Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-04-26 / 93. szám

2 jbékésmegyei közlöny Békéscsaba, 1927 április 26 A főtér kövezésének kérdése ismét hosszabb vitára adott alkalmat. Az állandó választmány mér ismertetett javaslatához Szelner Antal szól hozzá és kérdi, hogy mennyibe kerül az utburkolás. Baukó András főmérnök világosítja fel az árakat illetőleg a közgyűlést. Hollánder a mérnöki hivatal késedelmeskedését kifogásolva, a javaslat mellett szólal fel. Korossi László a kövezési terv ellen. Végül is a a polgármester hozzászólása után a javaslatot változatlanul fogadták el. A kisebb ügyek következtek ezután sorra, ezek között a MÁV Olvasókör, Csicsely és társai kérését elutasították ; a Petőfi cserkészeknek 160, Pnskin Mihály tűzoltónak 60 pengő segélyt szavaztak meg. A póttárgysorozat tárgyalásánál a közoktatásügyi miniszter két rendele'e ellen, melyek súlyosan terhelnék a várost, felterjesztéssel él a közgyűlés a rendeletek megváltoztatása céljából. Az Odzé-féle városi üzlet átruházás iránti kérelem heves vitát váltott ki, mely után a képviselőtestület a kérést elutasította. A közgyűlést a polgármester fél 2 órakor rekesztette be. A Kereskedelmi Csarnok szövetkezeti alapon szerzi meg székházát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután választmányi ülés, majd tagértekezlet volt a Kereskedelmi Csarnokban dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. Az érdekképviseleti ügvek elintézése után dr. Gyöngyösi János főtitkár ismertette a Csarnoki székházalapra megindított gyűjtési akció eddigi eredményeit. A nagykereskedők és gyárosok adakozásaiból befolyt mintegy 25 millió korona, a százalékos levonásokból eddig körülbelül 40 millió korona irányozható elő. Az adakozásra felhívó körlevelek még mindössze 10 kereskedő utján kerültek szétküldésre, a kereskedők nagyobb részének bevonása még csak most van folyamatban, de már az eddigi eredmények is a legszebb reményekre jogosítanak. Ezután a főtitkár lelkes szavakban ismertette a székház megszervezésének szükségességét. Szelner 4ntal, Klein Gusztáv, Steinberger Imre és többek támogató felszólalása után dr, Tardos Dezső elnök előterjesztésére az értekezlet elhatározta, hogy a székház kérdését szövetkezeti alapon fogja megoldani. A székházat elsősorban a kereskedő-tagok hozzájárulásából akarja megvásárolni, vagy megépíteni ugy, hogy azoK, akik részt jegyeznek, telekkönyvileg bejegyzett tulajtulajdonosai lesznek az ingatlannak. A székházügy vitelére az értekezlet bizottságot választott, amely elaborétumot dolgoz ki s azt május közepén rendkívüli közgyűlés elé terjeszti

. Vass József 50 éves Budapest, április 25. (MOT) Almássy László az egységespórt elnöke pártja nevében üdvözlő táviratot küldött Vass József dr. népjói »li miniszternek születésének 50-ik évfordulója alkalmából. fl Körösladányi bál Reflexió Kiss László főszolgabíró hivatalos jelentésére Körösladány, 1927 április 23. A szeghalmi járási főszolgabíró urnák a Békésmegyei Közlöny április 23-iki számában „A köröjladányi bál" cimén megjelent hivatalos jelentésére, mint az első tudósítás beküldője és a ténykörülmények ismerője a következőket jegyzem meg : Abból „a legsimábban lefolyt bál"-ból a rendezőség — Bögre László rendőrnek a főszolgabíró ur, a községi bíró és főjegyző ur előtt és jelenlétemben tett jelentése szerint — ugy éjfél előtt mintegy tíz legényt eltávolított, kitessékelt, bizonyára nem a leg simább viselkedésükért. A kitessékelt ifjúság a korcsma előtti téren, a lelkészlak, a ref. iskola előtt és végig a Ferenc József-uccán nagy lármával, istenkáromlással a báli csatát megvívta és diadallal, véresen visszament a bálba, de oda már be nem eresztetett. Ha tehát a báli harc nem a teremben folyt is le, csak a bál egy különítménye vívta azt meg, a bál folyamán volt, tehát megfelel a valóságnak, hogy „a bál bicskázással, véres verekedéssel és éjjeli csendháboritással összekötve zajlott le." A bál végződését a mindenesetre saját bőrét védő italmérő hajnali négy órára mondja. De ugyan ő beismerte az április 20 án délután a főszolgabírói vizsgálaton, hogy a bálát kiszolgáló dávaványai rezesbanda a bál helyiségében „szundikált" a Dévaványa felé induló reggeli vonat indulásáig s miko> reggel hat órakor ő kinyitott, locsoló legények jöttek és húzattak a bandával „egy pár" nótát. Tény, hogy a banda reggel 7 órakor muzsikált ki a korcsmából az utcára egy társaságot s midőn én később azt gondolva, hogy még mindig tart a bál, átizentem, megkérdezendő, ^ogy mikor lesz vége a bálnak ? — azt izente vissza, hogy már vége van. Bizony ez is a bél folyománya, annak egy ünneprontó nyúlványa. A bál tehát a rezesbanda pár órai szundikálásától eltekintve, csakugyan reggeli fél nyolc tájig tartott. Arra a jótanácsra, hogy a templom közelében lévő korcsma létesülésekor az italmérési engedély megadásakor kellett volna az ellen tiltakozni — kijelenthetem, hogy mikor 30 évvel ezelőtt Körösladányba jöttem, a korcsma már ott virágzott, mint a hajdani „Kis pince" nevű községi italmérés utóhajtása. Én mintegy tíz éven keresztül küzdöttem ellene. Jól tudhatja a főszolgabiró ur, hogy korcsmák ellen küzdeni ma még, vagy még most is szélmalom elleni harc. Akkor még inkább az volt. Az akkori főszolgabiró úrral csak anynyit sikerült elérni, hogy a korcsma csendesebb lett; a háború alatt pedig teljesen elcsendesedett. A mostani kedvező időkben kezd hangossá lenni. A mostani ujabb és a köznek ártó felvirágzása elleni ujabb küzdelemre szívesen veszem és meg fogom köszönni a hatóság segítségét, annyival inkább, hogy most meg már a templom másik oldala felől is nyilt egy italmérés. Ami pedig az ünnepelsőnapi bálák, mulatságok elleni országos rendelet kie3zköziését illeti, — legyen meggyőződve a hatóság — hogy az sem marad el, egyházunk sem fogja elkerülni a belügyminisztériumot. A főszolgabiró ur azzal végzi jelentését: tiltakozom az ellen, hogy az ünneprontás hatósági engedély mellett történt volna. Csak nem gondolja tán a főszolgabíró ur, hogy én feltételezek a hatóságról olyasmit, hogy ünneprontással összekötött bálra adott ki engedélyt, vagy éppen véres verekedéssel összekötött mulatságra. De meggyőződhetett a történtekből, hogy bicskázásra, verekedésre és ünneprontásra adhat alkalmat és ilyenekre vRzethet egy olyan bál, ahová nem előmutatandó meghívóval hívogatnak, hanem csak ugy falusiasan publikációval és ahová 7 órakor felharsanó rezesbandával invitálják be a közönséget. Ami történt, minden a báli engedély csirájából hajtott ki. Mindezt fenntartom annak ismételten hangsúlyozása mellett, hogy a történtek megakadályozására ünnep első napjának éjszakáján csendőrség nem volt látható. Végül köszönetet mondok egyházunk nevében is a főszolgabiró urnák a községi vezetőség (biró, főjegyző) előtt tett azon kijelentéséért, hogy az elöljáróság ne terjesszen eléje ünnep első napjára kért bálakat; ha mégis megtenné pzt: ő azokat engedélyezni nem fogja. Egyelőre egyházunknak ez is elég. Tóth József ref. lelkész. MMMMMMMMMMMMMMMMMM magyarok a firenzei nemzetközi mükidltifdson Firenze, április 25. (MTI) Vasárnap nyitották meg nagyszabású ünnepély keretében a firenzei nemzetközi metszetkiállitást. A kiállításon husz nemzet vesz részt köztük Magyarország is. A háború óta most először rendeznek ilyen természetű kiállítást ily nagyarányok között. A megnyitáson az olasz király képviseletében a bergamoi herceg jelent meg, M igyarországot Gerevich Tibor, a magyar csoport rendezője képviselte. A bejáratot olasz és magyar zászlók díszítették. A magyarok közül Olgyay, Rudnay, Zádor, Konrád, Varga, Szőnyi, Aba-Novák, Komjáthy, Sinkovích stb. állítottak ki. A szobrászok közül Szentgyörgyi, Sidló, Pásztori, Damkó vannak képviselve. A magyar terem díszítését a fővárosi iparrajziskola látta el. A bergamoi herceg kíséretével egy negyed órát időzött a magyar teremben, hol Gerevich Tibor kalauzolta, hosszasan szemlélte gróf Klebelsberg Kunó sikerült arcképét és közvetlen szavakkal emlékezett vissza a kultuszminiszter olaszországi útjára. Az idén sem engedélyeznek május elsején felvonulásokat A május 1-én hajdan szokásos munkásösszejöveteleket, felvonulásokat, valamint polgári majálisokat a rendőrség az idén sem engedélyezi. A rendőrkapitányság ebbeli elhatározását az alábbi hirdetményben közli a lakossággal : É'tesitem a város közönségét, hogy f. hó 30-án, továbbá május 1-én népgyüléseket, ünnepi, vagy más összejöveteleket és felvonulásokat nem eng délyezek. Felhívom a figyelmet arra, hogy a köz- és egyházi hatóságok rendeletei és a kizáróan üzleti célokat szolgáló hirdetmények kivételével minden kifüggesztésre szánt falragasz, vagy szétosztásra kerülő hirdetmény a vezetésem alatt álló kapitányságnál (2. számú szoba) előzetesen bemutatandó. S végül közlöm azt, hogy a hazafias lakosság jogos felháborodását kiváltó vörösszinü jelvények, szalagok, vagy virágok tüntető viselése, avagy a gyűlölt kommunizmusra emlékeztető énekek és dalok éneklése, vagy játszása tilos. Azt, aki ezeket a rendelkezéseket megszegi, pénzbüntetéssel, sőt súlyosabb beszámítás alá eső esetekben két hónapig terjedhető elzárással és behajthatatlanság esetén 15 napi elzárásra átváltoztatandó 120 pengő pénzbüntetéssel fogom büntetni s egyidejűleg akként intézkedtem, hogy a tetteseket a rendelkezésem alatt álló közegek nyomban elfogják és a kapitánysághoz előállítsák. Békéscsaba, 1927 áp/ilis 25. A rendőrkapitányság vezetője: Jánossy m. kir. rendői főtanácsos. A tehéncsorda végigsétált a Kossuth-téren (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ma volt az első napja, hogy a tehéncsorda újra megkezdte idei legelőjárását. Már 5 órakor reggel nagy tülkölés, tehénbőgés, zenebona verte fel a város csendjét, mert a hosszú téli pihenő után újból kiengedett jószágok nem nagyon emlékeztek a tavalyi sétákra. A mai nappal újból megkezdődött a városi emberek mártiriuma a csorda által felvert por, az uccákon, járdákon szerte hagyogatott névjegyek elleni védekezés és kerülgetés. Sokan abban reménykedtek, hogy majd ha a Kossuth-téri liget kifejlődik, a lombos fák némileg csökkentik a bűzös Dor terjengősét. Ezeknek ezt a nagyon szerény reménykedését is azonban tönkre taposta a tehéncsorda, mely mindjárt az első napon őszinte érdeklődéssel sétált végig a csirájából zsendülő parkon. É deklődése oly igen nagy volt, hogy nemcsak az utakról tapasztalgatta meg a buja gyepet, jóizü lombot ígérő cserjés gyepágyakat, hanem közvetlen kőiéiből csudálkozták körül a tehénkék a bokorbimbókat. A nagy érdeklődés utáa persze a nagy költséggel, rengeteg munkával készülő park pocsékká tiporva várja a csorda holnapi látogatását. Békéscsaba város hatalmas fejlődésének és az U.nak 1927 ik esztendejében...