Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-16 / 37. szám

Egyes szám ára 8 fillér Békéscsaba, 1927 február 16 Sserűa 54-ík l? folyam, 87-ft a<m juirnjL'ir.\a'ir-~ir. 'i .i.~iimmn11 —i í rurn — 1 "'" 1 r f BÉKÉSMEGYEIKÖZLÖNY regény ajándéka 74-ik számú szelvény. 1927. II. 16. Hat ilytn szelvény bemutatása mellett 30c0 koronáért kiszolgáltatjuk Elvestad : A REJTELMES KOCSI cimü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. politikai ®mm _ £16Aset»at dl Jajt : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre ö pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 8 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonamám: 7 Sserkesutőiég ós kiadóhivatal: Blkéteskbán, IL kerület Ferenc* József-tér 20. náa: alatt, Hirdetés díjszabás saerint. Tettyesnitzfuj Hátmán újból elfoglalta dékáni székét Budapest, február 15. Tellyes­nitzky Kálmán, a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karának dékánja újból elfoglalta dékáni székét, miután a miniszter nem fogadia el lemondását. Tellyes­nitzky professzor azonban csak azzal a kikötéssel foglalta el új­ból dékáni székét, hogy minden az Ádám-ügyre vonatkozó intéz­kedéstől tartózkodni fog. Az Ádám­ügyben egyébként Csilléry András is inteipelléciót jelentett be, ame­lyet holnap fog elmondani. ff románok csak nem tudják eítüntetni Kolozsvár magyarságát Kolozsvár, február 15. A beje­entő hivatal mosl készítette el évi statisztikáját. A bejelentő ive­ken a nemzetiségek szerint össze­írták a lakosságot. Eszerint Ko­lozsvárott a mult évben 99350 lakos volt, ebből a statisztika adatai szerint 48716 magyar. Te­hát még a hivatalos román sta­tisztika szerint is Kolozsvár lakos­ságának 50 százaléka magyar. 7J Japáni havazás borzalmai Tokio, február 15. A legutóbbi tokioi jelentések szerint a vasúti összeköttetés Tokio és Északjapán között mér nyolc nap óta szüne­tel az óriási hózivatarok miatt. Egyes hegyi városokat, melyeket repülőgépen sem lehet megköze­líteni, éhínség fenyegeti. Migale városkában 4 méter magasan áll a hó, úgyszólván valamennyi ház beomlott, a halottak száma 31. Sagama városkában az óriási fagyok és az éhinség következ­tében 8 ember életét vesztette. Az adócsökkentő javaslat vitája Már sem volt tanácskozóképes a Ház Budapest, febr. 15. A képvise­lőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsiívay Tibor elnök. Bejelentet !e, hogy Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatás­ügyi miniszter a holnapi ülés vé­gén válaszol Pakots Józsefnek az Ádám ügyben legutóbb elmondott interpellációjára. Áttérlek a napi­rendre az adómérséklésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tár­gyaláséra. Fábián Béla az első szónok a tanácskozóképesség megállapítá­sát kérte, mire az elnök, tekintet­tel arra, hogy csak 35 képviselő volt jelen, az ülést rövid időre felfüggesztette. Szünet után elsőnek Fábián Béla szólalt fel. Röviden foglalkozott az egyetemi ifjúság tüntetéseivel és azt a legnagyobb fegyelmezet­lenségnek minősítette. Bethlen István gróf miniszterelnök vesz prémi beszédére csak annyit je­gyez meg, hogy ezidőszerint egye­dül Magyarországon és Oroszor­szágban van nyiltszavazós. A na­pirenden levő javaslat tulajdon­képen nem jelent adómérséklést. Hosszasan foglalkozik a luxus- és forgalmi adókkal, amelyeket be kell szüntetni. A forgalmi adó el­lenőrök feleslegesen diógitják az állam kiadásait. Beszede további során hangoztatja, hogy a magán­háztartás a legrettenetesebb krízi­sét éli. A munkanélküliség ijesz­tően növekszik, különösen a szel­lemi munkások között. A pénz­ügyi feleslegeket arra kellene fel­használni, hogy uj munkaalkal­makat teremtsenek. Követeli a nemzeti munkavédelmi hivatal megszüntetesét. Ezután az autonó­miák kérdésévé! togialkozik. Be­széde vegén kijelenti, hogy a ja­vaslatot nem fogadja el. A követ­kező szónok Wollf Károly. Elkészült az öntözöttrét és városi bolgárker­tészet 1926. évi üzemi számadása Szép jövedelemmel zárult a mult évi gazdálkodás Közel 100 százalékkal nagyobb az öntözött területek ho­zama az öntözetleneknél (A Közlöny ered ti tudósítása.) A város két gazdasági üzemének, a bolgárkertészeinek és öntözött­rétnek 1926. évi számadáséit állí­totta össze és tette közé Zahorán Pál gazdasági intéző. Az üzemi számadások tanúsága szerint mindkét üzem a szekavetott ve­zetés folytén igen rentábilis, de különösen az, sőt rendkívül tanul­ságos is városunk büszkesége, a városi öntözöttrété. Hazánk ezen egyetlen öntözötlrétjí ről lapunk hasábjain mér többször megemlé­keztünk, egyrészt emikor az üze­met ismertettük, másrészt amikor tolmácsoltuk azokat a kitüntető el­ismeréseket, melyekkel a földmi­velésügyi minisztérium, ez OMGE és a Köztelek halmozták el ezt a nagyszerű intézményt. Zahorán Pál intéző azonban nem éli meg az eddigi eredmé­nyeknél, hanem folytonos kísérle­tek, a legmoderneab gazdasági vívmányok felhasználásával még megasabbra akarja fokozni eddigi terméseredményeit, melyek pedig mér most is gazdáink módszerei­vel teljességgel elérhetetlenek. Vi­lágosan rámutat az öntözöttrét terméseredménye arra az általá­nosan hangoztatott elvnek igaz­ságára, hogy a többtermelés nagy nemzetgazdasági érdeke öntöző­müvek létesítése nélkül el sem képzelhető. Elég egy pillantást vetni ugy a bolgárkertészet, mint az öntözött rét számadási tételeire s láthatjuk, hogy a bolgárkertészeinél az öntö­zött területek hozama majdnem még egyszerese az öntözetlennek s az öntözött rét egyik katasztrá­lis hold nagyságú parcellája 44 6 q szénát termett. O.yan szám ez. amilyenről öntözés nélkül még álmodni sem lehet. Az üzemi számadások a kö­vetkezők : Az öntözöttrét 1926. évi üzemi számadása szerint a bevétel volt: fűért, szé­náért, gyümölcsért, füzfaveszőért, sáséit, halért összesen 358,355.150 korona. A tekintélyes bevétellel szem­ben áll az alábbi kimutatott téte­lek kiadás összege: illetményesek­nek, napszámra, trágyázás, mű­trágyázásért, szántásért, öntözési áramdíj, áimentesitő vizdij, kü­lönféle iperi munkákért, árverési jegyzőkönyv bélyege, összesen 132,198.100 kor. Mared tiszta jövedelem 226 mil­lió 257.050 kor. A 163.76 kat. holdon termett összesen 5623 q széna, kat. hol­dankénti átlag termett 34 q széna, legnagyobb szénatermést adott a XII. tábla : 44"6 q szénét. Békéscsaba r. t. városi bolgárkertészet 1926. évi üzemi számadása szerint bevétel volt: terményekért* magvak értékében 1926. év végén összesen 207,843.665 korona. Ezzel szemben a kiadás volt: illetmeny, napszám, jutalékért, ipari munkáért, villanyhasználali dijért, ármentesitőnek vízdíjért, vetőmagvakért, takarmányért, trá­gyafuvarért, magvak értékében 1926. évben összesen 122,555,665 korona, maradt tehát tiszta jöve­delem 85.288.000 korona. Érdekesnek tartjuk szembeállí­tani az öntözött és öntözetlen te­rületek terméseredményeit, melyek világosan rámutatnak az öntözés nagy gazdasági jelentőségére. E Iczkovits Lipót gfépáruháza Békéscsaba, Andrássy-ut 48. Traktorok, autók, mezőgazdasági gépek, traktor és autó alkatrészek

Next

/
Thumbnails
Contents