Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-25 / 19. szám

2 BFIKÉSFFLSKSHII KÖZLÖHI Békéscsaba 1927 január 25 Befejeződött a debreceni kamara traktorkezelői tanfolyama (A Közlöny eredeti tudósítása.) Folyó hó 22 én délután nyert befejezést a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által Debrecenben rendezett két hetes traktorkezelői tanfolyam. A tanfolyam várakozáson felüli sikerű volt, amennyiben annak 149 rendes beiratkozott hallgatója nem várt szorgalommal és ügybuzgalommal látogatta a traktorkezelői tanfolyam elméleti és gyakorlati óráit, hogy azokon a traktorok szerkezetével, kezelésével és karbantartásához füzüdő ismeretekkel megismerkedhessék és ezáltal a tulajdonában levő, vagy gondjaira bizott traktornak üzemi kiadásait Iecsökkenthesse és ilyként majdan a gyakorlati életben biztosithassa magának azokat az előnyöket, melyek a traktorokban fekvő tőkéknek az eddigieknél jobb amortizációjához fűződnek. A traktorkezelői tanfolyam berekesztése ünnepélyes formák között történt meg január 22 ik napjának délutánján a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnökségének és igazgatójának jelenlétében. Regéczy Ilona és Baló Elemér müvészestje (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap este folyt le az AuroraKör rendezésében a Kultúrpalotában Regéczy Ilona hesredü művésznő hangversenye és Baló Elemér szavalóeslje az egyébként is nagyfokú hangverseny közöny és influenzajárvány mellett még elég szépszámú közönség előtt. Regéczy Ilona bemutatkozásának legnagyobb értéke, hogy műsorán néhány ritkán hallható előadási darabbal ismerteteit meg bennünket. Veracini szonátája, Jahn Berceuse, Tom Aulin Gavotte et Musettje közül különösen a legutolsó kapott meg élénk ritmikájával és érdekes hangszerelésével. Csajkovszky lendületes, de kissé üres páthosza néhány helyen fáradtan hangzott. A művésznő képzett és muzikális müvelője hangszerének, technikája egyenletes, vonókezelése kifogástalan, tónusa nőnél szokatlanul erőteljes, azonban mintha hiányozna belőle az a magával ragadó elan, amely ennél a a specifikusan lírikus hangszernél a legfontosabb művészi követelmény. A közönség azonban igy Í3 teljes mértékben honorálta és sokat tapsolták. Viszont abszolút intelligenciája, tökéletes kifejező képessége mellett az őszinte átélés nemes hevülete ragadta magával a publikumot Baló Elemér szavalatánál. A magyar népballadákat ennyire mély és mégis kristály tiszta, drámai értelmezéssel és ennyi szuggesztív drámaisággal előadni nemcsak hogy nem hallotluk, de elgondolni is alig tudtuk. A ballada ködös, aláfestő elemei mint szerves, drámai indító erők léptek elő a háttérből. Ady és Révész Béla prózájának tolmácsolása nemcsak értelmi gyönyörűség, de nyelvünk muzikálitásának lebilincselő élvezete is volt. Ady verseinek előadásával pedig nem tudott publi kumunk betelni. Ebben a? átvilágító és magával ragadó tolmá- ujabb és ujabb ráadásokat kö csolásban, csodálkozunk, vájjon vetelt. mi lehetett és mi lehet Advban A zongorakiséretet a beteg Banhomályos ? A közönség Balót kéné helyett Pongrác Gáza látta hosszasan ünnepelte és mindég , el kifogástalanul. Magyar származású német iró a szegénysorsu magyar írókért magyar írók támogatására Rákóczi-uton a Nemzeti Színház közelében, egy az Erzsébet-téren és több a város különböző helyein fekszik. Végrendeletében gondoskodik arról, hogy a segélyezett irók müvük megírásának idejére mentesítve legyenek anyagi gondoktól. az Tizenötmilliárdot hagyott a Budapest, január 24. Mint ismeretes, nemrégiben Tátrafüreden meghalt Baumgarten Ferenc magyar származású német iró. Baumgarten 15 milliárdot hagyott a szegény magyar irók támogatására. Ez az összeg értékpapírokban és több budapesti bérpalotá ban van, többek között egy a Megvizsgálják a megyei ártézikutakat Végre rend less as ártéaikutak körül alispánja rendeletet adott ki, melyben elrendeli, hogy a vármegye területén levő összes ártézikutakat felül kell vizsgálni. Az 1913 ban hozott törvény alapján az ezu'án létesített kutaknál el van rendelve a zárócsap alkalmazása. Azok a kutak, eme lyek 1913 óta hatósági engedély nélkül létesíttettek, megszüntetendők és tulajdonosaik, illetőleg furatóik ellen a kihágási eljárást meg kell indítani. Azoknak a kutaknak tulajdo .osai, akik kútjaikat 1913 előtt létesíttették, utasítani kell az engedélyezési eljárás ,kérelmezésére. Az alispán rendelete végén komolyabb büntetéseket helyez kilátásba a rendelet áthágóival szemben. Gyuláról jelentik : Igen sok hely- | ről érkeztek az utóbbi időben panaszok a vármegyéhez, melyek mindegyike az ártézikutak körüli lehetetlen állapotokat tette szóvá és sürgős orvoslást kért. Elsősorban az ártézikutakból szabadon kiömlő vizek elvezetése ügyében, mely vizek a belvizek levonulását nagy mértékben akadályozták és beszivárgás folytán a talajvizeket is erősen szaporították Első következményként a kutak környékén nagy viztócsák keletkeztek, a természetes lefolyás irányában több helyen müvelésre alkalmas területet öntöttek el, amelyek mindig és mindenkoron a közegészségügyre is káros következményekkel jártak. Ezek alapján most a vármegye Az enyhe időjárás árt a vetéseknek A földmivelésügyi miniszter már kiadott vetésje'entése szerint a legutóbbi hivatalos vetésjelentése közzététele óta eltelt öt hét időjárása a normálisnál általában enyhébb és a legtöbb vidéken kellő mértékben csapadékos volt. Különösen a januári enyhe időjárás szembeszökő, mert más években ebbe az időbe esik a télnek legkeményebb szaka. Az öt hetes időjárás csapadék eloszlása időrendi szempontból kedvező volt, amennyiben rövid száraz és rövid nedves időközök gyakran váltakoznak. A csapadék túlnyomó nagy részét eső képezte, hó csak kismértékben esett. Az enyhe időjárás a gazdasági munkálatok végzésére igen kedvező volt. Eleinte az elmaradt szántások pótlása és trágyahordása, kérőbb belső majori munkák, tüzifavágás^ és szállítása, fák galyazása, tengeri morzsolás, legelők tisztogatása stb. vannak folyamatban. Az őszi vetésekre a néhány napig tartó hidegek nem jelentenek veszélyt, inkább kifogásolható a nappali gyakori nagy enyheség, mivel az amúgy is kissé tulbuja vetések az enyhe időjárás miatt nem találták meg teljesen téli pihenőjüket. A vetések általában szépen megerősödve és kellőképpen megbokrosodva mentek a télnek, csupán a korai vetésekben mutatkozik helyenkint fu'rinka és bagolypille kár. A takarmánykészlet a kiteleltetéshez elegendő lesz, sőt több helyen felesleg és eladó készlet is van. Kereslet azonban nem igen mutatkozik, mert a takarmány minősége túlnyomó részben igen gyenge. A jószág egészségi állapofa jó, csak igen szórványosan léptek fel vidékenkint kisebb mértékben járványos betegségek, mint: sertésvész, sertésorbánc, mételykór, sertéspestis, stb. A fertőzött állatok gyógykezelése iránt a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságok megtették. A debreceni kamara dohánytermelési szakosztályának ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara dohánytermelési szakosztálya január 17-én tartotta dr. Kállay Miklós elnöklete alatt első ülését. A szakosztályi ülés lárgysorozatán két, a dohánytermelők érdekeivel igen szoros kapcsolatban álló ügy szerepelt, nevezetesen a dohánykertészképzés kérdése és a dohánytermelők beváltási érdekei. Dr. Kállay Miklós einö'fi megnyitójában reá mu^íoti arra, hogy a dohánytermelés válságos helyzetéből csak egy kiút van: a minőségi termelés, ennek pedig alapfeltétele, hogy a jövedék a jobb minőséget magasabb beváltási árral kellőképen honorálja, másrészt azonban az is, hogy a dohánykertészek szaktudása fejlesztessék, Ismertette ezután a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának a dohánykertészkiképzés érdekében kifejtett tevékenységét, nevezetesen azon dohánytermelési szakelőadásokat és gyakorlatias bemutatókat, melyeket a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara az elmúlt évben rendezett. Majd előterjesztette a dohá »ykertészképzés gyakor'atias megoldását szolgáló javaslatait, melynek érdekében a kamara Juhász Árpád m. kir. gazdasági főtanácsost, a debreceni m. kir. gazdasági akadémia dohánytermelési I isérleti állomás vezetőjét kérie fel s bízta meg a dohánytermelés gócpontjaiban a dohánykeríészek részére előadások és gyakorlatias bemu atók tartásával és pedig a termelés egész ideje alatt, beleértve az eíőkészitő munkálatok, valamint a törés és szárítás idejét is. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ily irányú tevékenységének ujabb lépéseként dohánytermelési tanfolyamok rendezesét javasolta a jövő tél folyamára s reá mu at arra, hogy a végső cél — bár ma még meg nem valósitható — dohonykerté zképző szakiskola felállítása, melyhez remeli, hogy igy fokozatosan, lépésről lépésre mégis csak eljut a dohánytermelés. Javasolta továbbá, hogy a K mara vezessen tanulmányi kirándulásokat a termelési idő alatt a dohánytermelesi kísérleti állomásra s népies szakkiadvánnyal is segítse elő a dohánytermelés szakismereteinek népszerűsítését. Dr. Varga Kálmán m. kir. gazdasági akadémiai igazgató, felsőházi tag, Eszenyi Jenő nagvbirtokos, felsőházi póttag és Juhász Árpád gazdasági főtánácsos, a dohánykisérleti állomás vezetője szóltak ezután érdemben a tárgyhoz s a szakosztály az általuk ajánlott részletkérdések figyelembe vételével dr. Rácz Lajos igazgató előterjesztését elfogadta. A dohánytermelők beváltási érdekeivel kapcsolatos kérdéseket Eszenyi Jenő nagybirtokos, kamarai igazgató váasztmányi tag és Hank O i/ér kamarai s titkár ismertették s a szakosztály a Dohánytermelők Országos Egyesületének közgyűlésire küldendő tagokat az előterjesztettekkel egyértelmű állásfogla'ással bízta meg. — A közigazgatási reform megalkotása a legsürgősebb törvényhozási feladat. Az 1886. évi 21. törvénycikk, mely a törvényhatósági szervezet életműködését szabályozza, nem felel meg a mai követelményeknek. Már az 1912. évi 53. törvénycikk elrendelte, hogy 2 éven belül a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról a belügyminiszter köteles törvényjavaslatot terjeszteni a Ház elé. A törvényjavaslat el Í3 készült, de a háború miatt nem került a parlament elé. Közben szabályozták a tisztviselői státust, szabályozták a kereseti adó kérdését is, ezek az intézkedések mind ideiglenes jellegűek és korántsem alkalmasak arra, hogy egy törvényhatóság ez aLpon teljesen kiépíthesse belső szervezetét. Amint értesülünk, a most összeülő országgyűlés végre foglalkozni fog a törvényhatóságok átszervezésével s ezzel lehetővé teszi a törvényhatósági választások megejtését is.