Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1927-01-14 / 10. szám
2 HEK&gmsom KÖMM Békéscsaba 1927 január 14 erkölcsi és anyagi érdekeit is képe* megvédeni. Az ő éberségének köszönhető, hogy a játékkaszinónak nem volt ideje a csabai társadalomban erkölcsi és anyagi rombolásokat okozni, mert mielőtt a kaszinó akcióba lépett volna, már le is fülelte az egész társaságot. A rendőrségi nyomozás A szervezkedés most már úgyszólván valamennyi részletében ismeretes a rendőrségen, mely most még csak azt akarja felderíteni, hogy a játékkaszinó gondolata kitől, vagv kiktől ered. A szervezők előtt Csaba alkalmasnak mutatkozott egy játékkaszinó céljaira, hiszen ugy Aradról, mint Nagyváradról könnyen megközelíthető, sőt itt Csabán is meglehetős sokan vannak, akik hódolnak a hazárdjáték szenvedélyének. A fővárosi razziák elől tehát ide menekültek a gründolók. Első dolguk volt alkalmas helyiséget keresni és berendezni s azután láttak volna hozzá az áldozatok felhajtásához, már amint az ilyen esetekben szokásos. A szervezést Stern Sámuel ügynök és Bálint Imre építész végezték, kikhez harmadiknak KramerDezső vendéglős csatlakozott. A munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy az üzembehelyezésre gondoltak és személyzettel is ellátták a kaszinót. Szerződtették Szirmay Ignác tőzsdebizománvost, Szeidner Sándor főpincért, Nagy Elemér mérnököt, akik vasárnap meg is érkeztek Békéscsabára és várták a fődirigens, Bálint Imre intézkedéseit. Bálint helyett azonban Jánossy Gyula rendőrfőtanécsos intézkedett, amennyiben az egész társaságot szerdára a rendőrségen előállíttatta és a rulett felszerelést lefoglalta. Érdekes, hogy az előállítottak egyértelműen azt vallották, hogy nekik a hazárdjátékról tudomásuk nem volt, de sajátságosképen valamennyi ismert hazárdjátékos. Szirmai például gabona üzleteket akart itt kötni, Nagy Elemér irodában lett volna stb. Legérdekesebb köztük Krámer és Stern. Krámernek csak két hónappal ezelőtt volt dolga a szolnoki bírósággal, ahonnan azonban ép bőrrel szabadult, mert hitelezőivel kiegvezett, saját bevallása szerint 28 klubnak tagja, Stern Sámuel ügynök semmiről sem akar tudni. Azt állítja, hogy őKrámeralkamazottja. Beismeri, hogy 1922-ben a fővárosi demokrata párt megbízásából Szeder Feienc javára korteskedett Békéscsabán. Innen ered ismeretsége is. ö csütörtökön délben a Gyula felé induló vonattól hozták be a rendőrségre. Gyulára azért ment volna, hogy az alispánnak bemutassa a Hadviseltek Gazdasági Körének kérvényét, melyben a csabai titkárság részére kérnek működési engedélyt. Szomorú az egész dologban csak az, hogy a rendőrség csak közigazgatási uton járhat el ezek ellen az erkölcsrombolók ellen, mert keményebb eszközök alkalmazására a törvény nem nyújt módot. A rendőrség az ügyben további nyomozást is folytat, mert nem tartja lehetetlennek, hogy a nyomozás még igen érdekes adatokat fjg szolgáltatni ebben a Békéscsabán hála Istennek nem mindennaDi ügyben. Izgalmas hajsza az áldetektivek után Egy károsult lépre csalta a csalókat Budapest, jan. 13. A főkapitányságon a napokban feljelentést tett egy magános öreg ur. Előadta, hogy Kazinczy-utcai lakákásán felkereste 2 fiatalember, kik államrendőrségi detektiveknek mondották magukat és kijelentették, hogy utasításuk van őt a főkapitányságra kisérni, mert egy vidéken elkövetett gyilkossággal gyanúsítják. Teljesen kifosztották lakását, majd eltávoztak azzal, hogy egyelőre csak a bűnjelekre volt szükségük. Mikor az öreg ur fia meghallotta a történteket, elhatározta, hogy lépre csalja őket. Szerda délre egy Rákóczi-uti kávéház elé találkozót beszéltek meg, hogy ott apja nevében öt millió koronát átadjon az állítólagos detektiveknek, egyben értesi tette a főkapitányságot. A megbeszélt helyen a főkapitányság két í detektivje két jól öltözött egyént talált, akik futásnak eredtek izgalmas hajsza indult meg a Rákóczi uton végig. Majd a fiatalemberek egy Kazinczy-uccai kapu aljba menekültek, honnan az egyik rá is lőtt az üldöző detektivekre. Erős küzdelem után lefogták őket s megkötözve vitték a főkapitányságra, hol kiderült, hogy Szabó József mechanikus és Bardarics Imre foglalkozásnélküli mehanikus többszörösen büntetett előéletű egyének. Harmadik társukat Fran kai Józsefet is sikerült még az esle elfogni. Az ipari kötvényeket a Pénzintézeti Központ fogja kibocsájtani A gyárak ingó és ingatlan értékeinek 30—35 százalékát fogják kölcsönként folyósítani Budapestről jelentik : Ma már teljesen befejezettnek tekinthetők az ipari kötvények kibocsátásával kapcsolatos pépzügyi tanácskozások. A tőke már rendelkezésre áll, legfeljebb még arról van szó, hogy a pénzügyminisztérium minden módot és alka'mat felhasz nól arra, hogy a kölcsön terheit a minimumra szorítsa le, A hivatalos bankok kamatleszállításai, amelyekhez már talán a Iegközelebai időpontban a Magyar Nemzeti Bank is csatlakozni fog, feltétlenül arra fogják ösztökélni a világ nagy pénzpiacait, hogy a hosszú lejáratú kölcsönöknél is lényegesen leszállítsák igényüket. Teljesen beavatott helyről nyert információnk szerint, elvben már az is elintézettnek tekinthető, hogy a kötvények kibocsátását meg felelő formaságok betartásával a Pénzintézeti Központ fogja végezni. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a kölcsön a legolcsóbb legyen, azonkívül garancia arra, hogy az ingóságok felbecsülésénél, valamint a kölcsön egyéb feltételeine! megállapításánál a legmesszebbmenő tárgyilagosság fog érvényesülni. A Pénzintézeti Központ kölvénykibocsátása természetesen teljesen altruisztikus alapon fog történni. Az eddigi megállapítások szerint a gyér ingó és ingatlan értékének körülbelül 30—35 százaléka fog kölcsönként engedélyeztetni. A kölcsönök 15—20—25 évre lesznek igénybe vehetők s természetesen az annuitások aszerint változnak, hogy hosszabb, vagy rövidebb időre vétetettte a pénz igénybe. — Felkéretnek a hölgyek, hogy a Levente műsoros teaestélyre a süteményeket szombaton délután fél 3 órától a polgári fiúiskola tornatermében tartózkodó hölgybizottságnak átadni szíveskedjenek. Tisztújítás lesz a Kereskedelmi Csarnokban (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Kereskedelmi Csarnoki választmánya ma este ülést tart, amely hivatva van az e hóban tartandó évi rendes közgyűlést előkészíteni. Ezt a közgyűlést a szokottnál is nagyobb érdeklődés előzi meg, minthogy a Csarnok közgyűlésén a tisztikar két éves mandátuma lejárván, általános tisztújítás lesz. Mint hirlik, már is élénk mozgalom észlelhető és egyes csoportok ugy a vezetőségben, mint a választmányban részleges változtatásokat óhajtanak. Ezek az ellenzéki esoportok főleg azt sérelmezik, hogy az egyesület vezetősége az adókivetési sérelmeknél nem képviselte azt az erélyes álláspontot, amit a kereskedők súlyos helyzete é3 tehetetlensége az adókivető hatóság önkényével szemben teljes mértékben indokolttá tett volna, de nem tanúsították a kellő erélyt a felebbezési tárgyalásoknál azok sem, akik az adófelszólamlási bizot ságban a kereskedelem kép viseletében hivatva leltek volna a kereskedők szószólói lepni. Komoly panaszok hangzanak el a titkári adminisztrációt illetőleg is, mint amely ma már természetszerűleg nem áll feladata magaslatán s amelynek átszervezése szükséges. Annyi bÍ2onyo3, hogy már ma a választmányi ülésen, de a közgyűlésen is kifejezést fognak adni az elégedetlenségnek s ez a Csarnoknak erőteljesebb érdekképviseleti munkásságát fogja maga után vonni. 7t szerbek rém látása olasz katonai előkészületekről Belgrád, jan. 13. A politika mai számában azt a hírt közli, hogy Olaszország nagyarányú katonai előkészületeket tett Albániában Az utóbbi napokban egyre-másra érkeznek Albániába az olasz municiós szállítmányok. Albániában több olasz mérnök tartózkodik, akiknek az a feladata, hogy átszervezzék az albán hadsereget. Nem kapnak a községek külföldi kölcsönt A belügyminiszter döntése A megyei községek külföldi kölcsönnel való ellátása céljából, illetőleg a kölcsön folyósi ásának sürgetése érdekében a megye alispánja a törvényhatósági bizottság megbízásából több felterjesztést intézett a illetékes minisztériumhoz. Ezekre a felterjesztésekre most érkezett meg a belügyminiszter vtlasza, melyet közérdekű voltóra való tekintettel teljes terjedelmében az alábbiakban közlünk : A községek külföldi kölcsöne kérdésében 1926 szeptember 13 án hozzám intézett fel erjesztésére a következőkről értesítem: A községek hitel kérdésének külföldi kölcsönnel való megoldását hitelpolitikai okokból egyelőre elhalasztottam. Az ország talpraállitása céljából eddig felvett külföldi kölcsönök az ország hüelerejét úgyis erősen igénybe vették, ugy hogy a további hitelek igénybe vételével celszerünek tartom várni, mig a gazdasági élet annyira megerősödik, hogy a külföldi kölcsöntől való további eladósodástól az ország oly nehezen megteremtett pénzügyi egyensúlyát félteni nem kell. Óvatosságra int az is. hogy a külföldi kölcsön külföldön fizetendő ka-nat és törlesztési terhei az ország fizetési mérlegét kedvezőtlen irányba befolyásolhatnák. Célszerű volna, ha a községek halaszthatatlan beruházási szükségleteik fedezésére belföldön felveendő kölcsönnel gondoskodnának. Eddig a miniszter erősen várt rendelete, mely szerint tehát a községek belátható időn belül külföldi kölcsönre nem számithalnak. A kutya y mint veszedelmes juhirtö (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kutyát a legnemesebb s legértelmesebb háziállatnak tartjuk, mely nem egy esetben, mint életmentő tesz rendkívül becses szolgálatot az embernek. Gondoljunk csak a Szent Bernáthegy vidékén levő kolostor kufyáira, vagy a szanitécebekre, vagy a párisi Szajna folyó mentén őrködő s az öngyilkosokat a vízből kimentő derék állatokra. Az ausztráliaiaknak azonban éppen nincs ilyen jóvéleményük az ebekről. Ét ugyanis e földrészen egy rendkívül veszedelmes kutyafaj, a dingó, vagy a sárga kutya. Ezt tartják Ausztrália legnagyobb és legveszedelmesebb ragadozójának s valóságos réme a telepitvényeseknek. Juhászku ya nagyságúak, szőrük vörhenyes sárga. Ez egy valódi vad kutyafaj s a róka és a farkas kereszteződéséből állott elő. Fegyverrel, csapdával és méreggel irtják. Néhol lehetetlen miatta juhnyájat tartani. Egy nagy délausztráliai farmban egy hónap alatt ez a veszedelmes állat 14 ezer juhot s 6 ezer bárányt pusztított el. Becsületére válna ez a teljesítmény a legvérengzőbb farkasoknak is. (K. E)