tagadni. Mintahogy ha a gazdáknak rosszul megy a soruk, azt a fogyasztó képesség csökke­nésében a kereskedő, vagy az iparos a saját bőrén érzi. Ezekután most már térjünk rá a FAKSz ügyre, amely tipikus és kirivó példája egy különben je­lentős és mély szociális vonatko­zású szövetkezeti ügy elferdülé­sének. A Falusi Kislakásépitö Szövet­kezetet nemcsak állami támoga­tással, de lényegében az állam p nzén alapították azzal « tiszte­letre méltó és helyes szándékkal, hogy a házhelyhez jutott nincste­leneknek olcsón építési anyagot hitelezzen. Az alapítás módozatait és szeivezetét illetőleg magában a kormányban is — legalább a híradások szerint — voltak ellen­tétek és több dolog, elsősorban a busás igazgatói javadalmazások ellen éppen' a kisgazdaképviselők protestáltak. De a szövetkezetet a kormány megcsinálta s a ter­vezetnek megfelelően a szegények bizó reménykedéssel jelentkeznek a 400, 8C0 és 1500 pengős anyag­hitelekért, amelyben majd egy bizottság döntése alapján fognak részesülni­Eddig rendben van s ehhez az adózópolgárok (köztük ugyebár « kereskedők is) készséggel járulnak hozzá nehezen kiizzadt adófillé­reikkel. Máig azonban a nincs­telenek anyaghiíele csak papíron van meg, legalább nálunk hitelbe nem kapott a FAKSz tói egyetlen szegény kis ember sem. Elleaben a valóságban a FAKSz ideküld tekintélyes farakományokat s azo­kat csabai telepén boldog-boldog­talannak árusítják. Ez az, ami ellen a kereskedőtársadalom, de minden józen és objektív itéletü adózó polgár tiltakozik s arni a közvetlenül érdekeit fakereskedő ke! elkeseríti. Maga a cikkíró is azt irja, hogy itt „kedvezményes állami épületfa akcióról" van szó; azt azonban nem fejti ki, hogy ezt a kedvezményt az adófizető polgároknak (tehát — ugyebár — a gazdáknak is) rovására és adó­filléreiből teremtik elő és pedig nemcsak a kisemberek érdekében, mert a FAKSz - legalább a csabai gyakorlatban — ilyen meg­különböztetést nem tesz, hanem abból minden építtető és épitő részesül, legyen az gazda, iparos, kereskedő, vagy akár nagybirtokos is. Felteszem a kérdést, hogy vájjon éppen a súlyos adók alatt mór keservesen nyögő gazdatár­sadalom mondjuk itt Békéscsabán megszavazna-e egy olyan akciót, amely az ő adófilléreiből nyújt kedvezményeket mindenkinek ? — Vájjon mit szól hozzá az a gazda, aki nem kap a FAKSz fájából, de akinek adófilléreiből állnak elő kedvezmények, melyekben ő nem részesül ? Es vájjon nem jajdul e fel jogosan az a keres­kedő, akinek súlyos adózása egy hányadából a legélesebb és egyen­lőtlen fegyverü, mert mindenkép­pen kedvezményezett versenytár­sát táplálják? A cikkíró ugy óllitja be a dol­got, hogy a FAKSz a piacon ár­mérséklő feladatot teljesít. Lehet­séges, de nem a saját magán­tőkéjével, hanem az állam pénzé­vel és állami kedvezményekkel. Vagy nem gondolja K. A. ur, hogy a kereskedelmileg lehetséges ár­nivejlálás a nagyszámú fakeres­kedők konkurrenciája révén amúgy is érvényesül ? Hiszen a fakeres­kedők nincsenek karlellben! Ko­vács ur maga is kereskedőember, neki nem kell a kínálat árnivel­láló hatásét magyarázni. Kovács András ur egy kereskedelmi vál­lalatnak, egy Jbanknak a vezetője. A fa „magas" ára ellen én soha sem hallottam annyi panaszt, mint a pénz drágasága, a magas kamatláb ellen, akár gazda, vagy iparos, akár kereskedő részéről. És mégis a cikkíró átfütve altruisz­tikus érzésektől, miért nem ad­hatja olcsóbban inlézete pénzét, mint ahogy azt a kereskedelmi kalkuláció megengedi ? Viszont drágábban sem adhatja, me t ér­vényesül a többiek konkurren­ciája. É3 ha már hitelről és a gazdaközönség erdekeiről van szó, vájjon a FAKSz-fa kétes ér­tékű olcsósága helyeit nem szive­sebben fogadnók a gazdák, ha azt a pénzt az állam mezőgazda­sági hitel formájában nyújtaná? No de ezen kár vitatkozni, mert azt hÍ3zem, cikkíró és közöttem ezekben az alapelvekben nincs is nézeteltérés. Hiszen kereske­delmileg, közgazdaságilag képzett emberrel van dolgom. Ellenben ő a FAKSz megbízottja s a FAKSz ügyét védi, ami. joga, de talán kötelessége is. É3 ebből a néző­pontból néhány konkrétumra a következő a válaszom : Hogy a FAKSz helybeli felepé­nek, vagy bizományosának fa áru­sítására iparengedélye nincs, erről részben az iparhatóság informált igy, részben maga a cikkíró Ko­vács ur, aki személyes érintkezé­sem alkalmával ilyen engedélyről nem tudott. Ha kitűnt, hogv van, vagy azóta szerzeit, ugy a FAKSz telepe egyszerűen mentesült az ipari kihágás vádja alól. Azt az aggodalmat, hogy ha a FAKSz kiárusítja fakészlelél, esetleg nem jut majd a segélyt kérő nincste­leneknek, nemcsak én, de a vá­ros DoIgárme3tere fejezte ki a FAKSz központjához intézett át­iratában. Erre Kovács ur is csak azt tudja cikkében mondani, hogy „ügy tudjuk", lesz. Ellenben be­bizonyosodni ez a tudomás, vagy szétoszlani az aggodalom csak akkor fog, ha már látjuk, hogy a szegény kérelmezők valóban kap­ják az anyaghitelt, nemcsak pa­pírra irják őket. Végül, hogy a FAKSz ügye ilyen formában, ahogy csinálják, a gaz­daközönség érdeke volna, taga­dom s hivatkozom a fentebbiekre. De a fogyasztóközönségé sem, amelyen talán tudta nélkül besze­dik a vámon, amit esetleg nyúj­tanak a réven s amellett egzisz­tenciákat támadnak meg. Nincs más baj és nincs más óhaj : ma­radjon meg a FAKSz annak, ami­nek tervezték és aminek a köz­vélemény előtt beállították de ne legyen bolt belőle. Gyöngyösi János dr. — Megfelebbezték a harma­dik mérnöki állást. A mult köz­gyűlésen elhatározott harmadik mérnöki állást Maczák György és társai a megyegyüléshez megfeleb­bezték. — Bábaülés. Az Országos Bá­baegyesület békésc3abai fókia f. hó 11-én délelőtt 11 órakor Gyu­lai-ut 8. szám alatt ülést tart, me­lyen Kiiment dr. ad elő.

Next

/
Thumbnails
Contents