Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-15 / 11. szám

Egyes szám ára 8 fillér Békéscsaba, 1927 január 15 Szombat 54-ik évfolyam, 11-ik szám BEKESME6TEI KOZLOHT BÉKÉSMEGYEIKÖZLÖNY regényajándéka 48-ik számn szelvény. 1927. I. 15. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30C0 koronáért kiszolgáltatjuk C R O K E R: Ahol a boldogság terem cimü regényét. — Igényeket csak a rendelkezésre álló példányszámmal elégíthetünk ki. FOLITIIál RiPILIP WMMMMMMMM^^ Előflietésl dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 8 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámnel Telefonszám: 7 Sierkesztőség és kiadóhivatal: Békéseié bán, II. kerület Ferenci József-tér 20. »ám alatt, Hirdetés dijszabát szerint. „Csabavármegye" Ez alélt a cim alalt vezető he Íven tajtékzik a Békésmegyei Hírlapban ez ő tul rapszodikus stih'sában, a gyengék és tehetetlenek önmagukba süllyedő dühével Cs. Varga dr. Epéjét pedig kifa kesztotla a csabaiaknak a felsőházi tagvélasztó közgyűlésen tapasztalt összetaitása jelöltjeik érdekében. Mindenki tudja, hogy a csabaiak miért ragaszkodtak a két csabai jelölthöz, kik közül az egyik, mint a szavazás is mu'atta, a melye valamennyi polgárának bizalmát birta, mig a másik a megye lakosságának jó felét kitevő protestánsok jelöltje volt. Hogy mind a kettő csabai — az merő véletlen. Azt mondanunk sem kell, hogy mi sokkal jobban megbecsüljük azokat, akiket felsőházi képviselőkül megválasztottunk, semhogy feltételeznénk róluk, vagy várnánk tőlük azt, hogy re egvformán képviseljék a vermegye valamennyi községét, hanem — mondjuk — Csabát előnyben részesítsek a többi község rovására, Ismerve a két csabai jelölt egyéniségét, ép eszű ember ilyet róluk fel sem tételezhet. Hogy pedig Csaba a jelöléseknél nemcsak közel járt az igazsághoz, hanem azt egyenesen eltalálta, mi sem bizonyilja jobbén, mint a szavazás eredménye. Az egyik „csabai" jelölt ugyanis a gyulai szavazatok nélkül is megszerezte majdnem kétszeresét az utána következő szavazatainak, mig a másik „csabai" jelölt is nemcsak Csabáról, hanem a vármegye minden részéből a tisztviselők és több csabai szavazatai nélkül három szavazattal kapott kevesebbet, mint az előtte levő megválasztott képviselő. Hol itt a prepotencia? Sehol másutt, mint a Cs. Varga dr. fejében. Az epes kirohanással nem is Hrtanók érdemesnek foglalkozni, annyira súlytalan mindaz, amit moi.d, ha hangja nem emlékeztetne veszedelmesen azokra a hordóizü, destrvktiv hangokra, melyek egyszer már ebben a szerencsétlen társadalomban csináltak olyan tűzvészt, hogy az üszkös romok eltakarításával még ma sem vagyunk készen. Cs. Varga dr. Csabavármegyének kereszteli el vármegyénket, prepotenciával vádolja városunkat és Csaba ellenes blokk megszervezésének szükségességét hirdeti a vármegyében. Nem tudjuk honnan került ide Cs. Varga dr., de azt látjuk, hogy vagy nem ismeri a vármegye történetet, vagy nem akarja ismerni. Mert ha ismerné, tudná azt, hogy Csaba évtizedekig a benne rejlő hallatlan konstruktív erőket nem volt képes érvényesíteni egyrészt a célkitűzés nélküli vezetés, másrészt a kormányzat részéről veló elhanyagoltság miatt is. Addig, mig a sokkal kisebb Gyulára valósággal összezsúfolták a közhivatalokat (vármegye, közkórhóz, szaratórium, tanfelügyelőség, pénzügyigazv,atóság, törvényszék, iskolák stb ), ami Békéscsabánk évtizedeken át nem kapott egyebet, mint egy kulturházat és néhány, a lakosság számarányához viszonyítva nagyon is kevés iskolát. Csabának egy percre sem jutott eszébe irigyelni Gyula sorsát, hanem neki fogott dolgozni. Szerencsés vezetés alatt hatalmas léptekkel jutott előre a fejlődés utján — nem szocialista képviselője révén, — hanem saját erejéből. Nem kénviselőjétől várt mindent, mint a gyulaiak egy része Cs. Varga dr.-al élükön, hanem saját megfeszített munkájától. Hallatlan munkát, hallatlan terheket vállalt, de híven teljesiti kötelességét az imádott város érdekében. Az a belső erő, mely benne buzog és alkotásokra készleti, fogja ezt a várost neggyá lenni, nem képviselők protekciója és nem a környező községek Cs. Varga szerint elszívott ereje. Ha itt majdan kilombosodnak a ligetek, hűvös árnyai alul nem fogjuk kizavarni a vármegye többi községét sem, ha nem inkább példánkkal és az itt teremtett viszonylagos jóléttel tanilani, vezetni, ellátni akarjuk az egész vármegyét, mert Csaba szeme előtt a vármegye üdvén ót az egész országé áll. A munkának ezt az egységét pedig Cs. Varga dr. semmiféle Cseba ellenes blokkal sem fogja megbontani, mert mi évszázedok alatt ugy belegyökereztünk ebbe az áldott humusba, hogy nincs az Istennek az a viharja, mely bennünket innen kicsavarhatna. Gyula és a megye valamennyi községe pedig vegyen példát Csabától és ne hallgasson Cs. Varga dr. gyűlöletet hiidelő, konstruktív erőket bomlasztani akaró szavaira, egyrészt azért, rrert az áldott munkához nem mérhető ez üres szónoklás, másrészt azért,, meit mér a szónokra vetett egyetlen pillantásra is eszünkbe kell hogy jusson egy Aesopusi mese, vegy a negyidai cigányok esete I... F. Somfaiban kihirdették ar. ostromállapotot London, jenuár 14. Senghaiból jelentik, hogy ott kihirdették az ostromállapotot, az idegen koncessziós teiületeket drótsövénnyel veszik kőiül. Minden tünlelés tilos. A váiosban pillanatnyilag nyugalom uralkodik. Hankauba tegnap vonult be a győzelmes kantoni csepafok fővezére. A kereskedők szóváteszik a könyörtelen adófelszólamlási tárgyalásokat a hétfői közgyűlésen A Kereskedelmi Csarnok titkári hivatalt szervez és ügyvezető-elnöki állást létesít (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnep este tartolta a Kereskedelmi Csarnok választmánya az évi rendes közgyűlést előkészítő ülését dr. Tardos Dezső elnöklete alatt. A szegedi kereskedelmi kamarénak teer.dő évi jelentés tárgyalésénél a tagok főleg edósérelrreiket panaszolták fel. Erélyes, sőt nem egyszer nyers szavakkal jutott kifejezésre az elégedetlenség a kereskedőket a felszólamlási bizottságban képviselő tagtársak ellen, akik tehetetlen játékszerek a kincstári előedó kezeben. Legkirívóbb bizonyítéka ennek az, hogy még az adózók tömegesen kénytelenek felebbezéssel fordulni a kö2igazgatási bírósághoz, addig a kincslóri képviselő egyetlen egy alkalommal sem felebbezett, mert a bizotlsóg minden esetben honorálta az álláspontját. Szóba került Pz is, hogy állítólag a város vezetősége interveniált a bizottságnál, hogy ne szállítsa le az adókat, mert felborul a város költségvetése. Ezeket és egyéb adósérelmeket a Csarnok meg bízásából annak elnöke, dr. Tardos Dezső fogja szóvá tenni a hétfői közgyűlésén, amelyen még más kereskedő is felszólalni készül s amelyre a kereskedő képviselőtestületi tagok demonstrátive fognak felvonulni. Nagy élénkséget keltelt az uj költségvetés és az uj tisztikar kérdése. Impozáns, osztatlan ováció volt dr. Tardos Dezső mellett, akit a CsarnoK ügyvéd ember létére sem enged éléről s akinek személyéhez az elnöki méltóságban saját jól felfogott érdekében ragaszkodik. Általános volt a felfogás, hogy a Csarnok fiatalabb nemzedékének teret kell nyújtani az elnökségben s ezért a jelenlegi két tórselnökségen kívül még egy ügyvezető-elnöki állást létesítenek. Megszervezik egyszersmind a titkári hivatalt s a főtitkár ezentúl rendes hivatalos órákon fog a tegok ügyes-bajos dolgainak intézésére rendelkezésre állani. Az évi rendes közgyűlés e hó 30-án lesz. Uj elnökségi jelöltek: Steinberger Imre és Szelner Antal, akik ugyan kijelentették, hogy a megtiszteltetést el nem fogadhatják, de a közgyűlés megnyilatkozása nyomán bizonyára sikerülni fog őket elhatározásuk megmásitására birni. A rendőrség tovább nyomoz a játékkaszinó ügyében Az összes „alkalmazottak" rendes foglalkozásukat már évek óta nem űzték (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hirt adtunk arról a szenzációs leleplezésről tegnap, mellyel a rendőrség csirájában fojtott el egy olyan szervezkedést, mely városunk számtalan családjára hozhatott volna még előre nem is látható bajokat. Attól eltekintve, hogy Csaba erkölcseinek züllesztéséhez a játékkaszinó mór magában véve is súlyosan hozzájárulna, sok családban katasztrófához is vezethetett volna. A játék maga még ugyanis nem minden, mert akik az efféle kaszinókat ismerik, ludják, hogy miféle szervezettel dolgoznak azok. Az áldozatok felhejtására számtalan eszközük van, melyek kőzett nem utolsó helyen áll a rő. A játéktermek „démonai" több pusztítást végeznek, mint amennyit maga a játék. Valóban, ha elgondoljuk azt, hogy mennyi bánat, mennyi erkölcsi és anyagi romlás származhatott volna a Kaszinó működéséből, lehetetlen, hogy ne hálával gondoljunk Jánossy rendőifőtenécsosra, aki egy erélyes mozdulattal mindezektől megszabadította városunkat. A rendőrség tovább folytatván a nyomozást, mind több és több érdekes és jellemző adatot gyűjt össze a vállalkozók egyéniségét illetőleg. Az egész vállalkozás tulajdonképen ugy keletkezett, hogy két társaság egyesült a cél érdekében. A vállalkozás ugy kezdődött, hogy Bálint Imre újpesti építész, ki egyébként a hazárdjátékban teljesen analfabéta — még azt sem tudta, hogy mire való a bakk-kccsi — és Szirmai Ignác Nagyváradon létesítendő cé lövő és játék klub alapítására kötöttek egymásai szerződést, majd mindketten egy váradi egyénnel, akinek a kaszinó engedélyt kellett volna kijárnia. A terv azon-