Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-05 / 225. szám

2 BíMSffiMYlI ISMBI Békéscsaba 1926 október 5 Szégyenletes botrányok a CsAK- Előre bajnoki mérkőzésen és mérkőzés után A nagyszerű biró és a rendőrség akadályozta meg a verekedést - CsAK-Előre 2:0 (1:0) /. o. bajnoki (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hetek óta nagy izgalommal várt CsAK—Előre mérkőzés sport­értéke nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket, aminek oka az Előre csapatának fejvesztett fe­gyelmezetlensége volt. De nem­csak a mérkőzés sportértékét ron­totta le ez a fegyelmezetlenség, hanem egyúttal okozója volt gya­lázatos botrányok sorozatának is, szinte emberfeletti feladat elé állít­ván Schiller Jenő birót. Jól je­gyezzük meg magunknak a biró nevét, mert az a nagyszerű ön­tudat, pompás lélekjelenlét, ki­tűnő ítélőképesség, melyet tőle a pólyán, sőt pályán kívül láttunk, igaz örömmel töltött el bennünket, de fájdalommal is azért, hogy mért nincs a Délikerületben csak egy biró is legalább hasonló ő hozzá. Valóban, ha ő és a rend­őrség nincs, ma talán százai a sebesülteknek gondolnának keser­ves emlékekkel a csabai der­byre. őszinte fájdalommal láttuk, hogy az Előre csapatából hiányzott teg­nap minden erény, mely naggyá tette s helyette fejvesztett fegyel mezettlenség hatalmasodott el rajta. Játékosai kevés kivétellel az alat­tomos gáncsolások, boxolások egész sorozatát követték el, ám a kitűnő szemű biró mindent látott és mindent megtorolt. Az Előré­nek ettől a magatartásától vér­szemet kapott a pályára beszökött mintegy 200—300 főnyi csőcselék, mely azzal hálálta meg a potya élvezete*, hogy botrányokat pro­vokálva súlyos helyzetbe juttatta az Előrét, mert a botrányok miatt megindított vizsgálat megfoszt­hatja az Előrét pályaválasztó jo­gától is. Már itt hangsúlyozzuk : Nem az Előre, hanem a söpre­dék rendezte a botrányokat, mi­után a leigazoltatotl egyének még csak nem is tagjai az egyesület­nek, sőt a mérkőzésre jegyet sem vá !tva, a viz felőli oldalon egy­szerűen beszöktek a pályára. Ám a felelősséget az Előrének kell viselnie. Amikor a legsúlyo­sabban elitéljük Milyót, Mosko­vitsot, Szombatit, Nagy Zolttánt és és a bal halfot, nem mulaszthat­juk el dicsérettel megemlékezni Forschnerről, Filyóról, Galbicsek­ről annak ellenére, hogy Balogh sérülését Forschner okozta aka­ratlanul, mégis ez a három játé­kos végig becsületesen, fairan játszott- A CsAK csapatában több ön fegyelmezést várunk Lahitától, kinek megfeledkezése Milyő gya­lázatos viselkedése miatt érthető, de fegyelmezett játékosnál nem menthető, még a szándék sem. Biró: Schiller Jenő Ismételten leszögezzük, legfő­képen azért, mert ez az igaz és azért, mert az Előre amúgy is emberfeletti erőfeszítéseket végző vezetőségét rendcsináló és helyre­állító munkájában támogatni akar­juk : Nem a hivatalos Előre, nem az Előre törzspublikuma okozta a botrányokat, hanem a csőcse­lék, melytől csak egy módon lehet védekezni, a szigorú távoltartás­sal Minden egyesületnek van csőcseléke, de amint a CsAK távol tudja ezt mérkőíéseitől tar­tani, ugy több eréllyel az Előré­nek is ugyanzt kell tennie, mert ha nem, minden elveszeit. Legjobb bizonyítéka az Előre ártatlanságának az. hogy amikor Moskovitz reprodukálhatatlan szit­kokat szórt a publikumra, az Előre törzspublikuma megbotrán­kozva utasította azokat vissza és a birót Moskovitz kiállítása alkal­mával megtapsolta. A botrányokat a pályán a biró magatartása és a rendőrség ha talmas erőfeszítése nyomta el. Az uccán, a bérkocsin távozó CsAK játékosokat az utánuk nyo­muló gyáva csőcselék téglákkal, rögökkel hajigálta meg, ugy, hogy azok kénytelenek voltak a kocsi­ról leszállani éá házakba mene­külni, mig a rendőrség fel nem szabadította őket szorongatott helyzetükből. Természetesen a biró is csak rendőri fedezettel hagyhatta el a pályát. A mérkőzés egyébként nem volt szép, mert az Előre füttyöt pro­vokáló faultjai még a nagyritkán, kialakuló komb'nóciókati is szét­tépték, ugy, hogy inkább csak hallatlanul izgalmas küzdelmet lát­tunk, mint játékot. A sérült lábú Bogdán első fél­időbeli nehéz mozgása kiegyen­lítette a halfsorok közötti különb­séget és már-már azt hittük, hogy szép játékot fogunk látni. Rövide­sen azonban az Előre játékosok egyike-másika kezdett mindinkább fegyelmezetlenebbül viselkedni, a mi aztán sorozatos botrányokra vezetett. Moskovitz megsértette a közönséget, kiállították, Kovács Nagy Zoitánt szabályszerűen a kapuba lökte, majd 'Nagy a föld­reeső Kovácsot ütlegelte, kiállí­tották. Milvó a biró hétamögött megrúgta Tomkót, Lahita Milyó felé rúgott, amit a biró már meg­látott s igy Lahitét kiállította. A csúnya mérkőzés első gólját Vanyiska, a másodikat Tomka rúgta. A mezőny két legjobb em­bere Veszprémi és Jelenka volt. A biró kitűnő volt, kár hogy sze­gedi kollégái nem jelentek meg ezen a mérkőzésen testületileg. Sokat tanulhattak volna. Vasas—GyMTE 1:1 (0:0) II. o. bajnoki. Biró : Franki. OTK—Zrínyi KAC 3:2 (1:0) Barátságos. Biró : Kakuszi. Az OTK szép játékkal megér­demelten győz. GyAC-GyTE 3:1 (1:1) II. o. bajnoki. Biró : Zsiday. A cigányok félholtra vertek a berényi országúton egy békéscsabai cukrászt A berényi községi orvos megtagadta az első segély­nyújtást, mert nem volt a sérültnek pénze (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nem mindennapi e*et történt a napokban egy egyébként közön­séges verekedés nyomán Meiő­berényben, melyet éppen azért tartunk szükségesnek megirni, hogy hasonló esetek a jövőben meg ne történhessenek. Az történt ugyanis, hogy egy vérbeborult, súlyosan sérült embert az egyik berényi községi orvos vonakodott elsősegélyben részesíteni, meit az illetőnek nem volt pénze. Attól eltekintve, hogy az emberiesség szabályai az orvost a szenvedő­vel szemben kétszeresen kötelezik, lehetetlennek tartjuk azt, hogy egy emberélet esetleg csak azért pusz­tuljon el, mert az illető nem tudja nyomban lefizetni az orvosi tisz­teletdijat. Reméljük is, hogy ha a sérült előadása a valóságnak megfelel, amiben okunk kételke­désre nincs, Karay Gusztáv dr. mezőberényi községi orvos ellen a hivatalos eljárást meg is fogják indítani. Az esetet a szerkesztőségünk­ben megjelent, összevissza kötö­zött és ragasztott fejű Vincze Béla cukrász, Békéscsaba, Hajnal-ucca 15. szám alatti lakos a követke­zőképen adla elő : „Október 2-án délután Fekete Sándor csabai kereskedő kocsiján árut fuvaroztam a berényi vásárra. Berény alá érve Kecskeméti István kocsis az újonnan feltöltött mű­útról letért a nyári útra, szabály­szerűen a baloldalon, mert attól félt, hogy a megrakott kocsi az uj töltésű uton elakad. Röviddel ezután szembe jött velünk egy parasztszekér, melyen öt cigány férfi és egy cigány asz­szony ült. Már messziről ordítoz­tak, hogy térjünk ki, Ámde a szük uton, nehéz kocsinkkal ez nem volt lehetséges, miért 1 ÍS kér­tük a cigányokat, hogy inkább segítünk nekik az ő könnyű ko­csijukat az ut melletti parton át­emelni. Le is ugrottunk a kocsi­ról és segítettünk volna, csakhogy a cigányok nem szálltak le, ha­nem a hajtó öreg cigány közé vágott a lovaknak s azok felhúz­ták a kocsit a partra, mdy egyen­súlyát vesztve rádőlt a mienkre. A cigányok ezen annyira dühbe jöttek, hogv az egyik ostornyéllel fejbeverte Kecskeméti István ko­csist, kit nyomban elöntött a vér. A kocsis felült saját kocsinkra, és elhajtott, én pedig ott marad­tam a szitkozódó cigányok között. Majd amikor futni kezdiem, a cigányok utánam eredtek és egy kampósbottal elrántották a lábam, Én elestem s erre valamennyi cigány ütlegelni kezdett, az öreg cigányasszony meg &>lyton biztatta őket: „Öljétek meg őt> ha a kocsis elszaladt!" Már már eszméletemet vesztet­tem, amikor egy paraszt ember kelt a védelmemre és kiszabadí­tott. Az egész fejem csupa vér volt és nagy fájdalmaim voltak. Szerencsére jött az autóbusz, mely felvett és bevitt Berényb© a csend­őrségre, hol megmostam véres fe­jemet, miután azonban még min­dig dőlt a vér sebeimből, egy rendőr kíséretében elmentem Ka* ray Gusztáv dr. községi orvoshoz, hogy kötözzön be. Az orvos azonban erre nem volt hajlandó, meít nálam csak 50.000 korona volt. Azt mondta: „Mit gondol, a kezelés diját, meg az orvosi szereket majd a cigányokon fogom keresni ? £.. És nem is kötözött be, látleletet sem vett fel. Igy azután bejöttem autón Csa­bára, hol első segélyben a men­tők reszesitettek s azután pedig Szeberényi János dr. kötözött be és állított ki látleletet. Azt hallottam, hogy a cigányo­kat a csendőrség, egy kivételével már le is tartóztatta." Eddig tart a szegény ember el­beszélése, kinek még most is átüt a vér a kötésén, arca, feje a fel­ismerhetetlenségig össze van zúzva és tele daganatolikal s véraláfutá­sokkal és most csak annak örül, hogy bér nem volt elég pénze orvosi költségre, még sem kellett elpusztulnia ... AMMWMMMMWMWMAMMAMM Zürichben a magyar körönét 72.45 el jegyezték. WMMMAMMMMMMWMMMWW Jó házból való fiu tanulónak felvétetik Silberstein divatáruházéban STBICZ SÁIHUEL zőrmeáraraktára zörmedivatterme Békéscsaba, Zsilinszky-ucca 20. szám

Next

/
Thumbnails
Contents