Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-26 / 46. szám

2 töJMSlTOra IMIY Békéscsaba 1927 tebruár 26 érautó II Vidéki túrákat kedvező áron vállalja! Telefon 78 gos eszközeivel dolgozó daraboknak. Ma már idegen az a széles festésű, rikitó emberábrázolás, amivel a Magdolna szerzője akkor dolgozott, de mint kor- és irodalomtörténeti dokumentum, igen érdekes a darab, amelynek van aztán egy nagy erőssége: kitűnő alkalmakat nyújt a színészeknek az alakításra. Színészeink éltek is az alkalommal, de — becsületükre legyen mondva — nem éltek viszsza vele. Jól összehangolt játékukért tel es dicséret jár. Kordáné Magdolnája a legmegrázóbb alakítások egyike volt, amit színpadunkon hosszú idők óta pro' dukáltak. Az érzelmeknek és indulatoknak páratlanul széles skáláján mindenre megvolt a maga természetes, a szí/ mélyéről jövő hangja. Ezt a sokszínűsége miatt kissé széteső alakot ugy egységbe fogni s elhitetni, mint ő tette, kivételes művészi produkció volt. Korda őserejü, markáns parasztja valósággal élő kőből faragott alakítás volt. Perényi sok kedvességgel és szívvel játszotta a szerelmes nótáriust. Sötét Balázs intrikusnak is egészen stílusos, a darab lelkébe illő volt. Zilahy nagyon mélyről jövő érzéssel adott valószerűségét a szerelméért ketszer is gyilkoló fiu vad romantikáju alakjának. Kisebb szerepeikben a szokott jók voltak Málnaffy, Zilahyné és Szép Ha. Kedves játékával igen jól illeszkedett az együttesbe Szokolai Eta. Sok készséget és eleven szint mutatott első nagyobb szerepében Magyarics Flóra. A közönség egész es!e lelkesen tapsolt a szereplőknek. Az est ünnepi hangulatát a villanytelep egy jó órás rövidzárlattal emelte. (gb) Rablótámadás a csabai Körgáton (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kellemetlen kalandja volt tegnap délután Valyuclt Adámné Holduíca 1. szám alatti lakosnak. Ugyanis tegnap dolga végeztével hazafele ment s miután utja arra rövidebb volt, a Körgáton. Egyszerre csak előtte termett egy ismeretlen férfi és fenyeaető hangon a pénzét követelte. Valyuchné persze nem engedelmeskedett a felszólításnak, mire a férfi neki ment és erőszakkal igyekezett tőle az erszényt elvenni. Kétségbeesett helyzetében a megtámadott a3zszony segítségért kiáltozott é3 elkeseredetten védekezett, A rabló már már diadalmaskodott felette, amikor a köbeiben egy kocsi tűnt fel, mire Valyuchné még jobban kezdett kiáltozni. Miután a rabló látta, hogy a kocsin ülők is figyelmesek leitek a lármára, hirtelen kereket oldott, anélkül, hogy az asszony pénzét sikerült volna elvennnie. A rendőrség a támadó kinyomozása céljából megindította a nyomozást. — A Békéscsabai Sakkör versenye vasárnap délután 3 órakor kezdődik 16 résztvevővel. A vezetőség felkéri a játékosokat, hogy a verseny kezdésén pontosan megjelenni szíveskedjenek. A fordulók beosztása a kör helyiségében van kifüggesztve. Felakasztotta magát a Nádorbán egy magántisztviselő "Csalódtam az emberekbea — nem érdemes élni" — irja az öngyilkos (A Közlöny eredeti tudósítása-) Nagy riadalom volt csütörtökön 5 órakor a Nádor-,szállodában, amikor is a szálloda személyzete a 17. számú szobában egy felakasztott hullát talált. Nyomban értesítették a rendőrséget, honnan pár perc múlva egy bizottság jelent meg a helyszínén. A rendőri bizottság megállapította, hogy az öngyilkos fiatalember Politzer Lajos 23 éves magántisztviselővel azonos. A fiatalember a szálló személyzetének bemondása szerint csütörtökön délelőtt 10 óra tájban ment fel a szállodai szobába és fogalmuk sem volt arról, hogy a fiatalember mire készülődik épen azért nem is tünt fel hosszabb elmaradása. Este falé azonban a takarítónő kinyitotta a szoba ajtaját, ami könnyen ment, miután az ajtókhoz a szálloda személyzetének is volt kulcsa. A takarítónő gyanutlanul Sépeit be a szobába és azt is hiíte, hogy nincs benn senki sem, csak amikor az ajtó ismét visszazárult, akkor látta, hogy az ajtó mögött egy férfi test lóg, mire rémülten szaladt ki a szobából és felverte a szálló személyzetét. A rendőrség megállapította, hogy Politzer Lajos egy törülközőt tépett vékony csikókra, azután leMozgalom a közszállitási szabályzat hatáskörének kiterjesztésére Nem szabad megkerülni a magyar ipar jogos érdekeit Igen gyakran hangoztatott panasza a magyar iparnak az, hogy a magyar ipar védelmére szolgáló közszálliiási szabályzatot az arra kötelezettek nem tartják be olyan kötelességszerűen, mint azt egyrészt a nemzeti munka védelme, másrészt a magyar ipar fejlődésének ügye megérdemelmé. Ezt a panaszt azonban sohasem lehet elégszer hangoztatni, mert ezt a problémát végre is ki kell vezetni a félinlézkedések káoszából és olyan bázisra kell fektetni, ahol semmiféle ellenérvvel és jogi csűrés-csavarással ne lehessen hatálytalanítani. A helyzet az, hogy a közszállitási szabályzat jelenlegi kodifikációja nem felel meg a mostani viszonyoknak és e&yes, többfélevágta a szobában levő villanydrótot s azzal együtt kötelet font a törülköző csikókból. As igy font kötélből egy hurkot készített, melyet az ajtó felett levő szellőztető ablak rácsához erősített, majd egy székre állott, a hurkot nyakára illés?,tette s a székei kirúgta maga alól. Igy történhetett, hogy a befele nyíló ajtó eltakarta a lógó hullát akkor, amikor fa takaritóné benyitott. A bizottság a tényállás felvétele után öt levelet talált, melyek közül az egyik nyitott volt és a rendőrségnek szólott. Ebben a fiatalember bejelenti a rendőrségnek* hogy „csalódott az emberekben s ezért nem érdemes élnie" A többi levél rokonainak szól és menyasszonyának, kiknek arról panaszkodik, hogy a nehéz élettel állásnélkül nem tud megküzdeni, családjára pedig szégyent nem akar hozni s ezért inkább a halált választja. Az öngyilkos fiatalember már napok óta készülhetett az öngyilkosságra, mert öngyilkosságát megelőző napon már egy hosszú levélben arról értesiiette menyasszonyát, hogy nem birja el az élet súlyát, s mire a levelet megkapja, ő már halott lesz. Elhatározását tényleg végre is hajtotta. A rendőrség a holttestet a hulla házba szállitatta és az öngyilkosság körülményeinek megállapítása céljából a nyomozást megindította. i képen magyarázható rendelkezéseknek köszönhető az, hogy könynyü a közszállitási szabályzat rendelkezéseit megkerülni. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy az ipar és a tarmelés szempontjából élesen el kell határolni egymástól azokat az időpontokat, amidőn a magyar ipar teljesítőképessége nem volt elég a belföldi fogyasztás kielégítésére és azt az időt, amidőn a magyar közönség fogyasztóképessége nem elegendő a magyar ipar produkciójának felvételére. Igy tehát a közszállitási szabályzatban sok olyan anakronizmus és hiányosság van, melyeknek megszüntetése közérdekű és éppen ezért sürgősen szükséges. Nemrégiben hirt adtunk arról, hogy a magyar ipar érdekképviseletei utján tiltakozni akar az ellen, hogy a magántőkével alakult városi és községi üzemek a közszolgálati szabályzat megkerülésével eszközlik beszerzéseiket. Egy konkrét eset különösen aktuálissá tette ezt az ügyet. Egy magyarországi köz3é?nek saját viL lamosközpontja van, melyet azonban részvénytársasági alapon létesítettek. E részvénytársaságnak nemcsak majoritása, hanem részvényeinek teljes 95 százaléka az illető község birtokában van, ami azonban nem zavarla a vállalat vezetőit abban, hogy a beszerzéseket a közszállitási szabályzat teljes mellőzésével eszközöljék. Midőn az ipari érdekképviseletek felhívták az illetékes megyei hatóságok figyelmét erre a dologra, az alispán azt válaszolta, hogy miufán a villám Dsközpont részvénytársasági vállalat, nincs jogosultsága felülvizsgálni ténykedéseit. Az érdekképviseletek ekkor a belügyminiszternél interveniáltak és az ügy jelenleg tárgyalás alatt van. Az érdekképviseletek azonban tovább is mennek a közszállitási szabályzat illetékességének kiterjesztése terén. Azt kívánják ugyanis, hogy a közszállitási szabályzat illetékességit terjesszék ki az oly építkezések beszerzésére Í3, melyeket állami kölcsönből végeztetnek. Miután azonban itt a közszállitási Kzabályzaíot amu^y sem lehetne teljes mértékben alkalmazni, az érdekképviseletek nem kivánják azt, hogy a szállítások beszerzéseit versenytárgyalás rnegejtésével eszközö'jék, hanem csak azt, hogy kötelesek legyenek az épilkezéshez szükséges gépek és anyagok Magyarországon beszerezhető részét Magyarországon szerezni be. A továbbiakban azt kivánják, hogy a közszállitási szabályzat teljes mértékben terjeszttessék ki a kőbányákra és utépitő vállalatokra. E kívánságokat azzal indokolják meg, hogy a kőbányák és utépitő vállalatok, melyek nem dolgoznak magánfelek részére, hanem kizárólag az állam, a megyék, a városok és a községek részére. E vállalatokat ugyan nem lehet közüzemeknek nevezni, de miután az állam és egyéb hatóságok szükségleteinek kielégítésére alakultak, tehát az állam és a közhatóságok pénzéből élnek, erkölcsileg mindenesetre ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a közüzemek. Francia Georgettek és Crepe de Chinek l a nehéz minőségű a legolcsóbban és a legnagyobb választékban. I'a francia selyemharisnyák P 6*80 (85 ezer) a Csipkeáru házban, Andrássy-ut 6.