Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-11-05 / 251. szám

egyes szám ára lOOO Korona Békéscsaba, 1926 november 5 Péntek 53-ife évfolyam, 251-ik szám r / POIITIRM BAPH.IP Előtlietónl dijak Htlyben és vidékre postán küldve: negyed­érre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Telefonnám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békés.-Tibán II. kerület Ferencz Józsei-téi 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Dr. Gyöngyön! János Felelői szerkesitő Fillpplnyi Sámuel TI felsőházi javaslat vitája a nemzetgyűlésen Bvdapest, november 4. A nem­zetgyűlés ma Zsitvay Tibor elnök­lete alatt fél 11 órakor folyiaita a a felsőhézi javaslat vitéjét. Napi­rend előtt az elnöki előterjeszté­sek áorán felolvasta ez elnök az amerikai követ jelentését, melyben köszönetet mond a nemzetgyűlés­nek a floridai katasztrófa alkal­mával kifejezett részvétért. A fel­sőházi javaslat általános vitájában az első szónok Eckhardt Tibor volt. Elfogadja a javaslatot. He­lyesli a nemzetnek a történelmi osztály és a gazdasági éidek sze­rinti képviseleiét a felsóházban. Helyesii, hogy a főnemesi osztály képviselethez jut. Nincsen kifo­gása az ellen, hogy a zsidóság is képviseleihez jusson, azt azon­ban ellenzi, hogy a javaslat az egyházi méltóságok között akarja megadni a zsidóságnak a kép­viseletet. TI főváros uj tanácsának első ülése Budapest, nov. 4. A központi városházán ma délelőtt 10 órakor ült össze Sipőc Jenő elnökletével a szt kesfóváros újonnan megvá­lasztott ítnécsa. Az újra megvá­lasztott tanacstegokat Sipőc Jenő üdvözölte és hangsúlyozta, hogy a tegnapi tanácsnok választó köz­gyűlés nemcsak egyszerű tisztújí­tást jelent, hanem jelenti azt is, hogy a főváros közönségé bizal­mát fejezte ki azzal a városi ta­náccsal szemben, ameiy 6 éven keresztül vezette a fővárost és elt&kariiotta a háború es forreda lom romjait. A tisztújító közgyű­lés folyományaképen Gál Jenőnek kilépését a demokratikus blokkból még több kilépés fogja követni, így Hegedűs József, Körmöcy Zol­tán, Magyar Miklós, bibili Hor­váth János és Posta Sándor kilé­péséiül terjedtek el hirek. A ki lépettek nagyrésze az úgynevezett Kállay páit felé orientálódik. Ti spanyol összeesküvés Primo ái Kiver a ellen irányult Páris, nov. 4. A Franciaország­ban felfedezett Prmo di Rivera spenyol diktátor ellen tervezett összeesküvés feje Maccia spenyol képviselő volt. Az összeesküvők tekintélyes anyagi forrással ren­delkeztek. Párisban több mint 200 embert fegyvereztek fel és Spa­nyolországba küldölték. A rend­őrség azonban őrizelbe vette ve­zérüket és az összeesküvők nagy részét is. Állítólag az összeeskü­vők összeköttetésben állottak a párisi anarchista szövetséggel is. Zürichben a magyar hoionít 72.65 el jegyezték. Miért nem épit Csaba vásárcsarnokot ? Kitűnő jövedelmet biztosit a miskolci uj vásárcsarnok A (Közlöny eredeti tudósitása.) A Közlönv hasabjain cikkeztünk már egy Csebán építendő vásár­csarnok érdekében. Rámutattunk annak minden higiéniai, kereske­delmi előnyeire, ugy az eladó, mint a vevőközönség szempont­jából. Látjuk piacról piacra a nyilt piacok minden káros hátrányait, az esóben-sárban kínlódó vevő­közönséget, a por és légy lepte árut, a beszennyezett járdákat stb. s mégis a város által kezdemé­nyezett annyi terv között nem látjuk az olyannyira szükséges vásárcsarnok építési tervét. A vásárcsarnok pedig hivatva lenne a városnak biztos és szép jövedelmet is hozni, amint erre ékes példa a miskolci uj vásár­csarnok, mely épp oly sokáig va­júdott, mint a csabai, de végül mégis csak felépült, mindenki igaz örömére és hasznára. Miskolcon a vásárcsarnok meg­nyitása óta a vidéki vásárok ré­széről egyre-másra érkeznek a kiküldöttek, bizottságok tanulmá­nyozni a miskolci vásárcsarnoki intézményt, amely rövid fennállása alatt e városnak egyik legjobban prosperáló intézménye lett. A vásárcsarnok építését ' meg­előzőleg sok pesszimista vélemény hangzott el. Egyesek drágulást vártak a vásárcsarnoktól, mások előre látták, hogy a városnak ez a vállalkozása rálizetéssel fog vég­ződni, Ezek a jóslások azonban nem következtek be, mert a vá­sárcsarnok prosperálása minden számítást megcáfolt és olyan jö­vedelmet hoz a városnak, amely komoly súllyal esik latba a vá­rosi háztartás mérlegénél. Mióta a vásárcsarnok megnyílt, egymásután ujabb és ujabb ter­melő területek kapcsolódnak bele a miskolci piacba és a vásárló­közönség is szívesen szerzi be szükségleteit a vásárcsarnokban. Ezideig, amig nyitott piac volt, a városnak a buzatéri piac bevé­teleiből évente összesen 500 mii lió koiona folyt be. Ez az 500 millió korona az eddigi jelek sze­rint a vásárcsarnok szuterenjéből, ahová a nyilt piacot helyezték, minden akadály nélkül befolyik és ezen felül a tulajdonképeni vásárcsarnok külön hasznot hoz a városnak. A vásárcsarnok be­vételeit az előzetes költségelőirány­zatban évi 800 millióban kontem­plálták, az eddigi tapasztalatok alapján azonban az a meggyőző­dés, hogy az évi bevétel meg fogja haladni az egymilliárdot is. Ez az évi egymilliárd, amig a vá­sárcsarnok épiikezési költsége le nem törlesztődik, a város háztar­tásában természetszerűleg nem fog jelentkezni, négy év múlva, azon­ban, amikor a vásárcsarnoki épit- I kezést már le törlesztik, ez a be­vételtöbblet teljesen a város javára fog esni. A megnyitás alkalmával a vár­ható forgalomhoz mérten állapította meg a város a vásárcsarnoki helypénzeket. Most, hogy az üzem már hónapok óta zavartalanul fo­lyik, a gyakorlat bizonyos korrek­tivumokat tesz szükségessé. Egyes helyek forgalma lényegesen na­gyobb, mint aminőre számítottak, más helyek látogatottsága pedig gyérebbnek mutatkozik. A közön­ségnek ez a szeszélyes magatar­tása természetszerűleg előre ki nem számiiható és igy ulólag kell megállflpitani a végleges helyára­kat. Általánosságban az a terv, hogy csak annyival emelik egyes helyek bérösszegét, amennyivel csökkentik a más helyekét. íme a miskolci példára már hi­vatkozhatunk is és megállapíthat­juk azt is, hogy azok, akik akkor, amikor cikkeztünk a csabai vásár­csarnokról, egy kézleggyintéssel intézték el az egész ügyet, nem­csak hogy nem ismerték a vásár­csarnokkal járó előnyöket, de nem is akartak komolyan foglalkozni ezzel az oly annyira fontos kér­déssel. A miskolci példa talán legalább gondolkodásra fogja késztetni az illetékeseket. Ha igaz ... A biróság Ítélete szerint a hamis nosztrifikálásu hadikölcsönöket valódiakkal kell kicserélni Az első hadikölcsönper a polgári biróság előtt Budapestről jelentik: Kedden tartotta meg a központi kir. Járás­bíróságon dr. Halmi Bódog kir. járésbiró ez első hamis nostrifi­kálásu hadikölcsönperben az ér­demleges tárgyalást. A tényállás szerint M. R budapesti magánzónő vásárolt a Wiener Bankverrin magyarországi fióktelepétől 1926. március 17-én 1 millió korona névértékű hadikölcsön kötvényt, amely cimletekből ulóbb a Pénz­intézeti Központnál megtartott ag­noszkálas alkalmával 120 ezer korona névértékű cimlet hamis noszlnfikálásunak találtatott. Fel­peres a bankot arra kérte köte­lezni, hogy a hamis nosztrifiká­lásu hadikölcsönkötvényeket va­lódi nosztrifikálásu címletekkel cserélje ki. A biróság a mai tárgyaláson már meghozta Ítéletét, amely sze­rint a felperes keresetének helyt adva, az alperesi benkot köle­lezte a hamis nosztrifikálásu hadi­kölcsönkötvények helyett uj, va­lódi nosztrifikálásu címletek szál­litására. Az ítélet indokolása szerint a Pénzintézeti Központ által történt azon megállapítás, hogy a szállí­tott címletek nem valódi nosztro­fikálásuak, elegendő ahhoz» hogy alperes kötelezettsége megállapit­lassék. Nemcsak az általános jog­szabályokból következik ez, de jog- és gazdaságpolitikai okokból sem képzelhető el az, hogy a hi­vatásszerűen értékpapír adás vétel­lel foglalkozó bank a magán­egyénnel szemben, aki kifejezet­ten valódi nosztrofikálásu érték­papírt akart vásárolni, ilyen véde­lemben részesüljön. Nem állhat meg az indokolás szerint a tőzsde­tanács hirdetményében jelzett két­oldalú tévedés sem, mert téve­désben a papirt vásárló felperes sohasem lehetett, ő kifejezetten valódi nosztrofikálásu hadikölcsönt vásárolt és az eladó, mint ilyent szállította le részére számjegyzék mellett. Tévedes tehát legfeljebb egyoldalulag foroghatott fenn a bank részéről, amely tévedés ezonban a gazdaságilag egyéb­ként is erősebb bankot nem men­tesiii az általános jogszabályokból folyó kötelezettsége alól. Demokrata előretörés Kmerjikában Newyork, november 4. Az ame­rikai szenátusnak 47 demokrata és 48 köztársasági tagja lett. A kormányzóválasztósok terén a de­mokraták szintén több győzelmet arattak a köztársaságiakkal szem­ben. A demokraták előretörése a szesztilalom ellenzőinek sikerét is jelenti. Tlz angol bányászsztrájk eddig 217 millió font veszteséget okozott London, nov. 4. A Rhondda völgybe több bányász munkába állott, mire zavargás tört ki. A fel­izgatott tömeg a magaslatokról több óráig tartó kőzáport zúdított a kivonult rendőrségre, mely csak gumibotokkal tudta szétoszlatni a tömeget. Ugy a tömeg, mint a rendőrök közül számosan megse­besüllek. Runciman a bányász­sztrájk következtében szenvedett veszteségek összegét Liverpoorban mondott beszédében 216-217 millió fontsterlingre becsülte.

Next

/
Thumbnails
Contents