Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-11-28 / 271. szám

2 ig$!M!gM2©YEI KÖM.ÖHY Békéscsaba 1926 november 27 Bud János dr. pénzügyminiszter képviselőjelöltünk e hó 28-án vasárnap délután 2 órakor tartja programmbeszédét a városháza udvarán. Ott legyen minden csabai választópolgár! Ezután Berthóty polgármester olvasta fel Mayer János földmi­velésügyi miniszternek a békés­csabai gazdaközönséghez intézett nyilt levelét, amelyet lapunk más helyén közlünk, majd Kraszkó elnök mutatja be ugyancsak Ma­yer miniszternek hozzá intézett levelét. Kvasz György dr., egyleti ügyész előadja, hogy az egylet tagjainak nagyrésze nem volt ki­elégíthető a földbirtokrendezés során. Előterjeszti ama kérelmü­ket, hogy földigényüket valahol telepítés utján mielőbb elégítsék ki és megfelelő házépítési köl­csönhöz juttassák őket. A minisz­ter mindkét kérésre kijelentette, hogy a legjobb indulattal kezeli. A Kisgazdák Egyletében Innen a Kisgazdák Egyletébe ment a miniszter, ahol a zsúfolá­sig megtelt nagyteremben Drie­nyovszky János elnök üdvözölte meleg szeretettel a minisztert, mint a gazdaközönség jóakaróját. Bud János válaszában hangsúlyozta, hogy ő valóban a magyar földben rejlő nagy erőre épít mindent. Ipar és kereskedelem fejlesztése, a föld termelő erejének fokozása nélkülözhetetlen. Politikájának ten­gelye az ország gazdaségi erejé­nek erősbbitése. Jól ismeri a gaz­daközönség speciális kérdéseit. Hangsúlyozza, hogy az összeom­lás és az utána következő óriási erőfeszítések után, csak most ju­tottunk abba az időszakba, ami­kor már építeni is lehet s a gaz­dasági rekonstrukció már nem­csak jelszó, hanem reális valóság is lehet. Ehhez a gazdasági hely­reállításhoz kéri a támogatást. Lelkes éljenzés után Berthóty polgármester itt is felolvassa a föld­mivelésügyi miniszter nyilt levelét, majd a Drienyovszky elnökhöz in­tézett külön levelet is, amelyek nargy hatást keltettek. Drienyov­szky elnök ezután megkéri a mi­nisztert, nyilatkozzék közelebbről is a gazdaközönséget érdeklő kér­désekben. A miniszter készsége sen tett eleget a kérésnek s közel egy órás előadásban ismertette pénzügyi politikájának a gazdákat érdeklő vonatkozásait. Szól arról, hogy boldogulásunk feltétele a ter­melés problémája. Átgondolt, lo­gikus, több termelési programra van szükség. A mezőgazdaságban nem lehet kihasználni gazdaságo­san a géperőt, csak ha az üzem anyaga is olcsóbb. Ezért szüntette meg a nyersolaj kincstári része­sedését. A földbirtokreform uj eg­zisztenciákat termelt, ezeket most a föld megmiveléséhez szükséges eszközökkel látják el. A terhek csökkentése is elsőrangú érdek. Az adózó polgárság megtette köteles­ségét. Az arenyfedezetü uj érc­pénz uj korszakot jelent, ettől so­kat vér. Most mér eljött az idő, hogy a terhek könnyítését meg­kezdhettük. A földadónál kezdte, mert a szorzószóm miatt itt nyil­vánvaló volt az igazságtalanság. Súlyos terheket jelent a közmun­kaváltság is. Szerves útépítési pro­gramot alkotott a szakminiszterrel. A vármagyei kölcsön, melynek 75 százaléka útépítésre fordítandó, közmunkaváltség terén nagy köny­nyitést jelent, husz évre osztván el a terheket. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi kereskedelmi miniszter­rel a terhek eg>s gesitésén és ará­nyosításán dolgoznak. A városi kölcsönöknél ő ellenezte a polgár­ság nagymérvű megterhelését. Ennek kapcsán meleg elisme­réssel nyilatkozott Berthóty pol­gármester működéséről, amelyet mintaszerűnek mond. Foglalkozott azután a jövedelmi adó uj rendszerével, mely sok izgató anyagot tüntet el az adó­zók között. Ismerteti az örökösö­dési illeték leszállítása tárgyában tett intézkedéseit A mai illetéke­ket nyilt vagyonelkobozásnak tart­ja. Gazdasági ügyletek illetékeit is leszállította a bekebeli állapotra.' Ennek előnyeit mindenki étvezi. Részletesen foglalkozik a hitel­kérdés kedvező megoldásával és a termés értékesítésének kérdésé­vel. Távolról sem akar áriani a legális kereskedelemnek, célja csak az, hogy mindenki kapja meg terményének teljes értékét. Ehhez a rekonstruáló munkához kéri a bizalmat. Drienyovszky János elnök meg­köszönve a miniszter felvilágosi táseit, Temesváry Imre szeghalmi képviselőt kéri felszólalásra. A közönség lelkesen éljenzi Temes­váryt s felkiáltások hangzanak el, hogy ő nemcsak szeghalmi, hanem csabai képviselő is volt, mert csabai hozzáfordulókon sokszor segített. Temesváry meghatva kö­szöni az üdvözlést s lelke egész melegével ajánlja a polgárság figyelmébe Bud megválasztását. Akkor megszűnik a kerület árva sága s ez az életképes város hatalmas fejlődéshez jut. Drie­nyovszky elnök kitartásra buzdítva gazdatársait, zárta be a gyűlést. Felhívás Békéscsaba minden választópolgárához Bud János dr. m. kir. pénzügyminiszter, a békéscsabai egye­sült polgári pártok képviselőjelöltje ma, vasárnap délután 2 óra­kor a városháza udvarán tartja programmbeszédét. Polgártársak! E nevezetes alkalomra szeretettel hívjuk meg Békéscsaba egész népét. Jöjjetek el mindnyájan, hallgassátok meg jelöltünket Ismerjétek meg alkotó munkájának terveit. A békés munka, az elegendő kenyér, az összefogó egyetértés, a társa­dalmi béke, a kulturális haladás munkaprogrammját. A romokból uj életre készülődő Magyarország talpraállása utjának nyomjelzé­sét. A beharangozót városunk jobb jövöjéhez. Jöjjetek el, hogy aztán Ítélhessetek! Az egyesült Bud-párt vezetősége Nyilt levél Békéscsaba város gazdaközönségéhez! Az újonnan összehívandó or­szággyűlés a magyar gazdaközön­séget igen fontos elhatározás elé állítja. Békéscsaba város gazda­közönségéhez ebből az alkalom­ból azt a kérést intézem, hogy elhatározásánál azokat a szem­pontokat juttassa érvényre, melyek az ország ügyeinek politikai irá­nyításánál a legnagyobb súllyal esnek latba, ezek pedig a ma­gyar föld és az azt művelő ma­gyar gazda és munkásnép érdeke. Bizalmát olyan férfiúba helyezze, aki ezeket a szempontokat köz­életi működésében híven és lelki­ismeretesen szolgálja. Békéscsaba város gazdaközön­sége abban a szerencsés hely­zetben van, hogy bizalmát a gróf Bethlen István nemzetmentő, nem­zet ujjáalkotó munkájának egyik legfontosabb kormányzati ága élén szolgáló férfiúba, Bud János m. kir. pénzügyminiszter ur szemé­lyébe helyezheti. Megragadom ezt az alkalmat, hogy a magam részéről, aki mint a földmivelésügyi tárca élén álló miniszter, kezemet állandóan a gazdasági élet ütőerén tartom és a gazdaközönség érdekeinek vé­delmét munkálom, mint egyik legkedvesebb munkástársamnak megválasztását Békéscsaba város választóközönségének figyelmébe a legmelegebben ajánljam. A pénzügyminiszter ur volt min­denkor az, aki teljes megértéssel a gazdasági és szociális élet kö­vetelményei iránt, a közelmúlt igen nehéz gazdasági és pénz­ügyi viszonyai között nyújtott ne­kem támogatást i^en terhes mun­kámban mindama gazdasági és szociális problémák sikeres meg­oldáséra, amelyek országunkat ugy külső, mint belső vonatko­zásban a konsolidátió útjára se­gítették és ezzel megvetették az alapját a gazdaségi jólét és anyagi megerősödésen nyugvó további haladás munkájának. A legmelegebben ajánlom tehát őt Békéscsaba város választókö­zönségének és elsősorban a gaz­datársadalomnak bizalmába, mely alkalomból arra kérem a t. vá­lasztóközönséget, hogy ugy a sa­ját, mint az ország érdekében képviselőül dr. Bud János m. kir. pénzügyminiszter urat küldje be a magyar országgyűlésbe. Budapest, 1926 november 26. Hazafias üdvözlettel Mayer sk. A városi tanács ülése A folyó évi november hó 26-án tartott tanácsülésen az alábbi ügyek lettek elintézve: Iparigazolvényt kaptak: Dén József és Társa kenyérsütő, Spilz Samu korcsmai, Kiss János sze­mélyautó fuvarozásra, Szkaliczki Ferenc korcsmai, Evanics György vendéglős. Helyhatósági engedélyt kapott gesztenyesütesre Szilágyi József és Nagy József. Tartózkodási engedélyt javasolt Argyelán János és Hijka Pál kül­földi honosok részére. Epitési engedélyt kaptak: Ke­lecsényi György, Gyurkó Pál és Gyuha Pál. A hódmezővásárhelyi ős-turánok (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hódmezővásárhelyen a napokban egy tizenkétoldalas, érdekes kis füzet jelent meg, melynek haza­fias lelkesedéstől izzó szerzője. Csókán Pál azt igyekszik bebi­zonyítani, hogy Hódmezővásár­hely területén, kezdve a legősibb időktől fogva állandóan turáni fajtájú nép élt. E jellegzetes ma­gyar város helyén ugyanis régen három tó állott: Hód, Csúcs és Hattyas. E hármas tó érdeke a szerző szerint nádrengetegekkel benőtt ingoványaival, tócsáival, szeszélyes élővizeivel megközelít­hetetlen hely volt az ellenség számára. E geográfiái jellemzés­hez kiegészitésképen azonban hozzá kell csatolnunk azt is, hogy az Alföldön a diluviális korban nemcsak mocsaras, igoványos te­rületek, de őserdők is voltak tölgy, szil, kőris és boróka fákkal, főleg a solutrei és a magdaleni kultur­periódusokban. Az ember nyomai azonban e vidéken az ujabb kőkornál elébbi időből ki nem mutathatók s hogy eme ujabb kőkorban turáni né­pek éltek-e itt, arra nézve semmi­féle tárgyi bizonyítékaink nincse­nek. Kellő számú emberváz s megfelelő mellékletek tudnának csak némi fényt deríteni e kér­désre. A történelmi idők emlékei ellen­ben már határozottabb tájékozta­tást nyujhatnak a turáni őslakókra nézve, de azok is csak abban az esetben, ha megfelelő 3zámu em­Malisra, Karácsonyra minden fűszer-, csemege és italáru szükségletét, ház­tartási és egyéb cikkeket a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezete békéscsabai áradájában a legjobb minőségű legolcsóbb áron kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents