Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-20 / 15. szám

2 iiksbmyei Mimiim Békéscsaba 1927 január 20 As Aurora-kör hangversenye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Aurora-kör vasárnapi hangver­senyén, amint mér megírtuk Re­géczy Ilona hegedümüvésznő lesz az egyik szereplő, aki most elő­ször szerepel nálunk. Hubay mes­teriskolájából került ki a mű­vésznő, majd a világhírű spanyol hegedűstől, Manén Joantól tanult. Most már a beérkezett művészek közzé számit, akinek különösen Svédországban vannak nagy si­kerei, ahol 25—30 koncertet adott tavaly, oly jó emlékeket hagyva maga után, hogy február folya­mén ismét egy nagy svédországi turnéra indul, deWienben, Wies­badenben, Königsbergben, Dan­zigban is a legnagyobb elragad­tatás hangján irnak róla az új­ságok. Az est másik szereplője Baló Elemér jó ismerősünk, általános a vélemény, hogy senki ugy Ady és a modern költők verseit elő­adni nem tudja, mint ő. Végtele­nül leegyszerűsített technika és nagy bensőség jellemzik előadását A zonaorakiséretet a megbete­gedett Banké Antalné helyeit Pongrácz Géza látja el. Tovább terjed as influenza járvány Az iskolákban üres osztályok, a közhivatalokban növekedő hézagok jelzik a járvány ter­jedését — Már az orvosok is betegeit (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az influenza járvány napról-napra mind nagyobb méreteket ölt. Az iskolákban rendre megürülnek az osztályok, a közhivatalokban a tisztviselők hc3Íes kitartása elle­nére, mind nagyobb hézagok ke­letkeznek. Mára az orvosok közül is megbetegedtek páran, többek között maga az ügyvezető orvos Donner László dr. is. A járvány elleni védekezésben nagyobb élfogóju intézkedéseket tenni majdnem lehetetlen. Erre mutat az Országos Közegészség­ügyi Tanács ismert rendelete és felhívása is, mely általános jelen­tőségű tanácsokon kívül egyebet nem tartalmaz. Azt, hogy hogyan és hol fogják meg a halóságok a járványt, nem mondja meg, mert ez zel a rajtaütésszerűén jelent­kező és a levegőben székelő jár­vánnyal szemben az nem is lehet­séges. Szerencse csak az, hogy a bete gség elég szelíd és elég gyor­san kiheverhető, lábon vinni azon­ban mindazonáltal nem tanácsos, mert a betegség ezáltal súlyosabb karakiert is ölthet, tüdő, mell­hártya és agyhártyagyuladás for­májában. Ennélfogva a láz észle­lése alkalmával tanácsos nyomban ágyba feküdni és orvost hivatni. Reméljük egyébként, hogy ami­íyen gyorsan jött a járvány olyan gyorsan fog távozni is tőlünk. Panaszkodnak a szegényházi ápoltak Egyházi szegényházat akarnak az evangélikusok létesiten (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gazdakörökben mindinkább élénk megbeszélés tárgyát képezik a szegényházi ápoltak panaszai, melyek nagyrészt a rideg elhe­lyezés és bánásmód ellen irányul­nak. Jól tudjuk, hogy ezek a panaszok leginkább az öreg kor­ral és elesettséggel együtt járók és abban is lelik magyarázatukat, mégis miután ezen szegény tö­rődött embereknek ugy elhelye­zése, mint a velük való bánás mód sok kívánnivalót hagy hátra, a társadalomnak és a városi ha­tóságoknak legfőbb kötelességéül kellene ismerniök sorsuknak ki­elégítő és végleges rendezését. Menten minden elkalandozástól és nem is szándékolt következ­tetésektől, meg kell állapítanunk, hogy ezekkel a szerencsétlenek­kel szemben a társadalomnak igen is kötelezettségei vannak, hiszen köztudomásu, hogy saját hibájukon kivül jutottak e szá­nandó helyzetbe. Megnyugtató tudat az, hogy a város közönsége is, de különösen gazdaközönségünknek ugyanaz a felfogása és ennek tudható be az mozgalom, mely egy egyházi sze­gényház létesítését célozza. Az egyházi szegényház létesítésének gondolata az emberszeretetből fakadván, biztosítottnak is látszik az, hogy az ápoltakat több meg­értés, íöbb szeretet övezi ottho­nukban s életükből a hátralevő néhány hónap, vagy év jó bánás­módja kibékítené őket legalább némileg elmúlt életük minden nyomoruságával, szenvedésével. A cél egy csöndes, nyugalmas otthon megteremtése, melyben a törődött aggok, beteges elesettek­kel türelmesen és elnéző szere­tettel bánnának. Kétségtelen, hogy egy ilyen ott­hon kórházzal kapcsolatban nem képzelhető el, mert a Kórház nem teljesíthet ilyen irányú tevékeny­séget, annál is inkább nem, mert a kórháznak minden figyelmét és munkáját a halállal pillanatnyilag vivódó betegek kell hogy lekös­sék. Hála Istennek, ezirányban nincs is panasz, de éppen ebből következik, hogy a szegényházra r»ind kevesebb figyelmet fordíthat a kórház, mely kénytelen meg­elégedni a köíelességteljesitésnek azzal a méríékável, amellyel az ápoltak elhelyezéséről, élelmezé­séről és egészségének a lehetősé­gig való megóvásáról gondoskodj dik. A mostoha sorssal való ki­békitéssel, szórakoztatással a kór­ház nem is foglalkozhat. Az evangélikus árvaház azon­ban teljes odaadással (eljesitheli az ápoltaknak nemcsak testi, ha­nem lelki gondozását is, ami ezeknél a szerencsétleneknél van olyan fontos, mint a testi °ondo zás. Éppen azért csak helyeselni tudjuk a nemes szándékban fo­gant gondolatot és hisszük is, hogy gazdaközönségünk és ható­ságunk támogatásával azt az evangélikus egyház hamarosan meg is fogja valósítani. As üslethelyiségek felmondásának ügye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az üzlethelyiségek bérének meg­állapításéról szóló 1926. évi 2840. számú rendelet tudvalevőleg ugy intézkedik, hogy február 15 tői kezdve az üzleti célokra használt helyiségeknél a szabad felmondás joga életbe lép és pedig abban a formában, hogy a háztulajdonos azoknál a helyiségeknél, melyek­nek egy évre számított alapbére az 1200 aranykoronát meg nem haladjá, február 1-től számított fél esztendőre, amelyeknek bére pe­dig az 1200 aranykoronát meg­haladja ugyanezen időponttól szá­mított egy esztendőre a bért sza­badon állapíthatja meg. illetve a felmondási jogot gyakorolhatja. A szegedi kereskedelmi é3 ipar­kamara kereskedelmi osztály ér­dekeltségének kérésére behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel és az uj szabályozás érdekében in­dokolt felterjesztést intézett a nép­jóléti és kereskedelmi miniszle­rekhez. Felterjesztésében rámuta­tott a kamara, hogy mig az állam­háztartásnak a szanálasa mór befejeződött, a kereskedelem és ipar most éli a legnehezebb óráit, ami kifejezésre jutott a mult esz­tendei csődök és fizetésképtelen­ségek szomorú statisztikájában is. Ilyen viszonyok mellett mindad­dig, mig az építkezési tevékeny­ség nagyobb lendületet nem vesz, a nyilt üzlethelyiségekkel biró ke­reskedők és iparosokra nézve egyenesen katasztrofális haíásu volna az üzlethelyiségekre vonat­kozó leljesen szabad rendelkezési jognak a helyreállítása. Ennélfogve a kamara azt a ja­vaslatot terjesztette a két szak­minisztérium elé, hogy a kiméleti idő, amelynek tartama alait fel­mondani és a béreket szabadon megállaoifani nem lehet, még egy esztendővel meghossziabbiítassék, de olyan formában, hogy a ház­tulajdonosoknak jogában legyen ezen idő tartama alatt a bérösz­szeget az alapbér 80 százaléká­ban megállapítani. Minthogy pedig a kamara mindennél fontosabb­nak tarlja az építkezési tevékeny­ségnek lehető előmozdítását, szük­ségesnek látja kivétel engedélye­zését a háztulajdonosok javéra azokban az esetekben, mikor régi és meg nem felelő házakat lebon­tani és helyette uj épületet emelni kívánnak. A postatarifa hibái (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara az elmúlt esztendőben illetékes helyre javaslatol tett arra nézve, hogy: 1. az 5 kilogram súlyig terjedő csomagok viteldiját egységesen állapitsák meg, 2. az 5 kilogramnál nehezebb csomagok távolsági dij határait a békebelit megközelítő arányban tágítsák ki és ezáltal szüntessék meg azt a visszás állapotot mely szerint a központibb fekvésű Bu­dapest lakosai postacsomagok küldésénél indokolatlan előnyt élveznek a határszélen fekvő vá­rosok lakosaival szemben, akik­nek az alacsonyabb távolsági fo­kozatokból kisebb terület jut, mi­nél fogva az üzleti verseny egyen­lőtlensége miatt a vidéki ipar és kereskedelem lassú sorvadásra van Ítélve, 3. az úgynevezett utódállamok­kal való kölcsönös forgalomban állítsák fel a közös postai díj­területet. amely a háborút meg­előző időben a gazdasági élet kedvező kialakulására igen elő­nyös hatást gyakorolt. Tudvalevő, bogy az 1. pont alatti kívánság már megvalósult. Sajnos azonban a 2. pont alatti javaslatot a kereskedelmi minisz­ter nem vehette figyelembe, mert az éles versenyt támasztana a vasutaknak, melynek a távolság­gal az önköltség nagy különbö­zete mellett számolnia kell. Da nem vehette figyelembe azéit sem, mert a dijhatárok kitágítása az ország kis területe mellett egyenlő volna azok tényleges megszünte­tésével, ez esetben pedig a posta kénytelen volna a kisebb távol­ságokra is a mainál jelentékenyen nagyobb dijakat megállapítani, hogy a csomagszálliiás magas üzemköltségét megkapja. Végül a 3. pontban foglaltakra vonatkozóan a miniszter arról értesiti a kamarát, hogy az emli­telt viszonylatban megállapított dijak mérséklése akkor fog meg­vitatás alá kerülni, amikor az utódállamokkal tervezett postai konferencia összeül. Tia obslruál az ellenzék — fyázszabályrevízió lesz Budapest, január 19. Értesülé­sünk szerint Őrffy Imre lesz az adócsökkentési javaslat előadója. Lényeges változtatás a javaslaton nem lesz. A házszabály revíziójá­ról egyébként őrffy ugy nyilatko­zott, hogv csak akkor válnék aktuálissá, ha az ellenzék hosszú beszédekkel a végtelenségig nyúj­taná a vitát. Komolyabb lépés különben is a kormányelnök dolga, akinek álláspontját ebben a kér­désben még nem ismeri a párt. Ti mexikói kérdés az amerikai szenátusban Washington, január 19. A sze­nátusban és a képviselőházban tegnap folytalték a vitát Ameriká­nak Mexikóval és Nikaraguával szemben folytatott poliíikajáról Coolidge elnök szilárdan kitart amellett az elve mellett, amely szerint az egész vitát abban az egy kérdésben lehet összefoglalni, hogy türhetik-e az Egyesült Álla­mok, hogy amerikai állampolgá­rok vagyonát Mexikóban kártérí­tés nélkül elkobozzák. Coolidge nézete szerint az Amerikai Egye­sült Államok eddigi intézkedései az elkobzás megakadályozására irányultak. Nikaraguai kérdésben véleménye szerint Amerika Monroe elvének megfelelően cselekedett. A világhírű müncheni eredeti bajor SALVATOR-sör megérkezett és kapható eredeti palackokban és kimérve (uccán át is): a NÁDOR-kávéházban 11

Next

/
Thumbnails
Contents