Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-22 / 42. szám

Egyes szám ára 8 fillér Bétéscsaba, 1927 február 22 Kedd 54-ik toMnm. 42-ik szám / r BEEESM EOZLOHT BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY regény ajándéka 79-ik száma szelvény. 1927. II. 22. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30C0 koronáért kiszolgáltatjuk Elvestad s A REJTELMES KOCSI cimü regényét. — Igényeket csak a rendelkezésre álló példányszámmal elégíthetünk ki. POLIfllII IIPILÁF íSllöílaon«»l dljnue . Helyben és vidékre postán k&ldve: negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 8 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő > FiUppinyi Sámuel Telefonas&m: 7 Sserkesztócég él kiadóhivatal: Bákfaeubás, ÍL kerület Fereoos Józael-tér 20. isám alatt. Hirdetés dljcsabás szerint. minden 65 éves nyugdíjas egyformán fogja kapni nyugdijait Budapest, febr. 21. A kormány a kö2 el jövőben visszaállítja a 65, vagy ennél idősebb állami nyugdijasoknál a régi állapotokat Ezek a nyugdijasok, akár a régi, akár az uj nyugdijasok közé tartoztak, minden levonás nélkül meg fogják kapni a teljes nyugdijukat. A pénzügyminiszter előreláthatólag mái a szerdai ülésen illusztrálni fogja a pénzügyi bizottság előtt, hogy mekkora az ilyenformán szóbakerült ny ugdijasok száma és hogy mennyi lesz az igy előálló kiadástöbblet. JTlég nem szakított finglia a szovjettel London, (Wolff) febr-21. A kormány legutóbbi tanácskozása hír szerint nem vezetett a szovjetkormánnyal való viszony megszakítására, noha ennek a tervnek számos hive volt a miniszterek között. A kormány ugy határozott, hogy Moszkvában ujabb tiltakozást emel az angolellenes propaganda miatt. Alkalmas időben jegyzéket készitenek elő a Moszkvába való elküldésre, ez a jegyzék erélyes intelmet fog tartalmazni. Idegen munkás nem tetjeli be a lábát Franciaországba Páris, február 21. A gazdasági ktizis és a francia közvéleményt felhívta a munkásbevándorlások, a külföldi munkás letelepítéseknek és elfranciásitásának még rendezetlen problémájára. A lapok szükségesnek tartják az idegen munkás beözönlések megakadályozását. A Volenté követeli, hogy ezentúl egyetlen idegen munkás se tehesse be a lábát Franciaországba, az illető országban levő francia konzul írásos beleegyezése nélküL megdobálták az angol katonákat London, február 21. A Daily News jelenti Sanghaiból, hogy a tömeg az angol csapatokat kövekkel dobálta meg. A munkásröpiratok rendkívül hevesen támadják Sun-Csuan-Fangot és Nagybritanniát. A piac elhelyezése a kereskedők és közönség érdekeit veszélyezteti A városi üzletbérlők bérajánlata a városnak — Tóth László resktiválás iránti kérelme — A hétfői közgyűlés tárgysorozatának ismertetése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hétfői nagyfontosságú képviselő testületi közgyűlés néhány tárgyával, igy a villamosmüvek kibővítésének, a városháza felépítésének és a küífóldi kölcsön miként való felhasználásának ügyével már foglalkoztunk. Ezúttal a tárgysorozat további, S2intén igen fontos és a közönség érdekeit is rendkívül közelről érdeklő néhány ügygyei kívánunk foglalkozni. Ezek közölt elsőhelyen a Kossuthtér rendezésével és a Szent István tér kövezésével kapcsolatos piac áthelyezési javaslat áll, melybe szo rosan bekapcsolódik érdekeltségénél fogva a városi házak üzletbériőinek házbérmegátlapitási ügye is. Mindenek előtt állapítsuk meg azt, hogy a városnak a Kossuthtér rendezésére irányuló javaslata nemcsak időszerű, hanem mór egyenesen elodázhatatlan. Ennek az eresen fejlődő városnak immár a fejlődésnek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi szempontjeival is kell törődnie. Nem csak fejlett iparának, kereskedelmének, mezőgazdaságának kell lennie, nemcsak jó utakkal, közlekedési eszközökkel kell rendelkeznie: ennek a városnak szépnek is kell lennie. Széppé pedig egy várost a szép épületekkel szegélyezett uccák és utak és a szépen kiképezett és jól gondozott terek lesznek. Meri-e valaki azt mondani, togy ebből a szempontból a követelményeknek megfeleltünk? Van egy kétségtelenül szép épületekkel, a városháza, az Általános Takarék, a Leszámitolóbenk, a Fiume, a Réthy-ház, a városi bérház, a Kulpin-ház, a templomok stb. által szépen szegélyezett Főtere városunknak. Ugyanakkor azonban a Főtér sarkéban ott éktelenkedik a szoborral és szobrától megfosztott ártézikuttal díszített, de egyébként pocsék és elhanyagolt Kossuthtér. Az az idegen, aki városunkba érkezik s a motoroson bejön, a Kossuth-téren azt hiszi, hogy már a város végére ért. A város belsejében levő ilyen ?zabad teret mindenütt igyekeznek szépen kiképezni, s annál inkább helytelen, hogy ez nálunk még eddig nem történt meg. Akkor, amikor egy közeli város közterei rendezésére nyilvános országos pályázatot hirdetett épen a napokban, örömmel üdvözöljük a város javaslatát, mely a Kossuth-tér rendezését célozza, ha nem is országos pályázat utján, de legalább a helyi viszonyoknak megfelelően. Ámde a Kossuth-tér rendezésével kapcsolatban a piac elhelyezéséről is szó van, amit mér nemcsak hogy nem helyeselhetünk, de a közérdek szempontjából egyenesen károsnak kell ítélnünk. A pifccok révén az üzletek a Szent István-téren koncentrálódtak, aminek eredménye az lett, hogy az üzletbérek is itt emelkedtek a legmagasabbra, ami igen természetes, mert a piacok alkalmaból ezeknek az üzleteknek fokozottabb jövedelmezősége biztosítva volt. Ha már most a piacot a Szent István térről elhelyezik, annak legközelebbi eredménye épen az lenne, hogy a főtéri üzletek elesnének attól a jövedelemtől, mely a magasabb házbért és a szám { talan edefizetését tette részükre lehetővé. Ezek az üzletek vissza fejlődnének, sok évi becsületes munka árán megalapozott egzisztenciák meginognának, sőt össze is omlanának mérhetetlen kárára a város gazdasági életének és a közadó jövedelmeknek. Arról tehát szó sem lehet, hogy a piacok a Főtérről elhelyeztessenek. A Kossuth-téri piac elhelyezéséről még inkább lehetne szó, de az is legföllebb a Baross-uccára, melynek szelessége a sátrak felállítását megengedi. A városi bérlők ügye A piac elhelyezésének gondolata súlyosan érinti egyébként azokat a kereskedőket is, akik a várostól bérlik üzlethelyiségeiket. Az ő érdekük bár közös a többi nem városi házban levő kereskedőével, mégis különösen érinti a terv őket azért, mert a város, mint házigazda, őket egyszerre kétszeresen terheli. Egyik kezével épen ezen a közgyűlésén készül felemelni a lakbéreket, másik kezével a piac elhelyezése révén pedig elveszi még a lehetőségét is annak, hogy ezeket a béreket megkereshessék. Ami továbbá az érdekelt üzleti helyiségek bérlőit illeti, értesülésünk szerint a városnak 160—170 százalékos bért ajánlottak meg, ami olyan tekintélyes béremelkedést jelent a mai rossz gazdasági viszonyok között, hogy nem hiszszük, hogy a város a béreket ennél még magasabbra akarná megszabni. Tóth László reaktiválása Végül ezúttal Tóth László nyugalcmazott jegyző kérvényével ís foglalkoznunk kell, miután az ő reaktiválás iránt benyújtott kérelme a közönséget is érdekli. Tóth László kényszerült ugyanis annakidején a háborús túlfeszített munka következtében meggyengült idegei miatt nyugdíjazását kérni. Az mindenki előtt ismeretes, aki ez ő munkáját közelről szemlélte, hogy mindig példaképe volt a pontos tisztviselőnek. Akkor tehát, amikor a nyugalomban eltöltött pár esztendő után helyreállított egészséggel kéri az ő reaktiválásáf, azt hisszük, hogy senkinek az ellen nem lehet kifogása. A képviselőtestület elhatározását azonban megkönnyiti ezenkívül is még két dolog. Az egyik a miniszttf végső elhatározása, melynek érteímeben a létszámcsökkentést nem hagyta jóvá s igy a második árvaszéki ülnöki állást be kell tölteni, melyre Tóth Lászlónál alkalmasabb jelölt nincs is ezidőszerint. A másik, mely ebből következik az, hogy Tóth László amúgy is húzza nyugdiját, melyhez alig kell valamit a városnak hozzátennie, ha őt reaktiválja s igy a második ülnöki állás voltaképen a városnak Tóth László reaktiválásával pénzébe sem kerül. Tudjuk, hogy vannak skrupulusos emberek, akik mereven ragaszkodnak a törvény irott betűjéhez, azoknak azonban azt mondjuk, hogy nem a betű, hanem az értelem a fontos és ha a közérdek azt kívánja, akkor mindig a törvény szelleme és nem a rideg betű kell, hogy irányadó legyen. Tóth László esete pedig erre a legjobb pfelda. A tárgysorozat további ügyeiről jövő számunkban irunk. MAMMMMMMMMMMMMWW A belügyminiszter leirata szerint az alispán ez év végéig marad állásában (A Közlöny eredeti tudósítása.) Értesülésünk szerint a vármegyéhez leérkezett a belügyminiszter válasza a megye feliratára, amelyben értesiti a vármegyét, hogy Daimel Sándor dr. alispánnak 1927. év végéig való visszatartásához hozzájárul. A leirat szerint a miniszter még sem teljesítette a megye kérését mert a megye annak idején az alispánnak határidő nélkül való visszatartását kérte. Pontosabb értesülések beszerzése után a dologra még visszatérünk. ftftWVMMMMWMVMAftMflMMM Zürichben a magyar pengőt 90.95-el Jegyezték.