Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-21 / 16. szám

Egyes szám ára 8 fillér Bé&ésesaba, 1927 január 21 Péntek; MMMMIIMMMMMMMMMMMM^^ 54-1 iwfoiy* 16-ik mim BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY regény aj ándéka 63-ikj számú szelvény. 1927. I. 21. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30CC koronáért kiszolgáltatjuk Eschtruíh Natália : Tündérkirálynő cimü regényét. — Igényeket csak a rendelkezésre álló példányszámmal elégíthetünk ki. POLITIIál IAPIUf Slftflsotési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 8 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő s FiHppinyi Sámuel feUí<msz&m: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II, kerület Ferenca József-tér 20. izém ilatt. Hirdetés díjszabás szerint. Budapesten nincs spanyolnál t) a, de íjalott íjárom van Budapest, jan. 20. A fővárosi tiszti főorvosi hivatal ma délben kiadott jelentése szerint spanyol influenzás megbetegedés tegnap sem fordult elő a főváros területén. A Szent László kórházba 62 influenzás beteget veitek fel, akik közül nyolcnak tüdőgyulladása van. A Szent László kórházban tegnap három beteg halt meg. Benes megválik a külügyminiszterségtől Prága, jan. 20. Benes külügyminiszter nemrégiben visszatért Prágába, hivaialát azonban nem vette ét. Hir szerir.t Benes a köztársasági elnök kabinetirodájának főnöke lesz. fíggasztó a kinai idegenek t)elyzele London, jan. 20. A Daily Telegraph pekingi ievelezője jelenti, hogy a Fucsauból érkezett hirek mind aggasztóbbak. Egy misszionáriust megöltek, két kórházat kifosztottak. A kinai tengernagy elrendelte a fosztogatók kivégzését, de a tengernagy többé nem ura a helyzetnek. 77 pápa Tinglia védelmét kérte a kinai katolikusok részére Róma, jan. 20. XI. Pius pápa, ki tegnap Churchill kihallgatáson fogadta, Anglia védelmét kérte tőle a kinai ketholikus missziók részére. Elmondotta a pápa, hogy tegnap táviratot kapott Fu-C. an városából, hogy kinai hordák ismét megtámadtak egy missziótelepet s ugy a lelkészeket, mint ez apácákat egytcl-egyig meggyilkolták. TTlegkezdődött a gazdat)ét Budapest, január 20. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által rendezel! gezdahét tegnap kezdődött. Ma délelőtt az egyesület igazgaíó választmánya és a gazdasági egyesületek orszégos szövetsége tartottak ülést Somsich László gróf elnökletével, aki elnöki megnyitójóban bejelentette, hogy Almásty Imre grófot és Bernáth Istvánt váíasziották meg a kamara felsőházi tagjaiul. Pesthy Pál igazságügyminiszter Szarvason Résztvett az ág. hitv. egyház presbiteri ülésén Szarvas, január 20. Pesthy Pál igazségügvminisziert nemrégen a szarvasi ág. hitv. ev. egyház felügyelőjévé választották meg. Az ág. ev. egyház f. hó 18 én, kedden délután presbiteri gyűlést tartott, melyre leutazott az igazságügyminiszter is, hogy a gyűlésen elnököljön. A miniszter kedden délben érkezett titkáréval együtt Mezőtúr felől. A vasúti állomáson dr. Tóth Pál országgyűlési képviselő, dr. Schauer járási főszolgabíró, Bartos Pál ág. ev. lelkész és Biki Nagy Imre főjegyző fogadták. A miniszter délután résztvett a gyűlésen és rövid ottartózkodás után, mely idő alatt Bartos Pál vendége volt, visszautazott Budapestre. A miniszter nem hagyta jóvá a békéscsabai létszámcsökkentést Ujabb választások lesznek a városnál (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes dolog, hogy a létszámcsökker/tő rendelet utasításéra Békéscsaba is megejtette a városi tisztviselők létszámcsökkentését, még pedig olyan szigorúsággal, hogy azt már a miniszter is megsokalta és a létszámcsökkentést nem hagyta jóvá. A város létszámcsókkentő bizottságának ja vaslatéra a képviselőtestület ragaszkodott a létszámcsökkentéshez s igy történt, hogy a választások alkalmeval a képviselőtestületi határozat alapján jártak el és csak azon tisztviselőket választották meg, kiket a város is szükségesnek itélt, A város ujabb határozata újból felkerült a miniszterhez jóváhagyás végett, a miniszter azonban ragaszkodván előbbi határozatához, a létszámcsökkentést újból elutasította és a kérdéses állások betöltését követeli tegnap a vármegyéhez leérkezett rendeletében. A kerdéses állások ezek : a második árvaszéki ülnöki, negyedik orvosi, hatodik végrehajtói, egy hajdú és öt dijnokí állás. A vármegyéhez leérkezett miniszteri rendelet kimondja, hogy a miniszter eredeti határozatához ragaszkodik, mert a felsorolt állások betöltése okvetlenül szükséges s azok megszüntetését közérdekből nem engedi meg. Ezek után a városnak nem marad hátra más teendője, minthogy a jelzett állásokra kiírja a pályázatot és hamarosan be is tölti azokat, annál is inkább, miután azokra tényleg szükség is van. A tisztviselő tulmunkának mult közgyűlésen tapasztalt javadalmazása után ugyanis valószínűnek tartjuk, hogy tulmunkára tisztviselő a jövőben nem igen lesz kapható, miért is a tisztviselő létszám megfelelő kiegészítésére közérdekből igenis szükség van. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírták a lepok, hogy Rákosi Jenőt újra jubilálni fogják, még Dedig ez a jubileum az eddigieknél is nagyobb erányu és ünnepélyesebb lesz, mert a nagy író élete egyik legfonlosabb dátumának 60. évfordulójára készül. Most 60 éve, 1866 végén került premierre Rákosi Jenő első színdarabja, az Esopus a Nemzeli Színházban. A szerző akkor írói és szinházi körökben teljesen ismeretlen fiatalember volt. A keret, melyben ez a nevezetes premier lezajlott, a még nagyobb részben német Pest volt, amely még nem alakult ét Budapestté, ahol a boltokban csak német nyelven lehetett boldogulni, vendéglőkben német voh az étlap és a pincér, a nyárspolgárok csak német újságot olvaslak. A Nemzeti Színháznak játszani kellett a tragédián és vígjátékon kivül operát, népszínművet és bizony még alig mult el annak az ideje, hogy felvonás közben a bűvészek és másfajta csepűrágók mulattatták a közönséget, amely csak magáért a szinházi élvezetért nem volt hajlandó jegyet vásárolni. Ezenkívül még keserves küzdelmet kellett folylalni a német szinházi konkurenciájával, amely bécsi vendégszereplőkkel, a bécsi színházak sikeres darabjaival még a magyarok közül is sokat magához vonzott, különösen az előkelőbb társadalmi rétegekből. Ebben a helyzetben minden uj magyar darab sikere, egy-egy nyelvcsatája volt a magyar drámának és színháznak és egy lépés Budapest magyarrá tételének nehéz munkájában. A magyar dráma abban az időben még mindig kezdetén állott fejlődésének, igazi kontaktusa a közönséggel csak Szigligeti Edének volt, aki formálisan egyeduralkodói szerepet játszott a Nemzeti Színházban. Az Esopus meglepte a közönséget, mert egészen más volt, mint amit az emberek eddig megszoktak: hangján, felfogásában, visszament a modern dráma ősforrásához, Shakespeare-hez, friss humor keringett ereiben, emberi arcok és karakterek tűntek fel benne, dialógusa, pompás svádája duzzadt a fiatalos okosságtól és energiától. Ma már meg lehet állapítani, hogy az Esopus indította el a magyar drámát a fejlődésnek abban a modern irányában, amelynek sodrában a mai sikerekhez eljutott Rákosi után Csiky Gergely, Dóczy Lajos és mások követték a példát, a romantikus vígjáték divatba jött, de egyre erősebben belenyomult a reaiizmus szelleme és maga Rákosi is egyre jobban belevette ujabb müveibe a társadalmi és lelki élet valószerű rajzát. Néhány év múlva már olyan tekintély volt szinházi dolgokban Rákosi Jenő, hogy őt állították a Népszínház megalapítására alakult mozgalom élére, ő csinálta az egész ügynek a propagandáját, szervezését az ő agilitása teremtette elő a szükséges pénz legnagyobb részét, ő küzdött meg napról-napra tornyosuló akadályokkal s mikor végre az uj színház létrejött, ő lett annak első igazgatója. Hogy mekkora munkát végzett itt, milyen nehézségeket győzött le. mennyi bizalmatlansággal intrikával, rosszakarattal kellett szakadatlanul harcolnia és hogy vitte diadalra ezt a szép ügyet, amely Budapest megmagyarosodásának egyik leghatalmasabb tényezőjét jelentette — azt csak ő tudja egyedül. Meg is irta 3 kötetre terjedő emlékezéseiben, melyek most fognak megjelenni összes müveinek nagyszabású 12 kötetes jubileumi kiadásban, melyet rövid időn belül a nagyközönség kezére fog juttatni a Franklin Társulat. Ez az emlékirat érdekességénél fogva szenzációs regény, magában foglalja a magyar társadalmi élet Budapest fejlődése, a magyar irodalom és zsurnalisztika egész történetét az utóbbi 75 év alatt. Beszámolója. életművének összeRákosi Jenő, a drámaíró Rákosi Jenő drámaírói jubileuma