Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-11 / 33. szám

/ Békéscsaba 1927 február 11 annál is inkább, mert módunkban volt meggyőződni arról, hogy a magánosok között is számosan vannak, akik az uj béreket az 1917 es aranybérnél magasabban nem állapították meg. Nem hinnők, hogy a város szűkkeblűbben viselkednék ebben a kérdésben, mint a magánosok, de minden esetre a képviselőtestülettől függ mostmór egy sereg adófizető polgárnak egzisztenciája s épen azért elvárjuk, hogy kellő jóindulattal és a város érdekének is megfelelő józansággal fogja ezt a kérdést elbírálni. Az elkeseredett üzletbérlők akciója Közzé akarják tenni a túlzott béreket követelők névjegyzékét (A Közlöny eredeti tudósítása.) Annak ellenére, hogy a város józanul mérlegelő háztulajdonosai nagy általánosságban megelégedtek 100°/Q-OS házbérrel, mégis körülbelül egyharmad részük uzsorabérek követelésével akarja tönkre tenni egy sereg adófizető polgár keservesen fenntartóit egzisztenciáját. Hangsúlyozzuk, nem azokról a házi urakról van szó, akik méltányos házbéreket állapítottak meg, hanem azokról, akik 300— 400 százalékos béremeléseket eszközöltek. A létében fenyegetett kereskedő és iparos társadalom most már nem elégszik meg azzal, hogy az Ioartestület és a Kereskedelmi Csarnok utján keressen jogvédelmet, hanem egy jegyzéket állítottak össze azokról a háztulajdonosokról, akik túlzott béreket követelnek, szembeállítván velük azokai, akik méltányos házbéreket állapítottak meg. A névjegyzéket aztán felterjesztik a népjóléti miniszternek, a pénzügyigazgatóság utján pedig a pénzügyminiszternek, valamint plakátok utján közlik a közönséggel. Ezzel egyrészt azt akariák elérni, hogy a miniszter a kétféle háztulajdonos között különbséget tehessen és a bérmegállapítás jogát a túlzóknál korlátozhassa, másrészt hogy a pénzügyigazgatóság az adókivetésnél ezt a dolgot figyelembe vehesse és végül, hogy a közönséget is tájékoztassák. Nem hinnők, hogy háztulajdonosaink könyörtelenségükkel anynyira szítsák a bérlők elkeseredését, hogy ezt a kétségbeesett lépést meg is tegyék, de mint jellemző jelenségről, kötelességünknek tartottuk beszámolni már csak azért is, mert az egész házbérügy olyen mélyen vég bele az adófizető polgárok érdekeibe, hogy megfelelő megoldáson gondolkozni mindenesetre ezidő szerint a hatóságnak is legfőbb kötelessége. Egy f)éf múlva folytatják a magyar—csel) tárgyalásokat Budapest, februái' 10. A magyar—C3eh kereskedelmi tárgyalásokat egy hét múlva folytatják Bécsben. Addig a magyar dele gáció Budapesten levő tagja itthon tartanak megbeszéléseket. A megye ipari és kereskedelmi helyzete változatlanul komoly A munkapiac helyzete sivár — Az alispán január havi jelentése Gyuláról jelentik: Dr. Daimel Sándor alispán a vármegyei közigazgatási bizottság hétfői ülése elé terjesztendő rendes havi jelentését most késziti. A késziilő jelentésből az alábbi részleteket van módunkban közölni: A megye személy- és vagyonbiztonsága az utóbbi hónapban változatlan volt. Öngyilkosság 3 esetben 3 halálozással, baleset 3 izben, közöttük 2 súlyos kimenettel történt. A megye területén januárban 5 tüzeset volt, ezek közül azonban szerencsére csak egy okozott komolyabb kárt. Az ipari pangás még mindig tart és változatlanul komoly a kereskedelem helyzete is. A munkások helyzete munkaalkalmak teljes hiánya miatt sivár és emiatt a munkások között nagy a kedvetlenség, Államellenes mozgalom a megye területén nem volt észlelhető. A közigazgatás menete megfelelő, a képviselőválasztók öszszeirása az összeíró biztosok által megtörtént. A legutóbbi országgyűlési választások alkalmával szavazatát körülbelül 12—13 ezer választópolgár nem gyakorolta, illetőleg a szavazás elmulasztását többszöri felhívás dacára nem igazolta, ezek ellen a kihágási eljárás folyamatba tétetett, azonban a nemszavazók névsorának összeállítása óriási munkát jelent. A Franciaországból hazatért munkanélküliek között egyetlen békésmegyei nincs. A pengőszámitás életbelétbeléptetése, mint előrelátható volt, sok nehézséggel jár és hosszú időre lesz még szükség, mire ezek a nehézségek megszűnnek. A pengő behozatala bizonyos fokú drágulást hozott, mert nemcsak a magánosok de az üzletek is felfelé kerekítettek ki. A járványos influenza a vármegyénk tisz ikarának több tagját tette beteggé, amely miatt munkaerőkben nagy hiány állott be, ugy, hogy ideiglenes munkaerőt voltak kényíelenek a vármegyén felvenni. Az influenza a megye több helyén fellépett, azonban szerencsére mindenütt enyhe lefolyásúak. A jelentés végén az alispán a főispán egészségi okokból történt rövid szabadságáról számol be azzal, hogy távolléte idején a belügyminiszter a főispáni teendők ellátásával őt bizta meg. Ezután következnének a legnagyobb érdeklődésre számot tartható részek, azonban ezeket ma még nincs módunkban közölni. A békéscsabai telekkönyvi hivatal mult évi forgalma Közel 7ooo bejegyzés történt mintegy 2oo milliárd értékben (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai telekkönyvi hivatal mult évi forgalmának kimutatásával most készült el König Péter telekkönyvezető. A kimutatásból láthatjuk, hogy milyen óriási munkát rótt a telekkönyvi hivatalra az elmúlt esztendő és azt, hogy mekkora gazdasági válságon ment át közgazdasági életünk. A telekkönyvi bekebelezések máskor nem okvetlen bizonyítéka a nehéz gazdasági helyzetnek, ma azonban, miulán látjuk, hogy egyrészt sokszor a mezőgazdasági termelés deficitjei, másrészt a kereskedelmi és ipari pangás nyomán keletkeznek a bejegyzések, azokat szomorú gazdasági helyzetünk csalhatatlan bizonyítékának kell vennünk, különösen akkor, amikor tudjuk, hogy számtalan esathen a bekebelezés adófizetés céljából vált szükségessé. A telekkönyvi hivatalok általában az egész országban a csabaihoz hasonló nagy munkát végeztek, illetőleg több községben és városban csak keliett volna elvégezniök. Napról-napra olvassuk ugyanis, hogy hol ebben a községben, hol amabban a városban 2000—3000 telekkönyvi akta vár elintézésre. A csabai telekkönyvben, hatalmas forgalma ellenére egyetlen akta sem maradt restanciában. Ez padig köszönhető König Péternek a csabai járásbíróság derék telekkönyvvezetőjének, aki az elmúlt esztendő hatalmas anyagát a szigorúan vett irodai időn tul is igyekezett feldolgozni. A telekkönyvi forgalom 1925. évről szóló kimutatás a bekebelezett terhekről a következő : Biztosítéki jelzálog jog bejegyeztetett váltóhitel biz ositására 1726 esetben 51.743.663 500 K, egyéb hitel biztosítására 1754 esetben 10 milliárd 760.222.724 K. törlés történt 481 esetben 15.994 390.644 K öszszeg'oen. Forgalmi jelzálog jogügylet alapján zálogleveles követelés tekintetében bekebaztetetett 56 esetben 23.264 588 000 K, egyéb követelés tekintetében 67 esetben 5 milliárd 405.705.472 K Végrehajtási jogot feljegyeztek 312 esetben 10 milliárd 134.041.245 K, végrehajtási jogot töröltek 192 esetben 1.919.856.835 K, végrehajtás feljegyeztetett már bekebelezett biztosítéki, vagy forgalmi jelzáloga 48 esetben 3 milliárd 30.174.329 K. töröltek 27 esetben 1.166.182.757 K összegben. Tulajdonjog bekebelezés történt visszterhes jogügylet alapján 974 esetben 53.211.465.927 K, ingyenes jogügylet alapján 83 esetben, végrehajtási jogügylet alapján 2 esetben és árverés alapján 8 esetben 537.730.000 K összegben, öröklés vagy hagyomány 193 s egyébként (elbirtoklás, kiigazítás, kisajátítás) 42 esetben. Eldarabollatott 131 birói határozat alapján 277 telekkönyvi részlet 1147 kat. hold 1447 négyzetöl összterülettel összesen 608 darabra. Megszűnik a záróra Eltörlik a rendőrségi ügyeleti dijakat Budapestről jelentik : A pénzügy- és belügyminisztérium tervezetet dolgozott ki arról, hogy a rendőrség a színházakban, mulatókban és mozikban tartott ügyeleti szolgálatért ne számithasson fel a jövőben dijakat, ezzel szemben azonban ugy a tisztviselők, mint a detektívek az úgynevezett rendőri pótdij emelésével kártalanítást kapnak. Ezzel a tervezettel kapcsolatban — mint teljesen megbízható forrásból értesülünk — az is komolyan szóba került, hogy megszüntetik a zárórakorlátozást is. A mai súlyos gazdasági helyzetben ugyanis a korlátozásnak ez a megszüntetése nem járna nagyobb következményekkel és egyáltalán nem befolyásolná a közrendi állapotokat. Ezzel szemben azonban lényeges könnyítést tartalmazna a vendéglősök és kávésok részére, akik ez adott üzleti viszonyokhoz képest a napi forgalom szemmeltartásával határoznák el, hogy későbben, vagy „rossz napon" esetleg előbb zárják be üzletü' ket. Igy egyrészt felesleges kiadá soktól szabadulnak meg, másrészt módjuk van több bevételt elérni — jó napon és igy több adót is fizetnek az államnak. A tervezet most van megvitatás alatt és a közeli napokban az érdekképviseletek is meghívást kapnak, hogy hozzászólhassanak a kérdéshez. A rendőrség keresi a motoros vasút szilveszteri merénylőjét Az államrendőrség a következő közlemény közlésére kért bennünket : Felhívás. 1926 december 31-én este 23 óra tájban egy eddig ismeretlen tettes nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy ezáltal balesetet idézzen elő, az Andrássv-ut és Vass-ucca sarkán lévő AEGV kitérőnél a sínek közzé egy gránitkockát ékelt be, amely ténykedése következtében 1927 január 1-én reggel 5 óra 22 perckor a Vésztő felé halsdó 702. számú motorosvonat a jelzett helyen kisiklott. A nyomozás adatai szerint a fentjelzett bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható a következő szeméivleirásu egyén : Alacsony, zömök, kb. 160 cm. magas, ruházata hosszú sárga, ócska felöltő, használt fekete, kereken begyűrt, lehajtott szélű kalap, barna",pantallónadrág. Ismertető jele, hogy lábai némileg kifelé hajlanak, térdei összeérnek. Felkérem mindazokat, akik a fent megadoítszemélyleirásu egyént 1925 december 31-én éjszaka láttak, vagy kilétére nézve bármely adatot tudnak, hogy a nyomozás érdekében nálam (Városháza, földszint jobb, 10. ajtó) minél előbb jelentkezni szíveskedjenek. Békéscsaba, 1927. évi jan. 29. A bűnügyi osztály vezetője Dr. T. Papp Zsigmond sk. m. kir. rendőrfogalmazó.