Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-14 / 10. szám

2 HEK&gmsom KÖMM Békéscsaba 1927 január 14 erkölcsi és anyagi érdekeit is ké­pe* megvédeni. Az ő éberségé­nek köszönhető, hogy a játék­kaszinónak nem volt ideje a csa­bai társadalomban erkölcsi és anyagi rombolásokat okozni, mert mielőtt a kaszinó akcióba lépett volna, már le is fülelte az egész társaságot. A rendőrségi nyomozás A szervezkedés most már úgy­szólván valamennyi részletében ismeretes a rendőrségen, mely most még csak azt akarja felde­ríteni, hogy a játékkaszinó gondo­lata kitől, vagv kiktől ered. A szer­vezők előtt Csaba alkalmasnak mutatkozott egy játékkaszinó cél­jaira, hiszen ugy Aradról, mint Nagyváradról könnyen megköze­líthető, sőt itt Csabán is meglehe­tős sokan vannak, akik hódolnak a hazárdjáték szenvedélyének. A fővárosi razziák elől tehát ide menekültek a gründolók. Első dolguk volt alkalmas he­lyiséget keresni és berendezni s azután láttak volna hozzá az ál­dozatok felhajtásához, már amint az ilyen esetekben szokásos. A szervezést Stern Sámuel ügynök és Bálint Imre építész végezték, kikhez harmadiknak KramerDezső vendéglős csatlakozott. A munká­latok már annyira előrehaladtak, hogy az üzembehelyezésre gon­doltak és személyzettel is ellátták a kaszinót. Szerződtették Szirmay Ignác tőzsdebizománvost, Szeidner Sándor főpincért, Nagy Elemér mérnököt, akik vasárnap meg is érkeztek Békéscsabára és várták a fődirigens, Bálint Imre intézke­déseit. Bálint helyett azonban Jánossy Gyula rendőrfőtanécsos intézkedett, amennyiben az egész társaságot szerdára a rendőrségen előállíttatta és a rulett felszerelést lefoglalta. Érdekes, hogy az előállítottak egyértelműen azt vallották, hogy nekik a hazárdjátékról tudomásuk nem volt, de sajátságosképen valamennyi ismert hazárdjátékos. Szirmai például gabona üzleteket akart itt kötni, Nagy Elemér iro­dában lett volna stb. Legérdekesebb köztük Krámer és Stern. Krámernek csak két hónappal ezelőtt volt dolga a szolnoki bírósággal, ahonnan azon­ban ép bőrrel szabadult, mert hitelezőivel kiegvezett, saját be­vallása szerint 28 klubnak tagja, Stern Sámuel ügynök semmiről sem akar tudni. Azt állítja, hogy őKrámeralka­mazottja. Beismeri, hogy 1922-ben a fővárosi demokrata párt meg­bízásából Szeder Feienc javára korteskedett Békéscsabán. Innen ered ismeretsége is. ö csütörtö­kön délben a Gyula felé induló vonattól hozták be a rendőrségre. Gyulára azért ment volna, hogy az alispánnak bemutassa a Had­viseltek Gazdasági Körének kér­vényét, melyben a csabai titkár­ság részére kérnek működési en­gedélyt. Szomorú az egész dologban csak az, hogy a rendőrség csak közigazgatási uton járhat el ezek ellen az erkölcsrombolók ellen, mert keményebb eszközök alkal­mazására a törvény nem nyújt módot. A rendőrség az ügyben további nyomozást is folytat, mert nem tartja lehetetlennek, hogy a nyo­mozás még igen érdekes adatokat fjg szolgáltatni ebben a Békés­csabán hála Istennek nem min­dennaDi ügyben. Izgalmas hajsza az áldetektivek után Egy károsult lépre csalta a csalókat Budapest, jan. 13. A főkapi­tányságon a napokban feljelentést tett egy magános öreg ur. Elő­adta, hogy Kazinczy-utcai laká­kásán felkereste 2 fiatalember, kik államrendőrségi detektiveknek mondották magukat és kijelentet­ték, hogy utasításuk van őt a főkapitányságra kisérni, mert egy vidéken elkövetett gyilkossággal gyanúsítják. Teljesen kifosztották lakását, majd eltávoztak azzal, hogy egyelőre csak a bűnjelekre volt szükségük. Mikor az öreg ur fia meghallotta a történteket, el­határozta, hogy lépre csalja őket. Szerda délre egy Rákóczi-uti ká­véház elé találkozót beszéltek meg, hogy ott apja nevében öt millió koronát átadjon az állítóla­gos detektiveknek, egyben értesi tette a főkapitányságot. A meg­beszélt helyen a főkapitányság két í detektivje két jól öltözött egyént talált, akik futásnak eredtek izgalmas hajsza indult meg a Rákóczi uton végig. Majd a fiatal­emberek egy Kazinczy-uccai kapu aljba menekültek, honnan az egyik rá is lőtt az üldöző detektivekre. Erős küzdelem után lefogták őket s megkötözve vitték a főkapitány­ságra, hol kiderült, hogy Szabó József mechanikus és Bardarics Imre foglalkozásnélküli mehanikus többszörösen büntetett előéletű egyének. Harmadik társukat Fran kai Józsefet is sikerült még az esle elfogni. Az ipari kötvényeket a Pénzintézeti Központ fogja kibocsájtani A gyárak ingó és ingatlan értékeinek 30—35 százalékát fogják kölcsönként folyósítani Budapestről jelentik : Ma már teljesen befejezettnek tekinthetők az ipari kötvények kibocsátásával kapcsolatos pépzügyi tanácskozá­sok. A tőke már rendelkezésre áll, legfeljebb még arról van szó, hogy a pénzügyminisztérium min­den módot és alka'mat felhasz nól arra, hogy a kölcsön terheit a minimumra szorítsa le, A hiva­talos bankok kamatleszállításai, amelyekhez már talán a Iegköze­lebai időpontban a Magyar Nem­zeti Bank is csatlakozni fog, fel­tétlenül arra fogják ösztökélni a világ nagy pénzpiacait, hogy a hosszú lejáratú kölcsönöknél is lényegesen leszállítsák igényüket. Teljesen beavatott helyről nyert információnk szerint, elvben már az is elintézettnek tekinthető, hogy a kötvények kibocsátását meg felelő formaságok betartásával a Pénzintézeti Központ fogja vé­gezni. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a kölcsön a legolcsóbb legyen, azonkívül garancia arra, hogy az ingóságok felbecsülé­sénél, valamint a kölcsön egyéb feltételeine! megállapításánál a legmesszebbmenő tárgyilagosság fog érvényesülni. A Pénzintézeti Központ kölvénykibocsátása ter­mészetesen teljesen altruisztikus alapon fog történni. Az eddigi megállapítások szerint a gyér ingó és ingatlan értékének körülbelül 30—35 százaléka fog kölcsönként engedélyeztetni. A kölcsönök 15—20—25 évre lesz­nek igénybe vehetők s természe­tesen az annuitások aszerint vál­toznak, hogy hosszabb, vagy rö­videbb időre vétetettte a pénz igénybe. — Felkéretnek a hölgyek, hogy a Levente műsoros teaestélyre a süteményeket szombaton délután fél 3 órától a polgári fiúiskola tor­natermében tartózkodó hölgybi­zottságnak átadni szíveskedjenek. Tisztújítás lesz a Kereskedelmi Csarnokban (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Kereskedelmi Csarnoki választ­mánya ma este ülést tart, amely hivatva van az e hóban tartandó évi rendes közgyűlést előkészíteni. Ezt a közgyűlést a szokottnál is nagyobb érdeklődés előzi meg, minthogy a Csarnok közgyűlésén a tisztikar két éves mandátuma lejárván, általános tisztújítás lesz. Mint hirlik, már is élénk mozga­lom észlelhető és egyes csoportok ugy a vezetőségben, mint a vá­lasztmányban részleges változta­tásokat óhajtanak. Ezek az ellenzéki esoportok fő­leg azt sérelmezik, hogy az egye­sület vezetősége az adókivetési sérelmeknél nem képviselte azt az erélyes álláspontot, amit a ke­reskedők súlyos helyzete é3 tehe­tetlensége az adókivető hatóság önkényével szemben teljes mér­tékben indokolttá tett volna, de nem tanúsították a kellő erélyt a felebbezési tárgyalásoknál azok sem, akik az adófelszólamlási bi­zot ságban a kereskedelem kép viseletében hivatva leltek volna a kereskedők szószólói lepni. Ko­moly panaszok hangzanak el a titkári adminisztrációt illetőleg is, mint amely ma már természetsze­rűleg nem áll feladata magaslatán s amelynek átszervezése szüksé­ges. Annyi bÍ2onyo3, hogy már ma a választmányi ülésen, de a köz­gyűlésen is kifejezést fognak adni az elégedetlenségnek s ez a Csar­noknak erőteljesebb érdekképvi­seleti munkásságát fogja maga után vonni. 7t szerbek rém látása olasz katonai előkészületekről Belgrád, jan. 13. A politika mai számában azt a hírt közli, hogy Olaszország nagyarányú katonai előkészületeket tett Albániában Az utóbbi napokban egyre-másra érkeznek Albániába az olasz municiós szállítmányok. Albániá­ban több olasz mérnök tartózko­dik, akiknek az a feladata, hogy átszervezzék az albán hadsereget. Nem kapnak a községek külföldi kölcsönt A belügyminiszter döntése A megyei községek külföldi köl­csönnel való ellátása céljából, illetőleg a kölcsön folyósi ásának sürgetése érdekében a megye alispánja a törvényhatósági bi­zottság megbízásából több felter­jesztést intézett a illetékes minisz­tériumhoz. Ezekre a felterjeszté­sekre most érkezett meg a bel­ügyminiszter vtlasza, melyet köz­érdekű voltóra való tekintettel tel­jes terjedelmében az alábbiakban közlünk : A községek külföldi kölcsöne kérdésében 1926 szeptember 13 án hozzám intézett fel erjesztésére a következőkről értesítem: A községek hitel kérdésének külföldi kölcsönnel való megoldá­sát hitelpolitikai okokból egyelőre elhalasztottam. Az ország talpra­állitása céljából eddig felvett kül­földi kölcsönök az ország hüel­erejét úgyis erősen igénybe vet­ték, ugy hogy a további hitelek igénybe vételével celszerünek tar­tom várni, mig a gazdasági élet annyira megerősödik, hogy a kül­földi kölcsöntől való további el­adósodástól az ország oly nehe­zen megteremtett pénzügyi egyen­súlyát félteni nem kell. Óvatosságra int az is. hogy a külföldi kölcsön külföldön fize­tendő ka-nat és törlesztési terhei az ország fizetési mérlegét kedve­zőtlen irányba befolyásolhatnák. Célszerű volna, ha a községek halaszthatatlan beruházási szük­ségleteik fedezésére belföldön fel­veendő kölcsönnel gondoskod­nának. Eddig a miniszter erősen várt rendelete, mely szerint tehát a községek belátható időn belül külföldi kölcsönre nem számit­halnak. A kutya y mint veszedelmes juhirtö (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kutyát a legnemesebb s leg­értelmesebb háziállatnak tartjuk, mely nem egy esetben, mint élet­mentő tesz rendkívül becses szol­gálatot az embernek. Gondoljunk csak a Szent Bernáthegy vidékén levő kolostor kufyáira, vagy a szanitécebekre, vagy a párisi Szajna folyó mentén őrködő s az öngyilkosokat a vízből ki­mentő derék állatokra. Az ausztráliaiaknak azonban éppen nincs ilyen jóvéleményük az ebekről. Ét ugyanis e földré­szen egy rendkívül veszedelmes kutyafaj, a dingó, vagy a sárga kutya. Ezt tartják Ausztrália leg­nagyobb és legveszedelmesebb ragadozójának s valóságos réme a telepitvényeseknek. Juhászku ya nagyságúak, szőrük vörhenyes sárga. Ez egy valódi vad kutyafaj s a róka és a farkas kereszteződé­séből állott elő. Fegyverrel, csap­dával és méreggel irtják. Néhol lehetetlen miatta juhnyájat tar­tani. Egy nagy délausztráliai farm­ban egy hónap alatt ez a vesze­delmes állat 14 ezer juhot s 6 ezer bárányt pusztított el. Becsü­letére válna ez a teljesítmény a legvérengzőbb farkasoknak is. (K. E)

Next

/
Thumbnails
Contents