Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-11-23 / 266. szám

2 ig$!M!gM2©YEI KÖM.ÖHY Békéscsaba 1926 november 27 előtt. Ugyanezt tesszük ma, amikor bár különböző politikai nézetek találkoznak itt és bár be kell vallanom, magam sem és a kereskedők egy része sem evez a kormánnyal egy politikai vizeken. Ennek a célnak az érdekében egyesültünk és ki kell jelentenem, hogy ez az egyesülés megfontolás után ugyan, de különösebb nehézségekbe nem került. A kormánynyal nem mindenben ériünk egyet, de azt el kell ismernünk, hogy Bud Jánost a szabadelvüséget illetően felállított követelményeinkkel szembenállónak nem láttuk. Ami pedig a demokratikus gondolatot illeti, itt is könnyű volt a helyzetünk, mert Bud János személyében a demokráciát megtestesülve láttuk akkor, amikor mint egy szegény tanítónak a gyermeke a maga szorgalmával és tehetségével, kitartó munkásságával egészen a miniszteri székig vitte. Ezzel a jelöléssel egy kockázatos játékot csináltunk, kockázatosat abból a szempontból, mert ha ezt a zászlót — amit én nem hiszek — kudarc érné, akkor Békéscsaba fejlődése évtizedekre meg volna akasztva. Azonban, ha ezt a zászlót a város dolgozó polgársága nevében diadalra viszszük, akkor Békéscsaba város fejlődése biztosítva van. Azért tehát, amikor azt mondom, hogy éljen Békéscsaba város fejlődése és haladása, természetszerűleg következik, hogy azt kiáltom: éljen Bud János képviselőjelöltünk. Dr. Rell Lajos főgimnáziumi igazgató emlékeztetett az Igazságról és a Hamisságról szóló régi mesére. A mi nemzetünk sorsát példázza ez a mese. Amikor Bethlen István gróf miniszterelnök kétszeri sikertelen kísérlet utón Bud János dr.-t állította a pénzügyek élére, megismétlődött a mese a maga valóságában, a megcsonkított, bénává tett, megvakított nemzet talpra állolt. Végtelen nagy örömmel látjuk a város társadalmának összefogását, amely Bud János zászlaját diadalra fogja vinni. Isten éltesse Bud János pénzügyminisztert. Nagy érdeklődés előzte meg dr. Berthóty István polgármester felszólalását, aki általános figyelem közepette a következőket mondotta : Békéscsaba város polgárai I Most, amikor a polgárság minden osztályának a képviselői megnyilatkoztak, szinte a számba adják nekem is a szót, aki állásomnál fogva az egész város minden polgárának a képviselője vagyok. Nekem az a dolgom, hogy munkáljam ennek a városnak az előrehaladását és gondom legyen arra is, hogy ebben a városban mindenki megtalálja a maga boldogulását, kereseti lehetőségét, megélhetését. Ez a feladatom nekem nagyon súlyos aggodalmakat okozott az elmúlt időkben, mert hiszen az ország helyzete lehetetlenné tette azt, hogy a hatóságok, vagy a köztestületek segítségére menjenek a polgároknak kereseti lehetőségek dolgában. Es az volt a súlyos helyzetben az első derült pillanatom, amikor hírül vittem a pénzügyminiszter ur őnagyméltóságának, hogy Békéscsaba város polgársága díszpolgári oklevéllel tüntette ki. Akkor a pénzügyminiszter ur, kellő megköszönése mellett ennek a megtiszteltetésnek, azt kérdezte elsőnek tőlem, hogy milyenek ott a viszonyok, van-e munka, tudnak e keresni és élni az emberek? És amikor elreferáltam a helyzetünket, a legkészségesebben ajánlotta fel támogatását és olyan eredményeket látunk, amelyekért évtizedek óta hiába küzdöttünk. Hatalmas épületek emelkednek már is városunkban, amely építkezések nagyon sok munkás és iparostársunkat keresethez és megélhetéshez juttatták. Ez a segítség onnan jött, az idegentől, de nem jött a mi képviselőnktől. A mi képviselőnk sohasem kérdezte, hogy tudnak-e munkát adni, dolgoznak-e, ha valaha érdeklődött, érdeklődött a saját kortesei iránt és hogv a szakszervezetekben meg tudják-e teremteni a fegyelmet és hogy a szakszervezeti tagok odaadják-e keresetüket a szakszervezeteknek. Nekem az a feladatom, hogy ennek a városnak az előrehaladását müvejem és amikor etekintetben ilyen segítséget kapunk jelöltünktől és bizton hiszem, képviselőnktől, kötelességem arra 'felhívni Békéscsaba város polgárságát, hogy egyesüljünk lelkesedéssel jelöltünk személyében és vigyük diadalra a zászlót ennek a városnak a haladáséra és minden egyes polgár boldogulásának az előbbrevitelére. A polgármester nagyhatású szavai után Kocziszky Mihály megköszönve az egybegyűltek szives megjelenését, bejelenti, hogy Bud János pénzügyminiszter mához egy hétre a délutáni órákban tartja meg programbeszédét. A nagygyűlés résztvevői lelkesen éltették a pénzügyminisztert, valahányszor a szónokok nevét emiitették. A gyűlés példás rendben folyt le. Szeder Ferenc programbeszéde Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a megszokottnál lényegesen kisebb hallgatóság élőit mondta el Szeder Ferenc programbeszédét, mely ezúttal az osztálypolitikát illetőleg reserváltabb volt és az „elvtársak" megszólítás mellett állandóan használta a „polgártársak" megszólítást is. Beszédében, mely kimondottan választási beszéd volt, igyekezett kimutatni a pénzügyminiszter gazdálkodásának hibás voltát s beszédét azzal fejezte be, hogy ő négy éves parlamenti működése alatt nevet vívott ki magának és ezentúl is az lesz, aki volt. Megválasztották a villatnosmüvek uj igazgatóságát Elfogadták a jövő évi költségvetést — A jövő évi pótadó 45% — 100 milliót kap a gimnázium (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délelőtt tartotta Békéscsaba november havi rendes képviselőtestületi közgyűlését, melyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. Mindjárt a polgármesteri jelentés felolvasása után egy még eddig nem tapasztalt jelenség keltett harsogó derültséget, aminek oka az volt, hogy a jelentéshez nem akadt felszólaló. A képviselők tudniillik oly izgatottan várták a következő tárgysorozati pontot — a villamosmüvek igazgatóságának megválasztását, hogy közösmegegyezéssel elállottak a felszólalástól. Az interpellációk Két interpelláción kellett azonban előbb a képviselőtestületnek átesnie, az egyiket Varga E. András az erzsébethelvi mázsa ügyében, a másikat Szellner Antal a kórházi tisztviselők fizetésrendezése ügyében intézte a polgármesterhez. A polgármester megnyugtató válaszát mindkét interpellációra a közgyűlés tudomásul vette Szellner Antal kivételével. A villamosmüvek igazgatóságőt megválasztották Amikor a polgármester bejelentette a villamosmüvek igazgatóságának szükségessé vált választását és kijelölte a szavazatszedő bizottságokat, már látszott az izgalom az arcokon. Senki sem hitte volna, hogy egy nem dotált tiszteség betöltése ennyi izgalommal járhat. A szavazás alatt felfüggesztett ülésen izgalmas összecsapások voltak s az izgalom csak akkor ült el, amikor a polgármester kihirdette a választás eredményét, mely szerint igazgatósági tagok lettek : Korosy László, Szalay Lajos, Rosenthal Adolf, Hollánder Lipót dr., Kovács Mihály, Reisz Hermann, Macák György, Drienyovszki János, ArackiGyörgy. A felügyelőbizottság tagjai lettek: Bohus András, Könyves T. Kálmán, Steinberger Imre,Tóth László. Az iskolák költségvetésére került ezután a sor s Ács János főszámvevő előadásából kitűnt, hogy a gimnázium részére már a 100 milliós segélyt a város beállította a költségvetésbe. Korniss Géza dr. kulturtanácsnok fűzött aztán magyarázatot a költségvetéshez. Kimutatja, hogy a költségvetés 1 milliárd 900 milliós idei előirányzata a tavalyival szemben mintegy 600 millió emelkedést mutat, azonban arra való tekintettel, hogy a tandijakból körülbelül 300 millió bevételre lehet számítani az emelkedés csak 300 millió, amit a tanerők fizetésemelése tett szükségessé. Araczky György az iskolánkivüli népmüvelés céljaira beállított 89 millió miatt érdeklődik. Hankó Mihály jelentést kér a bizottság mult évi működésének eredményéről. A polgármester felvilágosító szavai után Vidovszky Kálmán és Gajda Béla fejtik ki az iskolánkivüli népmüvelés fontosságát, me'y után a képviselőtestület a költségvetést elfogadta. Az 1927. évi költségvetés Az iskolák költségvetése után rátértek az 1927. évi költségvetés tárgyalására, mellyel kapcsolatban Steinberger Imre a piaci helypénzek eltörlését, Szelner pedig azok fenntartását és a polgári leányiskola kiépítését kívánta. Reisz Hermann szeretne vásárcsarnokot építtetni. Hankó Mihály kifogásolja, hogy a külföldi kölcsön beruházási programja nincs a költségvetésben. Az Urszinyi árvaház ügyét meg kell oldani. Kérdi, hogy a testnevelésre küldött pénz arányban áll e az eredményekkel? A tüzoltófelszerelésnél nem szabad garasoskodni, éppenugy a közegészségügyi szükségleteknél sem. A köllságveté bizottságilag kellene összeállitani. Lepény Mátyás rámutat a tüzoltófelszerelések nogyobbitásának szükségességére. Gajda Béla a leventeügyet veszivédelmébe. Nagy vihart vált ki a szocialistáknál az a kijelentése, hogy bizonyos köröknek a nemzeti érzés fáj a leventemozgalomban. Tóth László a lecsökkentéseket csak a leventeoktatásnál fogadja el. A leventeoktatás állami feladat volna. Dr. Hollander a költségvetés összeállítását helytelennek látja, mert a bevételi feleslegeket nem vették figyelembe. El kell érni a 40 százalékos pótadót. Korniss tanácsos a helyi leventeoktatásra tesz a képviselőtestület általános helyeslése közben értékes javaslatokat. Kovács Mihály az eredeti költségvetést fogadja el. Hankó személyes kérdésben szólal lel s tiltakozik az ellen, hogy a szocialisták nemzetietlenek volnának. A polgármester felvilágosítása után, amelynek lényege, hogy a költségvetés kiadási tételei elódázhatatlanok s ezeket nem lehet a várható bevételi többletekre alapítani, a szavazást előbb elhangzóit indítványokra rendelték el. Ennek eredménye az volt, hogy a költségvetést általánosságban elfogadták, ellenben tüzoltófelszerelésekre csupán 50 milliót hagytak meg, a fertőtlenítő intézet felállítása cimén felvett 150 milliót teljesen töröltek, a városi épületek karbantartási költségéből mintegy 400 milliót levettek, amely összeget az Urszinyi-alaphoz csatolnák. A testnevelési költségre vonatkozóan az álíandó választmány javaslatát fogadták el. Igy a pótadó 45 százalékos lesz. Amennyiben e zárszámadásban felesleg mutatkozna, ezt a tűzoltó felszerélésre és a fertőtlenítő intézetre fordítják. Ezután Kocziha indítványa került sorra, aki a gőzfürdőkben vendégszobák építését javasolta. A képviselőtestület a javaslatot elulasitotta. — A Belvárosi Szinház vendégszereplése Békéscsabán. Ritka művészi élvezetben lesz része Békéscsaba színházlátogató közönségének. A fővárosi „Belvárosi Szinház" együttese fog a Városi Színházban két előadást tartani, melyek keretében bemutatásra kerül két, Békéscsabán még nem látott újdonság, mindkettő a teljes budapesti szereposztásban. Szombaton, j. hó 27-én Kelemen Viktor a „Gól" cimü szenzációs vígjátéka és vasárnap, f. hó 28-án Savoir, a világhírű francia vigjátékiró „Amit a nő akar" cimü világsikert aratott vígjátéka lesz bemutatva. Főszereplők: Makay Margit, Turay Ida, Szilágyi Anna, Kertész Dezső, Harsányi Rezső, Sugár Lajos, Matány Antal és Hegedűs Tibor. A szenzációs előadásokra máris rendkívüli érdeklődés mutatkozik, melynek következtében az elővételi jegyek árusítását már hétfőn megkezdi az Engel hiilapiroda. Zürichben a magyar koronát 72.625 tel jegyezték.