Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-03-24 / 68. szám

2 BÉKÉSMEGYEI MÖZLÖÜTE Békéscsaba, 1927 március 25 a narancshéjon. Azonkívül állan­dóan seperni kell majd a járdá­kat. Ha pedig nem virágzó az akác, ekkor elesik a mézelés révén várható gazdasági haszon, de meg amint a tapasztalat mutatja, az ilyen fák kevéssé lombosak és könnyen tetvesednek s hamar el is pusztulnak. Éppen azért nagyon csodálko­zunk azon, hogy a város a fő­teret mégis csak akácfákkal ülteti be s még örülhetünk annak, hogy mint értesülünk, a Kossuthtér fásítása céljából 30 darab hársfa csemetét mégis csak hozattak. Újólag a város figyelmébe ajánl­juk a fásítás kérdését, ami, tessék elhinni, sokkal fontosabb kérdés, mint sokan hiszik, de minden­esetre van olyan fontos, hog^ felette ne térjünk napirendre. Előadás az alkohol y morfium és kokain pusztításairól az Apollóban A munkásság, iparosság, kereskedők és gazdák hiányoztak az előadásról (A Közlöny eredeti tudósitása.) Kedden délután mintegy 150 főnyi hallgatóság előtt tartotta meg dr. Vas Vilmos városi t. orvos pro­paganda előadását, mely ugy tar­talmánál, mint rendkívül szomorú aktualitásánál fogva nagyobb fi­gyelmet erdemeit volna a közön­ség részéről, mint amilyet ott ta­pasztaltunk. Korunk eme legfá­jóbb pusztító réme, a különböző kábítószerek használata és annak következményei megrázó mivol­tukban peregtek b a nézők előtt. Bizony igen-igen nagy kár, hogy ezt az értékes előadást csak az intelligencia egy töredéke és isko­lás gy®rmekek hallgatták meg s arról éppen a nép szélesebb réte­geit reprezentáló ipari munkásság, a kereskedők és a gazdák elma­redtak. Az előadást Vas Vilmos dr. vezette be, ismertetvén azt a küz­delmet, melyet a népjóléti minisz­térium a kábítószerek használata ellen folytat. Majd sor került az „Örvény" cimü propaganda film bemutatására. A megdöbbent nézők szemei előtt pereg le a megrázó tragédia minden fájdalmas részletével, me­lyet az emberiség legnagyobb ellenségei, az alkohol, a morfium és kokain okoznak. Látható volt, hogy azok az egyének, akik en­nek a bűnös szenvedélynek hó­dolnak, menthetetlenül elpusztul­nak, de elpusztulnak, vagy szá­nalmas sorsra jutnak leszárma­zottaik is. Ezek a szerencsétlenek mér születésük percében nem az elgészséges élet katonái, hanem a kórházak szánalmas nyomorék­jai lesznek. Az előadás kitért né­hány népszerű (!) kábítószer tu­datlanságból eredő alkalmazására és annak következményeire. Igy a nép azon szokását és annak következményeit is bemutatta, hogy a siró gyermeknek edott forrázott mák leve micsoda helyre­hozhatatlan pusztításokat végez az ártatlan gyermek szerveze­tében. Valóban az értékes előadásért érte el azt a célt az illetékese k csak a legteljesebb hála és elis- távol maradása révén, mint ame­merés illeti Vas Vilmos drt, de lyet nagyon helyesen és — fájda­szomoruan kell megállapítanunk, lom — jogosan tűzött maga elé. hogv a propaganda ezúttal nem , — Csehek szították az olasz-szerb viszályt? Szerbia hajlandó alávetni magát a Népszövetség vizsgá­latának — Londonban enyhébben Ítélik meg a helyzetet Róma, március 23. (MTI) A ró­mai lapokat most elsősorban Ró­ma és Belgrád ellentéte foglalkoz­tatja. A Tribuna közlése szerint az egész ügynek szabadkőműves háttere van s az egész nem más, mint fascisztaellenes akció. A Tribuna szerint egy francia polgár nemrégen levelet intézett hozzá, melyben részletesen leírja, hogy Párisban december végén szerb és cseh szabadkőművesek egy volt szerb miniszter elnökletével titkos ülést tartottak, melyen né­hány albán katholikus pap is résztvett. Elhatározták, hogy Al­bániában felkelést szerveznek, mely esetben Csehország Jugo­szlávia mellett lesz. A Tribuna közlése szerint a levél március 16 án kelt, tehát megelőzte az olasz kormány leleplezését. A le­vél szerint az volt a megállapo­dás, hogy a mozgalmat tavasszal robbantják ki, a tervet minden részletében gondosan kidolgozták és nagy súlyt helyeztek arra, hogy ! az akció titokban maradjon és váratlanul érje Olaszországot. Belgrád, március 23. (Avala) Perics külügyminiszter a parlament tegnap éjszakai ülése után a kö­vetkező nyilatkozatot tette a saj­tónak : Hajlandók vagyunk min­denkor elfogadni, ho«y a Népszö­vetség, mint arra jogosult, vizsgá­latot tartson határainkon és Albá­niában és hogy a maga kezébe vegye a dolog intézését, ha ugy véli, hogy vizsgálatra szükség van. London, március 23. (Wolff) A Daily Telegraph diplomáciai tu­dósítója irja: Chamberlain külügy­miniszter tegnap fogadta az olasz követet. Britt diplomáciai körök­ben hajlanak arra, hogy az olasz­jugoszláv viszályt többé ne lás­sák annyira erősnek. Vita a színház jubileuma körül A színház épület jubileumát ünnepeljük nem pedig a csabai színjátszásét (A Közlöny eredeti tudósitása.) Hogy a Békésmegyei Közlöny fel­vetette a színház 50 éves iubile urna megünneplésének gondolatát, a csabai színház egyszerre ruk­kolt előre a társaságok beszélge tésének homlokterébe. Természe­tes, hogy ilyenkor egyszerre em lékezővé lesznek azok is, akiknek eddig eszébe sem jutott a színház és nagy ambícióval igyekeznek mind több és több adatot össze hordani a szinház keletkezésének történetét illetőleg. Az is termé­szetes, hogy akadnak többen, akik mindent jobb in akarnak tudni másnál és a kezdeményezőt megakarván cáfolni s a kezdemé­nyezés dicsőségét maguk számára megszerezni, bizonyítékokat is igye­keznek produkálni. A Közlöny akkor, amikor a szinház jubileumáról először irt, nem is gondolt arra, hogy az egy­szerű tény megállapításából reá bármely dicsőség is származhatna. Egyszerűen megállapított egy tényt és igen természetesen hangsú­lyozta a város ezen kulturese­ménye méltó megünneplésének szükségességét. Ez pedig nem dicsőség, hanem egyszerű köte­lesség. Miután a kérdéssel élénken fog­lalkoznak a csabai társaságokban ezúttal foglalkozzunk hát azzal mi is, hogy tényleg hány éve3 a szinház? Kinek van igaza: annak-e, aki azt éllitja, hogy csak két év múlva, vagy nekünk, akik azt állítjuk, hogy már ebben az évben lesz 50 éves a csabai szinház ? Azok, akik azt állítják, hogy csak két év múlva érkezik el a jubileum, ebbeli megg>őződésüket arra alapítják, hogy mint egy elő­került nyomtatvány is igazolja, a színházat 1879-ben nyitották m;g ünnepélyesen. Ezek tehát a kezdő esztendőt a megnyitó 1879 tői számitják, A Közlöny három adattal iga­zolja ezzel szemben, hogy a szin­ház épülete 1877-ben készült el: 1. a szinház épület homlokzatá­nak sgrafittó díszítésében ott sze­repel az épitési évszám: 1877. 2. A szinház építője Sztraka Ernő városi mérnök egykorú napló­jában, melyet fia, Tarján Tibor dr. őriz, kifejezetten ez áll: A szin­ház és vigadó épületét felépitettem 1877-ben. 3, A város mérnöki hivatalában megtekinthető a szinház épületé­nek homlokzata a tervező s az összes épitők aláírásával és a fel­építés évszámával, mely újból 1877. Ugyanilt azonban az irattár­ból előkereshetők a szinház telje­sen részletes épitési adatai, me­lyek az épités befejezése után vál­tak ismeretessé és szintén 1877­ből eredők. Az tehát ezekután kétségtelen, hogy a szinház és vigadó épülete 1877. áprilisában készen állott. Az a kérdés e^ek után, hogy vájjon a megnyitástól számítandó-e egy épület életkora, avagy felépí­tésétől? Erre a kérdésre a felelet oly egyszerű és természetes, hogy felette vitatkozni sem lehet, mert ez esetben az a fontos, hogy Bé­késcsaba városa mely esz'endő­ben jutott hozzá a kőszinházhoz, nem pedig az, hogy Békéscsabán mely esztendőben kezdődött a színjátszás ? Színházat játszottak már jóval a kőszinház felépítése előtt jórészt a Széchenyi-ligeti régi deszkapavillonban nyáron, té­len pedig a jelenlegi szinház he­lyén állott Kas/inó épületben. A színjátszás jubileuma Csabán te­hát semmi esetre sem lehetne 50, hanem minden valószínűség sze­rint 100 éves. De nem is a szín­játszás jubileumáról van itt szó, hanem tényleg a kőépületéről. melynek kora pedig felépítésének esztendejétől és nem a megnyitás­tól számit, aminthogy az ember kora is nem meg keres ztelésétől, hanem születése napjától számí­tódik. Az épület homlokzatán álló évszám az épületnek épugy szü­letési éve, mint az ember születé­si éve az anyakönyvbe bejegyzett évszám Megnyugtatjuk tehát az oly igen aggódókat, hogy színházunk való­ban ez év áprilisában lesz 50 éves és hisszük, hogy a jubileum méltó megünneplése körül ők époly tü­zesen fognak közreműködni, mint az ellenbizonyitékok előteremtésé­ben, mert ismételjük: az ünnep­lés gondolatának felvetése senki­nek dicsősége nem lehet, hanem csak egyszerű kötelessége. WWWWWWWWWWWWWWWVI Gondolatok Irta: Cbován Hózscf Virág, mig bimbó, leány, mig Szűz, nem tudja miért akarják őket leszakítani... Virág, ha elher­vad, leány, ha tisztaságát veszti, megtudja: hogy mind a kettőt el­hajítsák ! * Megmondani az igazat minden­kinek, mindi*, annyi, mint min­denkivel meghasonlani s végül a nagy elhagyatottságban — meg­őrülni 1 Azért keres minden ember a magáétól teljesen elüíő jellemű élettársat, mert a saját hitványsá­gával torkig van. Nagy sikerrel végződött az orosházi állatkiállitás Nagy volt a felhajtás, sok állat kelt el Orosházából jelentik : A Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara ren­dezésében vasárnap délelőtt zaj­lott le az orosházi állatkiállitás és állatvásár, amely minden te­kintetben igen szép sikert hozott. A vásár iránt ugy a kiállítók, mint az eladók és a vevők részé­ről igen nagy volt az érdeklődés. A futballpálya mögött zárt és fe­dett boxokat épített a község, ezekben helyezték el a kiállításra kerülő szarvasmarhákat és lovakat a kiállítók. Délelőtt 9 órakor nyilt meg ünnepélyes keretek között a kiállítás. Kovacsics Dezső dr. fő­ispán mondotta a megnvitó be­szédet, amely után a bizottság megtekintette a kiállításra felhaj­tott állatokat és a zsűri osztá­lyozta az állatokat a kitüntetés szempontjából. Az orosházi és környékbeli gazdaközönség részéről rendkívül sokan jelentek meg a kiállítás megtekintésére. Á'landóan tömve volt a közönség számára fenntar­tott nagy hely, eljöttek a kiállí­tásra a környékbeli községek és gazdaságok megbízottai, aki v sokat vásároltak a felhajtásra került anyagból. Ugyanakkor, amikor

Next

/
Thumbnails
Contents