Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-12-07 / 278. szám

v/i ia Békéscsaba, 1926 december 7 Kedd 53-ik évfolyam, 278-ik szám BÉKÉSI KOZLOHT BEKESMEGYEI KÖZLÖNY regényajándéka 18 ik számú szelvény. 1926. XII. 7. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30 0 koronáért kiszolgáltatjuk Mikszáth Kálmán : A szelístyei asszonyok cimü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. P0LITII4I PPSPP Előfizetési dijak : dslybec és vidékre postán küldve: negyed­ére 75.000 kor. Egy hónapra 26.000 kor. Példányonként 1000 korona. Dr. Gyöngyösi János »iO» i torkúm tő Filippínyi Sámuel Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéseit bán, II, kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. As építőiparosok Bud János dr. mellett (A Közlöny eredeti tudósitása.) A békéscsabai építőiparosok szak­csoportja tegnapelőtt tarlott népes gyűlésen, mérlegelve annak nagy jelentőségét, hogy Bud János dr. pénzügyminiszternek Békéscsaba város képviselőiévé való válasz­tása a szakcsoport tagjaira s az általuk foglalkoztatott egyének nagy sokasagéra mérhetet en fon­tossággal bir — egyhangúan olyan határozatot hozolt, ho>4y a part­hoz csatlakozik és tőle telhetően támogatni fogja Bud János pénz­ügyminiszter megválasztását. Ezt a határozatot a magunk részéiől igen termeszetesnek tart juk, hiszen munkát s igy meg élhetest és kenyeret ez epitőipa rosok és az áltáluk foglalkozta tolt munkások csakis az alkoíó munka emberetői, dr. Bud János­tól várhatnak. Hadigondozottak gyűlése Gerendáson (A Közlöny eredeti tudósitása.) Vasárnap délelőtt a hadirokkantak és hadiözvegyek igen népes gyű­lést tartottak Gerendáson a szö­vetkezet helyisegében, amelyen rajluk kivül résztvett a község minden számottevő embere, mint­egy 250 választó. Róna Károly, a hadigondozottak békéscsabai cso­portjának elnöke egy órás tartal­mas és lelkes beszédben fejtette ki azon kö2Szempontokat, ame­lyek a hadigondozottakét, de ál­talában minden józan és gondol­kodó polgátt a mostani választá­son Bud János dr. pénzügymi­niszter melié sorakoztak. A nagy tetszéssel fogadott be­széd ulén Lavatka József esperes plébános és Czanik Sándor fő­jegyző a község érdekeinek szem­pontjóból vilégitották meg a kér­dést, nyomatékkal mutatva rá arra, hogy a rerd, a munka és a béke negy érdekei mind Bud János dr. pártjába kell, hogy tereljék a vá­lasztókat. A gyűlésnek nagy ha­tása volt. Vett értesüléseink szerint Ge­rendáson teljesen le akarják sze­relni a még meglévő néhány Sze­der páiti választót, hogy Gerendás község egységesen adja szavaza­tát Bud János dr. pénzügyminisz­terre. Már több Szeder-párti vá­lasztó kijelentette, hogy a község egységes ellasfoglalésra való tekin­tellel nem fog élni szavazójogával. Zürichben a magyar korc»«t 72.60. al jegyezték. Bud János pénzügyminiszter meglátogatta a csabai tanyáK népét fl pénzügyminiszter Komoly érvelései meggyőzték még a szociálistáKat is (A Közlöny eredeti tudósitása.) Bud János dr. pénzügyminiszter, a békéscsabai egyesült polgárok és munkások képviselcje'öltje va­sárnap, e hó 5-én ismét váro­sunkban tartózkodott s ezúttal a városhoz tertozó tanyai körzeteket járta be, hogy válesztóival meg­ismerkedjék. Kifejezett kivásógára minden ünnepélyes fogodiatás el­maradt s csak egészen kicsiny kí­sérettel tette meg körútját, de a tanyai lakosseg mindenütt a leg­nagyobb tiszteleltei és a szeretet ünnepélyes megnyilvánulásaival fogadta hamar nepszerüvé lett je­löltjét. A miniszter mélyértelmü, okos szavai a nemzeti munka egysé­geiéi, a társadalmi osztályok har­móniájáról, az osztalyharc nem­zetgyilkoló voltáról, egymás meg­értő támogttásáról s a kis egzisz­tenciák gazdasági megerősítésé­nek politikájáról mélyre szántot­ták a ielkekben s a benső hatás lelkes külsőségekben is lépten­nyomon megnyilvánult. A miniszter látogatásairól a kö­vetkezőkben számolunk be: A pénzügyminiszter vesárnap hajnalban érkezett meg a személy­vonattal. Kíséretében voltak : Ko­vacsics Dezső dr. főispán, Bes­senyei Ferenc dr. miniszteri taná­csos és titkára, Dorner Aurél dr. miniszteri osztálytanácsos. A pá­lyaudvari vendéglőben reggel fél 8 órakor elköltött reggeli után a fogadására megjelent néhány hi­vatalos és pártvezetőségi tag kí­séretében a Széchenyi-ligetben el­helyezett Országos Baromfikiálli­tás megnyitáséra indult. A rendezőség élén Tarr Gyula m. kir. földmivesiskolai igazgató üdvözölte a minisztert. A minisz­ter válaszában a legnagyobb el­ismeréssel illette azt a céltudatos és kitarló gondosságot, amellyel a baromfitenyésztést az egyesület tagjai oly bámulatos színvonalra emelték. A további munkához méltó szerencsét és áldást kí­vánva a kiállítást megnyitotta, majd a legnagyobb érdeklődéssel nézte végig annak egész anyagát, minduntalan kifejezést adva di­cséretének. A kiállításról a kereki tanyákra indult a miniszter, akinek kísé­rete a hűvös idő és rossz utak ellenéie is jelentékenyen megnó­vekedett a város minden társa­dalmi rétegéből önként csatla­kozók kocsijai által. Az ég. h. ev. iskolában összegyűlt ünneplő ko­molysegu nép nevében Hrabov­szky Mihály tanito magvas, talpra esett beszéddel köszöntölte a ma­ges vendéget. Bud János dr. válaszában melegen köszöni az üdvözlést. Reszletes programot nem ad, azt elvégezte egy héttel ezelőtt. Csak hangsúlyozza, hogy munkájának sarkpontja a nemzet minden rétegének gazdasági erő­si ése. Külön suly esik e munká­ban a tanyavilág fejlesztésére kul­turális és gazdasagi tekintetben egyaránt, mert egyik a másiknak temasza. A lelkes éljenzessel fo gedott beszéd után az iskola vi­Sionyaíról, majd a gazdasági munkákról, terméseredményekről kérdezősködött a megjelent gaz­dáktól, majd elbúcsúzva a váro­son át a a kismegyeri tanyákhoz hejtatott. Itt az ág. h. ev. népisko­lában Milyó János tanitó meleg üdvözlő szavai s egy leányka lelkes szavalata után rövid, de nagyhatású beszédet mondott a miniszter. Az élet küzdelem — — mondá — ezt a gazdák tud­hatják legjobban, kik állandó harcban allanak a természettel. A nemzetnek azonban megnyug­vásra és összhangra kell töre­kednie. Ebben az összhangban benne kell lennie a munkásság­nak is. Világnézetek harca folyik a család, a haza, a vallás és magántulajdon sarkalatos elvei körül. A gazdák helye nem két­séges e harcban. A .harc a kor­mányra, sőt a nemzetre nézve már eldőlt. A nemzet nagy több­sége a józan, alkotó politika mel­lett döntött, még oly helyeken is, mint Salgótarján, mely a szociál­demokráciának azelőtt egyik fő­ereje volt. De nem dőlt el a harc » még Békéscsabára nézve. Nem hihe i, hogy a város választópol­gársága, gazdasági helyzeténél és politikai adottságánál fogva a konzervatív és nemzeti gondolat őre, a nemzetköziség, a meddő Ígérgetések es az osztályharc po­litikája mellett döntene. Ez eset­ben mega vágná el maga előtt a boldogulás útját. Egységes frontra van szükség. Ezt pedig csak al­kotó munka mellett kaphat. Erős és gazdasagilag fejlett polgárság s az abba megértéssel belekap­csolódó munkásság: ez a célja. (Hosszas éljenzés.) Berthóty polgármester a tanyák népe nevében hálás köszönetet mond a nagy elfoglaltségu minisz­ternek, amiért ide is elfáradt. A közigazgatásnak nagy gondot okoz a tanyák népének szükségleteit kielégíteni. Öröm és megnyugvás számára, hogy a kormány segít­ségükre siet a tanyavilág kul­túráját és a gazdasági helyzetét emelni. Kéri a miniszter támoga­tásét a város vezetőségének ez irányú tervei és kötelezettségeinek végrehajtásában. Ezt Bud minisz­ter a legkészségesebben helyezte kilátásba. Ezután a szentmiklósi csárdához vonult kíséretével. Itt Bartyik Má­tyás s.-lelkész üdvözölte lelkes szavakkal, nagy neptömeg élén. Itt a talu és a város viszonyáról beszélt igen érdekesen és nagy hatással Bud miniszter. Részéről igen egészséges alakulásnak tartja, hogy a már egészen városi jellegű Csaba mellett nagykiterjedésű föl­deken él a város lakosságénak egy tekintélyes része. A város jelentékeny gazdasági erejének a föld ez alapja. A tanyai lakos­ságnak éppen ezért meg vannak a maga külön érdemei. A lefolyt nagy válságban a nemzet meg­tette a maga kötelességét, most már a gazdasági erősödés, a va­gyongyűjtés ideje jön. Ezt csak egyetertő nemzeti munkával és nem ellentétek és elégedetlenség szitásával lehet elérni. Lelkes éljenzés zúgott fel a mi­niszter beszéde u'án s ennek el­csitultóval Gajda Béla szólt a foly­ton növekvő tömeghez. Rámuta­tott a szembenálló két front irány­elvére. Lendületes, helyenként de­rűs szavait zajos helyesléssel fo­gadták. Innen a városba visszatérve a Fiume-szállóba tért be a miniszter és kísérete egy rövid ebédre, mely­nek kifogástalan jósága Schwéz­ner Károly konyhájának igaz be­csületére vált. Majd Fényesre vonult a menet. Itt az elemi isko­lában Timkó György tanitó igen formás, ügyes beszéddel fogadta a magas vendéget. Bud miniszter a szép számban összejött a vá­lasztóknak a munka nemzeti fon­tosságéról beszélt. Egyént épugy, mint nemzetet csak a munka vi­het előre. Mindenki teljesítse a ma^a helyén kötelességét s akkor előbbre viszi nemzetét. A szocia­lizmust ő nem becsüli le, de fel­veszi vele a harcot, mert Orosz-

Next

/
Thumbnails
Contents