Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-02-06 / 29. szám

2 BÍMffiSMEÖYffl Békéscsaba 1927 február 6Feihivjuk az építkezők és építtető mesterek figyelmi t, hogy még mielőtt ez építkezéshez meszet, cementet, elszigetelőt és kátrány papirt beszerezné, a saját érdekében forduljon építési anyagkereskedőhöz, hol a fenti építési anyagokat a leg olcsóbban szerezheti be. Teleion 86. A megvásárolt árukat díjmentesen házhoz szállítjuk. Mi lesz a városokkal, ha elveszik tőlük a kereseti adót ? Sok esztendő céltudatos munkájának eredménye van veszélyben — A városok tiltakoznak a törvényjavaslat ellen (A Körlöny eredeti tudósítása.) A képviselőház rövidesen törvényerőre emeli Bud János dr. pénzügyminiszteradccsökkentő javaslatait s mint az előzetes tárgyalások mutetjék, jelentéktelen változtatásokkal. Amilyen fontos az immár kibírhatatlan adók mérséklése, épen olyan fontos az is, hogy ez a mérséklés ugy történjék, I.jgy annak áldásait azadózó polgárság tényleg élvezze is. A pénzügyminiszternek a kereseti adókra vonatkozó javaslata épen ezt veszélyezteti és pedig olyan mértékben, hogy a törvényjavaslat ellen a városok országos szövet sége, mór jó előre élesen tiltakozik. A terv ugyanis az, hogy a kereseti adót, mely eddig a községek háztartásának egyik bázisa volt, elvennék a községek kezeléséből, olyformán, hogy az adót a jövőben az állami adópénztárba fizetnék be, ott összes'-enék s a községeket a péuzügy és belügyminiszterek dispoziciói szerint részeltetnék belőle. Azt jeienti ez, hogy a jövőben a községek meg felelő előirányzatokat nem fognak tudni készíteni, mert előre ntm tudhatják, hogy a miniszterek mi lyen arányú felosztást fognak eszközölni, vagyis, hogy a nekik juttHott összeg a mai előre tervezett hasznos beruházásokra elegendők lesznek-e ? A törvé y a legkényelmetlenebb és legveszélyesebb függő helyzetbe fogja hozni a községeket a mi niszteii elhatározástól. Olyan súlyos elvi ok ez a lörvtnyjavaslat ellen, amit föltetlenüi mériegelni keli, meit hiszen szemmel látható, hogy a jövőben ez a függő helyzet politikai béklyó is lehet, melylyel a községeket esetleg büntetni, esetleg jutalmazni is lehet politikai szolgálatok teljesítéséért, vagy annak megtagadásáért. Meg akkor is veszélyes helyzetet teremtene a törvényjavaslat, ha a felosztást törvényhozás szabályozná, mely ellen a megfelelő jogorvoslatokkal élni módjóban állana a községnek, hét még ekkor, ha a felosztás pusztán a két miniszter elhatározásától függ. A törvényjavaslatnak azonben ven még ennél is súlyosabb következménye. Kö/tudomasu, hosy a városok melyek a kereseti adóban tekintélyes anyagi forrós felett rendelkeznek eztdő szerint, ezt nem pusz án a töívt nyhozó azon téi.yének készönik, hogy ezt a jövedelmet a városoknak átengedte, mert az önkormányzatok a kereseti adó megizmosodását és jelentősegét évtizedek hosszú mun kájaval és céltudatos iparfejlesztő politikával érték el. Ez az iparfejlesztő politika súlyos áldozatokat követelt az ön kormányzatoktól a kis- és nagyipar tamogatása, útépítések és azok fenntartása, közterhek alól való mentesítés, nem ritkán pénzsegély és ingyen telek adomanyozása révén, melyek mind, mind olyan gondos kereskedő beruházásának számítanak, aki már előre kiszámítja a beruházás után várható üzleti hasznot. Ennek az üzleti naszonnak be kell következnie mert ha nem: a kereskedő megbukik. A városok is az iptifejlesztő po iitika áldozatait azért vállalták, hogy majdan e r<vtn adófizető alanyokhoz jussanak. Ezeket az üzleti hasznokat konfiskálja a tör vényjavaslat, mely ellen az összes önkormányzatok a legtlesebb harcot kénytelennek megindítani, nagyon sok esetben anyagi létük érdekében. A városi tanács ülése A folyó évi február hó 4-én megtartott tanácsülésben a következő ügyek lettek elintézve i Iparigazolványt kaptak: Felber József cipész, Varga István cipész, Lampel József vegyeskereskedő, Babinszky János kávéházi berendezési cikkek kereskedése és Galovik Miklós véndor drótos iparra. Tartózkodási engedélyt véleményezett : Weisz Sándor, Tolvorszki Péter, Faltai Andor és Scsitovics Román külföldi honosok részére. Vasárnapi nyitvatartásiengedelyt kapott Vertheim Zoltán. Épitési engedélyt kaptak : Uhrin János és Lorántffy Zsuzsanna leánygimnázium. Száz mázsa búzát adott egy gerendási kisgazda templomra Gerendás, február 4. Bagyinka András gerendási kisgazda és felesége a gerendási evang. templom oltárának megépítésére 100 q búzát adományozott. Bagyinka András nak mindössze 30 hold földje van, amelyből igen nagy családot tart el. JTlóricz Zsigmond A modern magyar regényirodalom legkiválóbb és legmarkánsabb egyénisége holnap, hétfőn este a Városháza nagytermében feleségével, Slmonyl Mária szinmüvesznővel felolvasó estit tart. amely kétségkívül hosszú idő óta a legki* elkedőbb kullureseménye városunknak. Móricz Zsigmond, a naturalista iró, Jókai idealizálása és Mikszáth derűs realizmusa után a magyar parasztot és az alföldi vidéki eletet leplezetlenül bátor és dacos igazmondással mutatja be és ellenállhatatlan művészi erővel eleveniti meg- Egyik megkapó kis apróságát itt közöljük azoknak, akik még nem ismernék. Ti papnál Beéllit a maga papjához, a reformátushoz, a rettenetes nagy alföldi faluvárosban a tanyai magyar legény. — Jonapot kívánok nagytiszteletü tiszteletes uram. —• Jónapot, fiam. No mi üjság? — Nagy újság. — Mégis. — Körösztlevél. — ... kellene. Osztón mi célra? — Nagy cél. Halhatatlan nagy cél. Pároscdás. — Jól van, fiam. Az a magyar ember kötelessége. Pótolni kell, amit a háború elvett. — Respenzációval. ~ Isen ? Diszpenzáció. Hót az is lehet, fiam. De az nem éntüllem függ, hanem az alispán uitól. Eredj el ez állami anyakönyvi hivatalba, vedd ki a szü.etési bizonyítványt s nyújtsd be az alispán urnái. — Igen. Azzal nem mozdul, áll tovább az irodában, amely olyan, mint egy nagyforgalmu ügyvédi iroda kezelő szobája, két segédlelkész is dolgozik s a pap egy nagy szivarral dirigál. Hogy a legény nem mozdul, ezt is megkínálja egy Pannóniaszivarral, amely mindenkinek kijár s e céira a legalkalmasabb, mert legolcsóbb, mégis a legjobban csíp s a legbüdösebb a haza szivarjai között. — Hót én is felveszem az ese tet, diktáld be a neveteket. Téged hogy hivnak? — Portéka. Portéka htván. — És a menyasszonyodat ?J A legény hallgat. — Nem tudod? — Hogy ne tudnám l... Csak nem tudom kimondani... Pedig tudom. Nagyon... Halhatatlan nagyon tudom a nevit. Mer igen nagy szerelem van közlünk ... Ejnye na, itt forog a nyelvemen, csak ki kék mondani, de ugy elállott bennem a neve, nagytiszteletü uram, mint a fogfájás. — Hát ez meg hogy lehet? Mióta ismered? — Három napja ... Ejnye na. kakas csipje meg a nevit neki... Mert ugy vót, hogy Ágnes néném azt mondja, hogy: Te Pisla, le megházasodhatnál 1 Hallod. Há ztisodok én, csak mondjon Ágnes néni valakit, aki nekem való. „Mon ^ok én neked valakit; az neked való 1" „Hót csak mondja, mert mán úgyis meguntam, hogy amit kukoricába keresek, azt mosásba fizessem el. Pedig a sógorném azér a kis mosásér mind nem győzöm kukoricával" „Osztón van-e mire házasodnod ?" „Van- e ? Hat mázsa búzám van nekem még tavalyról. Mind meg van a tavalyi aratás. Halhatatlan vagyon vagyok én." „Nahát akkor meg is érdemled azt a jányt." Kérdem osztón, hun lakik. Hogy aszongya nem tudja megmondani, de megmagyarázhatja, mert ha kimegyek a bugaci uton, ahun keresztülmegy az ut balra a vasútnál, második tanya, mingyán meg lehet látni, egy görbe akácfa ven a disznóól előtt. A pap mulatott a legény elbeszélésén s biztatta szóra oly ko moly arccal, mintha a legfontosabb dolog volna ez életében. — Tovább fiam, tovább. Osztán meglelted a tanyát? — Meg, nagytiszteletü uram. Meg vót magyarázva. Hát szóval, bemegyek, mondom a gazdónak: Jónapot kívánok. Jónapot, azt mondja. No evvel bemegyek a Nem mulaszthatjuk, el rámutatni még egy dologra, ami Békéscsabát az itt elmondottakon felül is sújtja, nevezetesen a javaslat azon rendelkezése, hogy az egyesitett kereseti adó az önkormányzatok között a pótadó' mértéke szerint lesz felosztandó. A mi túlságosan és szühkeb üen takarékoskodó városatyáink, akik a pótadot jóval 50 százalék alá szoriiották le, most törhetik majd' a fejüket, hogy micsoda segítséget találjanak a biztosan bekövetkező azon igazságtalanság ellen hogy Csaba a tulajdonképeni szükségletének egyáltalán nem megfelelő alacsony pótadó arányában részesüljön az egyesített kereseti adóból. Ez mindenesetre nagyobb fejtörést igényel, mint a pótadokulcs oknélküli leszorítása. Nyitva lesznek-e, vagy zarva tartatnak az üzletek vasarnap delelőtt? (A Közlöny eredeti tudósítása.Y Lypunk penteki számaban megírtuk, hogy tcbb mint 180 nyílt, üzlettel biró kereskedő kérelmére a városi tanács ugy hatarozott^ hogy előbbi rendelkezését felfüggesztve, ezt a regi és törvényben lefektetett állapotot állítja helyre, hogy az üzlethelyiségek, vasárnap delelőtt 10-ig nyilva tarthatók. Ennek a határozatnak végrehajtásai azonban annak jogerőre emelkedésétől tette függővé. Azt is megírtuk, hogy ebben a kérdésben tárgyalások folynak & főnökök és az alkalmazottak között. E^ek a tárgyalások értesülésünk szerint nem vezettek ered* menyre, minthogy az alkalmazottak érdekképviselete évtizedek óta küzdvén a teljes vasárnapi munkaszünetért és a nyolc órai munkaidőért, elvi okokból a maga részerői visszautsitott minden megállapodást s a tanács határozatát házba, leülök. Néznek. Én is né" z-k. Nagyon jó, rendes tanya. Nem nagy, de ne is legyen nagy, mer akkor nem adják a jányt. Éppen olyan nekem való hely. „Hát mondok, itthon van-i a Julcsa" ... nini : Juliskának hijjék. .. Megvan mán az egyik neve 1... Hát mingyán gondolták, hogy mi Járatban vagyok... „Itthon van", aszonygyák s néznek. „Mi újság a városba T... „Nagy újság, mondok, nagy újság van;, halhatatlan nagy újság: házasodok." Nagyot néztek mingyán s nevettek, de nem hijták a jányt. Azér megláttam, ahogy elfordult a moslékos dézsával ez udvaron. Nagyon szemrevaló jóny, annyit, mondhatok magának, mingyán megszerettem .. . Azután hallgattunk. „Hót itt mi újság a tanyán?" kérdeztem. „Itt nincsen semmi", azt mondják, de mán minden szóra nevettek, mert halhatatlan jókat tudok mondani, ha mán szólok. Akkor is. Aszondom nekiek. „Dehogy nincsen. Nagy újság van itt, hajják: nagy (

<ujság 1... Megkérem a jányukat!"... fene egye mán meg, csak azt tudnám, hogy hijják üket: mos mán hogy kapom meg a respenzációt I... — De hót mire neked az a diszpenzáció, fiam? Azt indokolni kell az alispánnál. — Dokolom én kérem.