Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-08 / 30. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsgb?, J927 február 8 A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület (közgyűlése 118 milliárd a mérlegi főösszeg — 30 milliárd kisgazda és 30 milliárd ipari és kereskedelmi hitelt folyósított az intézet (A Közlöny eredeti tudósítása.) A megyének több mint félszáz esztendős, régi, nagy pénzintézete, a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését Réthy Béla elnöklete alatt. A közgyűlésre zsúfolásig megtelt az intézet nagyterme részvényesekkel, akik között képviselve láttuk a város és a megye mindenféle foglalkozási rétegét: gyárosokat, földbirtokosokat, kisgazdákat, kereskedőket, iparosokat, legszembetűnőbb bi zonyságául annak, hogy a takarékegyesület értékes közgazdasági munkáját a gazdasági élet minden vonatkozásában egyforma intenzitással fejti ki. Megjelent a közgyűlésen Berthóty István dr. polgármester, Huszár Sámuel, a Nemzeti Bank helyi fiókjának főnökhelyettese, Budapestről szurdai Szurday Géza, Ouittner Ernő, stb., továbbá az egyesület megyei érdekeltségeiből a békési, gyomai, mezőberényi érdekeltségek vezetői. Réthy Béla elnök üdvözölvén a megjelenteket, megállapítja a közgyűlés határozatképességét és a jegyzőkönyv vezetésére Vass Sándor igazgatót, annak hitelesítésére pedig Vajda Jenő és Hulyuk János részvényeseket kéri fel. A tulajdonképpeni tárgysorozat az igazgatóság jelentésével kezdődött, amelyet a kögyülés vita nélkül elfogadott s épp ugy a zárszámadást, a felügyelőbizottság jelentését é* a mérleget. Az intézet mult évi tevékenységének legbeszédesebb bizonyítéka, hogy a mérlegi főösszeg az előző évi 53 milliárdról 118 milliárd koronára emelkedett. Egyik legélénkebb és közgazdaságilag legértékesebb része volt ennek a tevékenységnek az évjáradékos és kamatozó jelzálogkölcsönöknek előnyös feltételek mellett való folyósítása, melynek 30 milliárdos összege, melyet 5 kat. holdtól kezdődő ingatlanok ra, sok apró tételben nyújtottak, gazdaságilag legfontosabb kisgazdatársadalmunknak számottevő hiteltámogatását jelenti. De ugyanilyen arányban szerepel a yéltótérca tétel, amely viszont főleg az ipari és kereskedelmi körök hiteligényeinek kielégítését célozza. Mindez azt bizonyiíja, hogy városunk és a megye régi, nagy pénzintézete, a takarékegyesület, a gazdasági élet minden ágazatának alimentálásában hathatósan részt vesz. De erre mulatnak nagyszámú s az egész megyét felölelő érdekeltségei is, igy a pénzügyi érdekeltségek : a Békési Takarékpénztár Rt., a Mezőberényi Gazdasági Takarékpénztár Rt., a. Csanádapácai Népbank Rt., az Ocsödi Takarékpénztár Rt., a Füzesgyarmati Takarékpénztár Rt., a Bácsy és Társai Bankház Gyomán; kereskedelmi vállalata: a Békésmegyei Kereskedelmi Rt.; ipari vállalata : a „Rokka" Kötszövőgyár Rt., az Alföldi Sertéshizlaló és Husipari Rt, a „Glóbus" Betonmüvek és Epitő Rt. Az elmúlt üzletév mérlege több mint 2 milliárd és 840 millió korona nyereséget mutat fel. Ebből a közgyűlés 2240 milliót juttatott a részvényeseknek, é* pedig az összevonás előtti 2000 korona névértékű részvények után darabonként 1600 koronát. A felmentvény megadása után elfogadták az igazgatóságnak azt a javaslatát, hogy az intézet alap tőkéjét 700.00Q pengőről 1.050.000 pengőre feleméljék s ennek meg felelően az alapszabályokat is módosították. Ezután az igazgatóság és a felügyelőbizoltság mandátuma lejárván, megejtették a választásokat. Egyhangú választás utján az igazgatóság tagjai lettek: Réthy Béla, Erwin Kálmán, Leichtmann Jenő, Fekete Sándor, Róna Gusztáv, Kocziszky Mihály, dr. csákói Gciszt Gyula, Tagényi Sándor, Szalay Lajos, szurdai Szurday Géza, dr. Tardos Dezső. Felügyelőbizottsógi tagok: Jéger József, dr. Linder Károjy, dr. Szarnék Ignác, Janovitz Alfréd, Erber Dezső, dr. Pető Andor. Választás után Biró Emil dr. állott fel szólásra és a részvényesek köszönetét tolmácsolta az igazgatóság és a tisztviselői kar szorgos és lelkiismeretes munká jáért, különösen kiemelve Róth József vezérigazgató körültekintő, szakszerű és agilis munkáját, akit a közgyűlés lelkesen megéljenzett. Végül Faragó László (Békés) állott fel szólásra. Kiemelte, hogy 1914—1924. válságos idejéből az egyesület mennyi anyagi, gazdasági és erkölcsi tőkét tudott átmenteni és érdekeltségeivel tőkéjét hatalmasan meggyarapitva, nemcsak a város, de az egész megye gazdasági életében régi hagyományaihoz méltó nagy közgazdasági tevékenységet fejt ki. Mindez az igazgatóságnak, Róth József vezérigazgatónak és a derék tisztviselőkarnak köszönhe'ő. Róth József vezérigazgató személye és az igazgatóság garanciája annak, hogy ez a munkásság a jövőben is érvényesülni és gyarapodni fog. Réthy Béla elnök az igazgatóság nevében megköszönve a kikitüntető elismerést, a közgyűlést berekesztette. A részvényesek az elnök és a vezérigazgató éljenzésével oszlottak szét. A felszabadult üzíetbérletek katasztrófával fenyegetik a csabai kereskedőket és iparosokat Négyszáz százalékos béremelések is történtek (A Közlöny eredeti tudósítása.) A népjóléti miniszter lakásrendelete alapján, mint köztudomásu, február elsejével az üzlethelyiségek szabad alku tárgyát képezik, Mi, akik már régóta a szabadforgalom hivei Vagyunk, mert amint más téren, ugy a lakásoknál is a szabadforgalomtól realizálódást és kiegyenlítődést várunk, mégis nem hagyhatjuk szó nélkül a felszabadulást követő jelenségeket. Kétségtelen az, hogy a ház volt az, melyet legtováhb tartott a törvény olyan helyzetben, hogy jövedelmet egyáltalán nem hozhatott tulajdonosának s éppen azért méltányos is, hogy az üzletbérek emelkedjenek, de kívánatos, hogy ha mér a békebeli nívón nem állhatnak meg, legalább 100% nál magasabbra ne szökhessenek. A fulcsigázott bérkövetelések létalapjukban veszélyeztetik azokat a kereskedőket és iparosokat, akik különösen a mai amúgy is leromlott üzleti forgalom idején nemhogy 200—400 százalékkal magasabb házbért tudnának fizetni, hanem még a 100 százalékost is csak nagy áldozatokkal, személyi igényeiknek a minimálisra (sok helyen még azon alól is) való leszállításával képesek. Emlékezünk még a háztulajdonosok országos szövetségének a miniszter előtt tett azon nyilatkozatára, hogy a szabadforgalom életbeléptetése eselén ők maguk fognak ügyelni arra, hogy tagjaik tuicsigázott bérigényeikkel létalapjaiban ne veszélyeztessék közgazdasági életünket. A miniszter akkor meg is mondta, hogy a háztulajdonosok azt pedig jól fogják tenni, ha maguk ügyelnek erre. mert ellenkező esetben ismét visszaállítja a kötött forgalmat. A csabai példa, különösen az Andrássy uti üzletbérek révén mindenesetre belevág abba a kategóriába, melyről a miniszter szó lőtt. Végigjártunk egy se^eg üzletet s azt láttuk, hogy 10-15—20 millió helyett egyszerre 30—45—60 milliókat kérnek egyes háztulajdonosok. Képtélenség az még akkor is, ha az üzleti forgalom jobb ienne, mint a mai. De láttuk azt is, hogy a háziurak nem élnek általánosságban a béremelés emiitett tulcsigázoít mértékével, sőt sokan igen méltányosan kezelik a kérdést és a béremeléseknél az 1917 es aranybérnél alig magasabbra szabták a házbéreket. Miután azonban sokan túlzott mértéket alkalmaznak, az egzisztenciájukban fenyegetett kereskedők vég szükségben a Csarnok védelméhez folyamodtak és készülnek megtenni a lépéseket, hogy megvédjék amúgy is elvértelenedett egzisztenciájukat. A súlyos adóterhek mellé a rémületes béreket mér igazán nem bírhatják el és ha az állapoton nem segítenek, egymásután fognak összeomlani évek keserves munkájával meg alapozott egzisztenciák s az üzletek üresen maradnak. Akkor aztán kíváncsiak leszünk, vájjon a háztulajdonosok hogyan fogják számításaikat megtalálni. Hisszük azonban, hogy a háztulajdonosok alaposabb meggondolás után maguk is be fogják látni, hogy a hosszú kötöttség alatt keletkezett kétségtelenül hatalmas veszteségeket máról-hol napra nem lesznek képesek be hozni, mert ha ezt akarnék, esetleg még az eddigieknél is nagyobb veszteségeket szenvednének maguk is és okoznának közgazdasági életünknek is. A békéscsabai Kisgazda Egylet közgyűlése

1 Kiállítási alapot létesítettek 3 pengő a tagsági dij (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután 2 órakor tartotta a békéscsabai Kisgazda Egylet évi rendes közgyűlését, me>y ezúttal elnök választással is egvbe volt kötve, miután Drienyovszky Jánosnak az idm járt le k't éves elnöki mandatuma. \ rendkívül népes közgyüiést Drienyovszky János nyiíoita meg s üdvözlő szavai után míg a tárgysorozat előtt azt indítványozza, hogy a közgyűlés alkalmából üdvözöliék táviratban Bud János drt és Mayer Jánost. Az indítványt a köígyüiés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá. E után Drienyovszky felolvassa az elnöki jelentést, melynek a[apossaga általános tetszést aratott, kivéve a termés átlagra vonatkozó része, melyet egyesek magasnak mondottak. Jelentésében megemiékezeit az egylet muít évi nagynevű látogatóiról is, igy Raffay Sándor dr., püspök, Bud János dr., pénzügyminiszterről, Mayer Jánoi. fótdmiveléságyi miniszterről, Czettler Jenő dr., államtitKárról stb. Végül összetartásra hívta fel a gazddtarsadalmat, hogy érdekeiket mennél nagyobb súllyal tudják megvédeni. Utána Laczó Gyö gy jegyző olvasta fel az egylet mult évi működésről szóló jelentését. A jelentés különösen megszívlelendő megállapítása volt az a bántó körülmeny, hogy a tagok fele tagsági dijait nem fizeti be az egylet pénztarába s figyelmetzet arra, hogy a tagok ezen nem törődömsége vemélyezte i az egylet közérdekű mükod-sét. A jelentés szerint 996 tag körül 412 tag egyáltalján nem fizeti tagsági dijait. Ezután Botyánszky Mihály olvassa fel a számviisgálóbizottság jelentését, mely szerint az egylet vagyona 944 pengő 55 fillér és 9 q 65 kg buza, valamint a tagdij hatraiékban fmnálió követelés címen 41 q 20 kg. buza. A jövő évi köits -gelóirányzatot 4344 pengőben és 55 fillérben állapítja meg. A könyvtári jelentés szerint a könyvállomány 815 kötet. A közgyűlés a jelente»eket tudomásul veszi és a tiszíikarnak a felmantvényí megadja. Ezután Botyánszky Mihály mond szép, tartalmas beszédet a kisgazdatársadaio n kötelességeiről, melynek minden megállapítása igen mély hatást ért el a közgyűlés valamennyi tagjánál, ugy hogy a beszéd végén a szónokot lelkesen megtapsolták. Botyánszky beszéde után az elnök elrendelte a választást, amikor is az elnöki tisztet ideig'enesen Zsilák András korelnök töltötte be. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel további két esztendőre Drienyovszky János lelépő elnököt választotta meg, ki azt meghatottan köszönte meg. Alelnökké Zsilák Mihályt (Lázáruccai), jegyzővé Gortkó Mátét, pénztárossá ifj. Szaszák Ádámot,