Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-01-30 / 24. szám

Egyes szám ára 8 fillér Békéscsaba, 1927 január 30 Vasárnap 54-lk éfíelyam, 24-ik szám E0ZL0HT BÉKÉSMEGYEIKÖZLÖ NT regányaj&ndóixa 61-ik száma szelvény. 1927. L 30. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 3000 koronáért kiszolgáltatjuk Eschtruth Natália : Tündérkirálynő cimü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. FOLmil! flPItiP KlötUeteal dijak :• Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre ö pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 8 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonnám: 7 Sierkoíztőiég és kiadóhivatal: Békisesabáa, II. kerület Ferenc* József-tér 20. ssim alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Összeült a parlament A tegnapi napon megalakult a parlament két háza és hol­naptól kezdve az uj magyar országgyűlés immár megkezdi munkáját. Az uj országgyűlés megszü­letéséhezkülömböző alkotmány­jogi viták fűződnek, amelyek a megnyitásnál is idéztek elő za­varó momentumot. Az ország közvéleménye ezek iránt a vi­ták iránt a mai súlyos gazda­sági helyzetben nem mutat va­lami nagy érdeklődést; ellen­ben annál nagyobb várakozás­sal tekint az országgyűlés tör­vényhozási munkája elé. Azt szeretnők mindenek előtt, ha a parlament nemcsak a tör­vényhozás szerve, de a törvény­alkotás műhelye lenne. A két­kamarás országgyűlésre a kon­szolidációs újjáépítésben rend­kívüli feladatok várnak s ezek között legelső kétségkívül a gazdasági problémák megol­dása. A kormány célzatosan-e vagy kényszerűen, de méltán tűzte ki a Ház munkaprogram­fának első feladatául az adó­sökkentési javaslatot. Nincs ma égetőbb probléma mint a szanálás által a végle­tekig megviselt magángazdaság életképességének helyreállítása. Mezőgazdaság, ipar és keres­kedelem egyaránt epedve várja, hogy aggasztó helyzetén első­sorban a terhek csökkentésével, másodsorban a hitelélet meg­felelő alimentásával sürgősen segítsenek. Forgalom nincs, pénz nincs s az adóterhek na­gyobbak, mint valaha — ez a helyzet karakterisztikuma s ezen a helyzeten gyorsan kell vál­toztatni, ha nem akarják, hogy a szanálás keserves munkája cégeredményében halomra döl­ön. Az uj parlament »munkaké­pességének" megzavarásától tartani nem kell, annyira „egy­séges" összetételű. Annál in­kább várjuk, azonban tőle azt, hogy ez az egység ne legyen ccsupán a hü pártemberek fej­' oólintása, hanem a parlament­ben lévő gazdasági és politikai kiválóságok versenyén a legjobb és legegészségesebb gondolaa tokkal s az osztályérdekek kép­viselőinek becsületes harca a legjobb és legfőbb közjóért, a haza és az állampolgárok üd­véért. Nem akarunk többé szo­morúan mulattató kabarét látni, de viszont megriadnánk a hang­talan szavazómasinától is, amely a kormány- és pártvezér sza­vára ütemesen és gondolkodás nélkül ismétlő a boldogító igent. A kormány haladó konzerva­tív politikájának gyakorlati ér­vényesítését a legnagyobb ér­deklődéssel várjuk. Az kétség­telen, hogy az újjáépítés mun­kájában nem egy olyan korszerű intézménnyel maradtunk el, amely ma a nyugatias állami életnek szerves tartozékasamely már a régi Magyarországra is régtől fogva törvényesítve volt. Ilyen a sajtójog és sajtóbirás­kodás, az esküdtszék intézmé­nye, a gyülekezési jog stb. A kormánynak ezekre vonatko­zólag már van bejelentése s mi hisszük, hogy a parlament ezen a téren is megfelel a hozzáfűzött várakozásoknak. És itt van az államfőkérdése is, amelyet ha egyelőre jobb nem bolygatni, de kitérni előle hosszú ideig amúgy sem lehet. Az 1925-ös reformországgyü­lés óta alig volt a magyar tör­ténelemben parlament, amely előtt annyi feladat lebegett volna. Szeretnők hinni, hogy a mostani országgyűlés nagy tör­ténelmi szerepének igyekezni fog jelentőségéhez mérten meg­felelni. Fényes külsőségek között nyitották meg az országgyűlést Istentiszteletet tartottak a felekezetek a megnyitás előtt A trianoni gyász jeléül félárbócon a zászlók Budapest, jan. 29. (MTI) Az or­szággyűlés ünnepélyes megnyitása alkalmából ma délelőtt a buda­vári koronázó templomban Cser­noch János bíboros hercegprímás nagymisét pontifikált fényes papi­segédlettel. A templomot zsúfolásig megtöltötték az országgyűlés két házának tagjai. A kormányzót Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter képviselte, a kormány tagjai közül megjelentek Vass, Bud és Valkó miniszterek. A szentmisén résztvettek Frigyes, József, Albrecht és József Ferenc főhercegek, Or­senigo Caesare pápai nuncius, az angol, spanyol, német és holland követek. A Deáktéri ev. templomban tar­tott isten iszteleten szintén nagy számban jelentek meg az ország­gyűlés két házának tagjai. A mi­niszterelnököt Prónay György báró államliikár képviselte. Pont 10 óra­kor érkezett meg a kormányzó képviseletében Pesthy Pál igaz­ságügyminiszter, akit a templom bejáratánál Raffay Sándor püspök fogadott. A Calvintéri ref. templomban az országgyűlés mindkét házának tagjai közül számosan diszma­gyarban jelentek meg. A megje­lenteket mindkét oldalon cserké­szek fogadták. Pont 10 órakor ér­kezett meg a kormányzó képvise­letében gróf Bethlen István minisz­terelnök, akit a bejáratnál Ravasz László püspök fogadolt. Zürichben a magyar pengőt 90.85-el jegyezték. Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása fényes külsőségek kö­zölt folyt le. Az Országház teret már a kora reggeli órákban erős rendőri készültség szállotta meg. A képviselőház és a főrendiház bejáratai felett nemzeti szinü zászló leng, mig a kupolacsarnokhoz ve­zető főbejárat előtt két hatalmas, az ország címerével díszített zászló lobog. Az ülésterem felett kitűzött nemzeti szinü lobogók a trianoni gyász jeléül a mai ünnep alkal­mával is félárbócon lengenek. Délelőtt 10 órakor egy díszbe öltözőit zászlóalj honvéd vonult fel az Országház-térre. Ekkor már a tér sarkain a rendőri kordon mögött egyre sürübb tömegek gyülekeznek. A parlament bejá­ratai elé egymásután gördülnek az autók és fogatok, melyeken a főrendek és képviselők érkeznek, kiknek legnagyobb része diszma­magyart öltött. Háromnegyed 11 órakor a korelnökök vezetésével a főrendek és a képviselők be­vonultak a parlament kupolacsar­nokába és elfoglalták helyeiket. A kupolacsarnokban vörös bár­sonnyal bevont emelvény áll, amelyről a kormányzó fogja el­mondani az országülást megnyitó beszédét. Pont 12 órakor két auto­mobil gördül a parlament elé, melyekből kiszáll a kormányzó szárnysegédével és Bartha Richárd a kabinetiroda és Denk Gusztáv vk. ezredes, a katonai iroda fő­nöke. A kormányzó megszemléli a diszzászlóaljat, ezalatt foglalják el helyeiket a kupolacsanokban József, Albrecht és József Eerenc főhercegek Csernoch János bíbo­ros hercegprímás, Szmrecsányi egri érsek és a kormány tagjai. A főrendek és képviselők sürü sorai között vonul be a kormányzó a kupolacsarnokba és a részére felállított emelvényre siet. Tőle jobbra foglalnak helyet a kormány tagjai, mig a két körelnök és a két háznagy az emelvénnyel szem­ben állanak fel. Gróf Bathlen Ist­ván miniszterelnök átnyújtja az országgyűlés megnyitó beszédé­nek szövegét a kormányzónak, aki érces hangon kezdi meg annak felolvasását. — Hazafias örömmel üdvözli az országgyűlés tagjait 1 Az egész nemzetre és az egész polgárságra nehezedő annyi gond közepette örötnnap a mai, midőn valameny­nyien annak a nagy ténynek a benyomása alatt állunk, hogy történelmi alkotmányunk szelle­mében ismét országgyűlés ült össze. Hosszú és fáradságos volt az ut, mely eh hez az ered ményhez vezetett A nemzetgyűlésnek, mint a rend­kívüli események következtében szükségessé vált szervnek meg kellett szűnnie azoknak a törvé­nyeknek a megalkotásával, ame­lyek lehetővé telték az ősi alkot­mányunknak megfelelő két táblás rendszer visszaállítását. Ez a munka a felsőházról szóló 1926. évi XXII. törvénycikk megalkotá­sával befejezést nyert és ez ala­pon 1927. január 25 ikére ország­gyűlést hívhatott egybe. Az a meggyőződése, hogy a tárgyila­gosan készülő történetírás is mél­tányolja az utóbbi évek komoly munkásságát A második nem­zetgyűlés kimagasló alkotása az állam pénzügyeinek rendezése, amely elsősorban a magyar adó­fizetők áldozatkészségének és a magyar közalkalmazott kötelesség­tudásának a gyümölcse, aki pél­dátlan megélhetési válságban hi­ven teljesítette az állammal szem­ben hazafias kötelességét. A pénz­ügyi rendezés gyors sikere emelte a külföld bizalmát és megterem­tette a belső konszolidáció alap­jait, amelyen az elért pénzügyi eredmények kockáztatása nélkül immár tervszerű közigazgatási, szociális és kulturális politika épít­hető fel. A pénzügyi rendezés ér­dekében megnyilatkozott erőfeszí­tésből az egész világ bizonyságát látta a nemzet elpusztíthatatlan életerejének. MMMMMMMMMMWMMM 180 vágipártit veitek őrizetbe Budapest, január 29. Tegnap este 7 órától közal éjfélig tartott a vágipárti tüntetők előállítása. Mintegy 180 embert vett őrizetbe a rendőrség a tegnap esti tünte­téssel kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents