Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-08 / 228. szám

53-Ik évfolyam, 228-ik ssím Békéscsaba, 1926 október 8 Péntek MMMMiWWMIMIMíMMIMIf^^ BEEÉSMEBTEI KÖZLÖNY PGLÍTIKál HáPILIP Főszerkesztő : Blöflsetéal dijak : Helyben ég vidékre postán küldve: negyed­ért* 75.0CŰ kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Dr, Gyöngyösi János Felelőt szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bítírenkán II. kerület Ferenci József-tér 20. Mám alatt. Hirdetés dij szabás szerint. 77 pécsi bánija nem szállií több szenet a jóvátételi számlára Budapest, október 7. Á keres­kedelmi miniszter rendeletére ok­tóber 8 én a pécsi szénbányák megszünletik a jóvátételi szénszál­lítást. Hogy ez a megszüntetés végleges lesz e, az a jóvátételi bi­zottság döntésétől függ. Nincs ki­zárva, hogy újév után Magyar­ország ismét fog szenet szállítani Jugoszláviának. A szénszállítás be­szüntetésével Magyarország nagy jóvátételi tehertől szabadul meg. Bankjegyeket tjamisitanak Besszarábiában Bukarest, október 7. Besszará­bia egy községében bankjegyha­misító szövetkezetnek jöttek nyo­méra. Megtalálták a hamisításhoz szükséges gépeket is a jél sike­rült 500 leies hamisilványokkal együtt. Jlyugatindiában volt a tegnap jelzett földrengés London, okt. 7. Londoni jelen­tése szerin* a tegnapelőtti föld­rengés, melyet Középeuróba vala­mennyi obszervatóriuma észlelt, Nyugatindiát rázkódtatta meg. Ma hajnalban érkezett jelentések sze­rint a földrengés központja Ka­rachiban volt. A föld lökések teljfs '4 óra hosszat tartottak és öbb falvat elpusztítottak. Állitó lag több emberélet is esett áldo­zatul. Kanada egyesülni akar Hmerikával London, október 7. Kanada volt főkormányzója. aki tegnap Angliába érkezett, a lapok mun­katársai előtt kijelentette, hogy Kanada és az Amerikai Egyesült Államok között a közeljövőben egyesülés fog létrejönni, ez azon­ban csak barátságos egyesülés lesz. Tévedés volna azt hinni, hogy Kanada elakarna szakadni a britt birodalomtól. Tiz ir rendőrség feje Budapesten Budapest, október 7. Ma dél­előtt Budapestre érkezett ez ir közbiztonsági szervek főparancs­noka, aki tanulmányúton van Európában. A főparancsnokot Ma­rinovics Jenő főkapitány fogadta. Ezrekre menő tömeg Jászai ravatalánál Budapest, október 7. Ma reggel gyászdrepériákkal vonták be a Nemzeti Színház homlokzatét és az előcsarnokot, hol Jászai Mari ravatala áll. Valóságos zarándok­lás indult meg, ezren és ezren vcnulnak a gyász fáklyákkal kö­rülvett raveta hoz és mindenki megkönnyezi a magyar színmű­vészet nagy halottját. A miniszterelnök nem fogadta el Rakovszky lemondását? Vass helyettesítené a belügyminisztert — Ádám tanár holnap Kolozsvárra utazik Budapest, okt. 7. Rakovszky Iván belügyminiszter lemondásá­val kapcsolatosan ma kolozsvári jelentések nyomán az a hir ter­jedt el, hogy a miniszterelnök a lemondást nem fogadta el és Ra­kovszky Ivánhoz intézett levelé­ben olyan közlést tett volna, hogy bet egsége idejére Vass József nép­jóléti minisztert kéri fel helyettesí­tésére. Politikai körökben még nem tudnak semmi biztosat a miniszterelnök elhatározásáról, de ezt hiszik, hogy a hir fedi a való­ságot. Adém Lajos egyetemi tanár hol­nap Kolozsvárra utazik és meg­vizsgálja a beteg Rakovszky Iván belügyminisztert. Rakovszky csa­ládja Ádám tanár véleményé­től teszi függővé, hogy a belügy­minisztert már szombaton Buda­pestre száliitsák-e. Arra a hirre vonatkozóan, hogy a miniszter­elnök levélben értesítette a bel­ügyminisztert, hogy lemondását elfogadja, illetékes helyen kijelen­tették, hogy a lemondás ügyében intézkedés még nem történt. 38.700 millió bevétele volt tavaly a városnak 34 milliárd kiadással szemben Közzétették a város 1925. évi zárószámadásait — A be­vételek ismertetése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most tetle közzé Békéscsaba vá­ros összes pénztárainak záró­számedásait, melyek a legköze­lebbi képviselőtestületi közgyűlés elé kerülnek. A zárszámadás ér­dekesebb adatait a következők­ben ismertetjük: A városi közpéntár összes be­vétele 1925. évben 38.717.786 281 korona volt, emellyel szemben az összes kiadás 34.C86.832.7C6 ko­rona. Vagyis a mult évről össze­sen 4.627 millió maradvány mu­tatkozik, ebből azonban csak 3 és fél millió készpénzben, a többi értékben, A fontosabb bevételi tételek a következők: Ingatlanok jövedelme (bérházak, szántók legelők, bolgárkertészet, stb.) címen befolyt 1782 millió. Az e cim alatt befolyt jövedelem 210.291.333 koronával haladja tul az előirányzati összeget, amely eredmény a bérházak bérénél az év folyamén felemelt lakbérek, közterületek és telkeknél a ma­gasabban megállapított és fize­tendő díjtételek, szántók és lege­lőknél az árverésen elért kedve­zőbb eredmény, kerderáztatási dijaknál az örvendetesen fokozódó háziipar, végül a faiskoláknál a facsemeték, valamint az elörege­dett és kivágott fa rőzséjének ár­verésen történt eladásából befolyt magasabb vételárban lelik ma­gyarázatukat. Öntözött rét, bolgár kertészet, fü, here, széna, nád, stb. jövedelme az előirányzali összeget nem érte el, sőt azon alul maradt 183.022.765 koroná­val, mert az öntözött réten alma­termésünk egyáltalán nem volt s a széné eladásból is kevesebbet vettünk be, mint az 1924. gazda­sági évben, a bolgárkertészeti ter­meivények a lefelé tendáló vál­tozó árak mellett kisebb jövedel­met hoztak. Városi jogok jövedelménél mu­tatkozó 65 millió korona kedve­zőbb eredmény nagyrészét a hely­pénz teszi. Előfogat jövedelme cimén a te­herautó fuvardija 166.196.450 ko­rona több jövedelmet hozott. Önmagától kínálkozik, — irja a zárszámadás — hogy ezzel szem­beállítsuk az autóüzem nettó ki­adósait (121.122.656 K), hogy meg­láthassuk, mennyire rentábilis e teherautó fenntartása. Pedig a kövezés, uccák, terek rendezése, stb. javéra teljesített fuvarok fu­vardiját mindig a legminimálisabb díjtétel mellett számítottuk és téri­tettük meg. A teherautó és a pót­kocsi vételára immár teljes egé­szében megtérül. Ipardijakban befolyt 42 millió, az elélt nagyobb jövedelem 11 millió korona. Nem mutatja ez a körülmény az ipar fellendülését, mert tudomásunk szerint az újon­nan kiváltott ipart sokan nem folytatják, vagy rövidesen beszün­tetik a kedvezőtlen gazdasági viszonyok kényszerítő hatása foly­tán. Városi adókból és járulékokból befolyt összesen 16 milliárd ko­rona. Ebből az általános kereseti adó 8 fél milliárd, a forgalmi adó részesedés 3 milliárd, vigalmi adó 187 millió. Adókból a bevé­teli többlet 3.036.158.792 koronát tesz ki. Figyelemmel kell lennünk — mondja a város indokolása — arra, hogy az előirányzott összeg a számtartási szabályok szerint nem a lerovással, hanem az ösz­szes előírással történt összeha­sonlítás után mutatja a nagyobb, vagy kisebb bevételt illetve ki­adást, mert a hátralék nem be­vétel ugyan, de várható bevétel. A községi pótadó és általános kereseti adó kimutatott nagyobb bevétele ezért tűnik szembe. A hátralék előírása és lerovása egyik évből a másikba nyúlik s mintegy tartalékalapul szolgál. Egyébként, — mint az a számszerű adatok­ból látható — ezen cim min­den rovatán bevételi többlet sze­repel az óvatos előirányzat foly­tán. Lényeges bevételi többlet van a forgalmi adó részesedés­nél, az ingatlan átruházási ille­téknél és a borfogyasztási adónál. A kórházi épitési kölcsön és a selyemfonoda épitési kölcsön visz­szatérités cimén semmit nem vé­teleztek be, mert a békeévekbe nyúló amortizációs kölcsönöket, melyek terhére az- építések rész­ben történtek, már visszafizették. Az iskolai tandijak a növekedő iskolai létszám következtében emelkedtek. Iskolai tandijakból befolyt 115 millió. Ma már az iskola annyira zsúfolt, hogy a növendékek elhelyezése súlyos és égető problémája a képviselő­testületi közgyűlésnek. Holnapi számunkban a kiadási tételeket fogjuk ismertetni. Dobozmegyer önálló község akar lenni Népesküldöttségas alispánnál Gyuláról jelentik: Tegnapelőtt Doboz megyer küldöttsége jelent meg dr. Daimel Sándor alispánnál. A dcbozmegyeriek népes kül­döttségét dr. Vangyel Endre járási főszolgabíró vezette, aki beszédé­ben alapjában ismertette az alis­pán előtt a dobozmegyeriek moz­galmának eredetét és kívánságai­kat kijelentvén, hogy az önállósí­tásnak semmi komoly akadálya nincs, sőt maga az anyaközség Doboz is szívesen megy ebbe bele. A Csabával összekötő 35 km-es ut kiépítése a fejlődés széles per­spektíváját nyitja meg. A küldöttség arra kérte az al­ispánt, hogy mozgalmukban jóin­dulatulag támogassa. A küldöttségnek edott válaszá­ban dr. Daimel Sándor alispán kijelentette, hogy a vonatkozó ira­tok áttanulmányozása után fog csak állást foglalni az önállósítás kérdésében, melyet, ha egészsé­gesnek és anyagilag megalapozott-

Next

/
Thumbnails
Contents