Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-05 / 225. szám

2 BíMSffiMYlI ISMBI Békéscsaba 1926 október 5 Szégyenletes botrányok a CsAK- Előre bajnoki mérkőzésen és mérkőzés után A nagyszerű biró és a rendőrség akadályozta meg a verekedést - CsAK-Előre 2:0 (1:0) /. o. bajnoki (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hetek óta nagy izgalommal várt CsAK—Előre mérkőzés sportértéke nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, aminek oka az Előre csapatának fejvesztett fegyelmezetlensége volt. De nemcsak a mérkőzés sportértékét rontotta le ez a fegyelmezetlenség, hanem egyúttal okozója volt gyalázatos botrányok sorozatának is, szinte emberfeletti feladat elé állítván Schiller Jenő birót. Jól jegyezzük meg magunknak a biró nevét, mert az a nagyszerű öntudat, pompás lélekjelenlét, kitűnő ítélőképesség, melyet tőle a pólyán, sőt pályán kívül láttunk, igaz örömmel töltött el bennünket, de fájdalommal is azért, hogy mért nincs a Délikerületben csak egy biró is legalább hasonló ő hozzá. Valóban, ha ő és a rendőrség nincs, ma talán százai a sebesülteknek gondolnának keserves emlékekkel a csabai derbyre. őszinte fájdalommal láttuk, hogy az Előre csapatából hiányzott tegnap minden erény, mely naggyá tette s helyette fejvesztett fegyel mezettlenség hatalmasodott el rajta. Játékosai kevés kivétellel az alattomos gáncsolások, boxolások egész sorozatát követték el, ám a kitűnő szemű biró mindent látott és mindent megtorolt. Az Előrének ettől a magatartásától vérszemet kapott a pályára beszökött mintegy 200—300 főnyi csőcselék, mely azzal hálálta meg a potya élvezete*, hogy botrányokat provokálva súlyos helyzetbe juttatta az Előrét, mert a botrányok miatt megindított vizsgálat megfoszthatja az Előrét pályaválasztó jogától is. Már itt hangsúlyozzuk : Nem az Előre, hanem a söpredék rendezte a botrányokat, miután a leigazoltatotl egyének még csak nem is tagjai az egyesületnek, sőt a mérkőzésre jegyet sem vá

!tva, a viz felőli oldalon egyszerűen beszöktek a pályára. Ám a felelősséget az Előrének kell viselnie. Amikor a legsúlyosabban elitéljük Milyót, Moskovitsot, Szombatit, Nagy Zolttánt és és a bal halfot, nem mulaszthatjuk el dicsérettel megemlékezni Forschnerről, Filyóról, Galbicsekről annak ellenére, hogy Balogh sérülését Forschner okozta akaratlanul, mégis ez a három játékos végig becsületesen, fairan játszott- A CsAK csapatában több ön fegyelmezést várunk Lahitától, kinek megfeledkezése Milyő gyalázatos viselkedése miatt érthető, de fegyelmezett játékosnál nem menthető, még a szándék sem. Biró: Schiller Jenő Ismételten leszögezzük, legfőképen azért, mert ez az igaz és azért, mert az Előre amúgy is emberfeletti erőfeszítéseket végző vezetőségét rendcsináló és helyreállító munkájában támogatni akarjuk : Nem a hivatalos Előre, nem az Előre törzspublikuma okozta a botrányokat, hanem a csőcselék, melytől csak egy módon lehet védekezni, a szigorú távoltartással Minden egyesületnek van csőcseléke, de amint a CsAK távol tudja ezt mérkőíéseitől tartani, ugy több eréllyel az Előrének is ugyanzt kell tennie, mert ha nem, minden elveszeit. Legjobb bizonyítéka az Előre ártatlanságának az. hogy amikor Moskovitz reprodukálhatatlan szitkokat szórt a publikumra, az Előre törzspublikuma megbotránkozva utasította azokat vissza és a birót Moskovitz kiállítása alkalmával megtapsolta. A botrányokat a pályán a biró magatartása és a rendőrség ha talmas erőfeszítése nyomta el. Az uccán, a bérkocsin távozó CsAK játékosokat az utánuk nyomuló gyáva csőcselék téglákkal, rögökkel hajigálta meg, ugy, hogy azok kénytelenek voltak a kocsiról leszállani éá házakba menekülni, mig a rendőrség fel nem szabadította őket szorongatott helyzetükből. Természetesen a biró is csak rendőri fedezettel hagyhatta el a pályát. A mérkőzés egyébként nem volt szép, mert az Előre füttyöt provokáló faultjai még a nagyritkán, kialakuló komb'nóciókati is széttépték, ugy, hogy inkább csak hallatlanul izgalmas küzdelmet láttunk, mint játékot. A sérült lábú Bogdán első félidőbeli nehéz mozgása kiegyenlítette a halfsorok közötti különbséget és már-már azt hittük, hogy szép játékot fogunk látni. Rövidesen azonban az Előre játékosok egyike-másika kezdett mindinkább fegyelmezetlenebbül viselkedni, a mi aztán sorozatos botrányokra vezetett. Moskovitz megsértette a közönséget, kiállították, Kovács Nagy Zoitánt szabályszerűen a kapuba lökte, majd 'Nagy a földreeső Kovácsot ütlegelte, kiállították. Milvó a biró hétamögött megrúgta Tomkót, Lahita Milyó felé rúgott, amit a biró már meglátott s igy Lahitét kiállította. A csúnya mérkőzés első gólját Vanyiska, a másodikat Tomka rúgta. A mezőny két legjobb embere Veszprémi és Jelenka volt. A biró kitűnő volt, kár hogy szegedi kollégái nem jelentek meg ezen a mérkőzésen testületileg. Sokat tanulhattak volna. Vasas—GyMTE 1:1 (0:0) II. o. bajnoki. Biró : Franki. OTK—Zrínyi KAC 3:2 (1:0) Barátságos. Biró : Kakuszi. Az OTK szép játékkal megérdemelten győz. GyAC-GyTE 3:1 (1:1) II. o. bajnoki. Biró : Zsiday. A cigányok félholtra vertek a berényi országúton egy békéscsabai cukrászt A berényi községi orvos megtagadta az első segélynyújtást, mert nem volt a sérültnek pénze (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nem mindennapi e*et történt a napokban egy egyébként közönséges verekedés nyomán Meiőberényben, melyet éppen azért tartunk szükségesnek megirni, hogy hasonló esetek a jövőben meg ne történhessenek. Az történt ugyanis, hogy egy vérbeborult, súlyosan sérült embert az egyik berényi községi orvos vonakodott elsősegélyben részesíteni, meit az illetőnek nem volt pénze. Attól eltekintve, hogy az emberiesség szabályai az orvost a szenvedővel szemben kétszeresen kötelezik, lehetetlennek tartjuk azt, hogy egy emberélet esetleg csak azért pusztuljon el, mert az illető nem tudja nyomban lefizetni az orvosi tiszteletdijat. Reméljük is, hogy ha a sérült előadása a valóságnak megfelel, amiben okunk kételkedésre nincs, Karay Gusztáv dr. mezőberényi községi orvos ellen a hivatalos eljárást meg is fogják indítani. Az esetet a szerkesztőségünkben megjelent, összevissza kötözött és ragasztott fejű Vincze Béla cukrász, Békéscsaba, Hajnal-ucca 15. szám alatti lakos a következőképen adla elő : „Október 2-án délután Fekete Sándor csabai kereskedő kocsiján árut fuvaroztam a berényi vásárra. Berény alá érve Kecskeméti István kocsis az újonnan feltöltött műútról letért a nyári útra, szabályszerűen a baloldalon, mert attól félt, hogy a megrakott kocsi az uj töltésű uton elakad. Röviddel ezután szembe jött velünk egy parasztszekér, melyen öt cigány férfi és egy cigány aszszony ült. Már messziről ordítoztak, hogy térjünk ki, Ámde a szük uton, nehéz kocsinkkal ez nem volt lehetséges, miért

1 ÍS kértük a cigányokat, hogy inkább segítünk nekik az ő könnyű kocsijukat az ut melletti parton átemelni. Le is ugrottunk a kocsiról és segítettünk volna, csakhogy a cigányok nem szálltak le, hanem a hajtó öreg cigány közé vágott a lovaknak s azok felhúzták a kocsit a partra, mdy egyensúlyát vesztve rádőlt a mienkre. A cigányok ezen annyira dühbe jöttek, hogv az egyik ostornyéllel fejbeverte Kecskeméti István kocsist, kit nyomban elöntött a vér. A kocsis felült saját kocsinkra, és elhajtott, én pedig ott maradtam a szitkozódó cigányok között. Majd amikor futni kezdiem, a cigányok utánam eredtek és egy kampósbottal elrántották a lábam, Én elestem s erre valamennyi cigány ütlegelni kezdett, az öreg cigányasszony meg &>lyton biztatta őket: „Öljétek meg őt> ha a kocsis elszaladt!" Már már eszméletemet vesztettem, amikor egy paraszt ember kelt a védelmemre és kiszabadított. Az egész fejem csupa vér volt és nagy fájdalmaim voltak. Szerencsére jött az autóbusz, mely felvett és bevitt Berényb© a csendőrségre, hol megmostam véres fejemet, miután azonban még mindig dőlt a vér sebeimből, egy rendőr kíséretében elmentem Ka* ray Gusztáv dr. községi orvoshoz, hogy kötözzön be. Az orvos azonban erre nem volt hajlandó, meít nálam csak 50.000 korona volt. Azt mondta: „Mit gondol, a kezelés diját, meg az orvosi szereket majd a cigányokon fogom keresni ? £.. És nem is kötözött be, látleletet sem vett fel. Igy azután bejöttem autón Csabára, hol első segélyben a mentők reszesitettek s azután pedig Szeberényi János dr. kötözött be és állított ki látleletet. Azt hallottam, hogy a cigányokat a csendőrség, egy kivételével már le is tartóztatta." Eddig tart a szegény ember elbeszélése, kinek még most is átüt a vér a kötésén, arca, feje a felismerhetetlenségig össze van zúzva és tele daganatolikal s véraláfutásokkal és most csak annak örül, hogy bér nem volt elég pénze orvosi költségre, még sem kellett elpusztulnia ... AMMWMMMMWMWMAMMAMM Zürichben a magyar körönét 72.45 el jegyezték. WMMMAMMMMMMWMMMWW Jó házból való fiu tanulónak felvétetik Silberstein divatáruházéban STBICZ SÁIHUEL zőrmeáraraktára zörmedivatterme Békéscsaba, Zsilinszky-ucca 20. szám