Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-11-04 / 250. szám

Egyes szám ára lüüü Korona Békéscsaba, 1926 november 4 Csütörtök 53-ik ériolym 250-ik siáR EOZLONT poimin mm? Előfizetési (Ujak : Helyben és vidékié postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. így hónapra 26.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi J4no» Felelős sserkesitő Filipplnyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. ff felsőházi javaslat után az ingójelzálog következik Budapest, november 3. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő nyi­tatkoz*}ta szerint a nemzetgyűlés a felsőházi javaslat letárgyalása után az ingó jelzálogról szóló törvényjavaslattal fog foglalkozni. 7f magyar—román döntőbíróság ülése Párisban Budapest, november 3. A folya­matban levő döntőbírósági tárgya­lások közül kiemelkedik a novem­ber 29-én Párisban kezdődő ma­gyar—román döntőbírósági ülés, amelynek célja eldönteni, hogy illetékes-e a vegyes biróság azok­nak a paneszoknak az elbírálá­sára, amelyeket az erdélyi ma­gyer állampolgárok nyújtottak be a birtokkisejátnás ügyében. Ha a vegyesbiróság illetékesnek jelenti ki magát, akkor az ítélet csak kedvező lehet az erdélyi magyar állampolgárokra. Rombolnak a fascisták a merénylet miatt Genua, nov. 3. Mussolini elleni mereriylet hírére Genuaban hétfőn tiltakozó gyűlésen jelentek meg Genua fascistéi. A gyűlésen mint­egy 60C0 ember volt jelen es a szónokok besszura tüzelték őket. A gyűlés utón a tüntetők a szo­cialista lapok szerkesztőségei elé vonultak. A Laboro d'Italia lap nyomdáját szétrombolták s az épü­letet felgyújtották. Rossi volt szo­ciálista kepviselő jakását is össze­dűlték, a felizgult tömeget csak a nagi számban kivonult karabini­erek tudták megfékezni. Genuában elrendeadelték az ostromállapotot. forradalmi szervezkedést leplezlek le Spanyol­országban Perpignon, november 3. A ke­letpirenneusi megyében levő Mil­las város hatósága tegnap 17 sze­mélyt tartóztatott le, közöttük spanyolokat, angolokat és olaszo­kat, kik forradalmi összeesküvést akartak szervezni Spanyolország ban. Közülök 2 spanyol, kik bom­bákkal voltak felszerelve, elme­nekültek. Az összeesküvők, kik­nek vezére Jósé Carillo nevü spa­nyol volt, előbb Estagelben akar­tak gyülekezni, azután részben vesuton, részben gyalog átjutni a határon és Spanyolországban for­radalmat szítani. Zürichben a magyar korosát 72.65-el jegyezték. A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, november 3. A nem zelgyülés mai ülését fél 12 óra után nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Az elnöki előterjesztések után folytatták a felsőházi törvény­javaslat tárgyalását, Az első szó­nok Györki Imre, aki nem tartja sem időszerűnek, sem szükséges­nek a törvényjavaslat megalkotá­sát. A demokrácia szellemével nem lehet összeegyeztetni azt, hogy külön nemzetgyűlést alkos­sanak az alsóbb társadalmi osz­tályok és külön felsőházat a ma­gasabb társadalmi osztályok szá­mára akkor, amikor takarékos­ságról beszélünk, Ha a kormány jogfolytonosságot akar, hozza be a titkos választójogot. Rassay Károly szólal fel s hosz­szabb beszédben kritizálja a felső­házi javaslatot, azt mondván, hogy a nemzetgyűlésnek, ha joga volt kormányzót választani, feltétlenül joga van a főrendiház megalko­tására is. Hogy kelt kitölteni a házadó bevallási iveketP A kereskedelmi és ipark aitiara magyarázata (A Közlöny eredeti tudósitása.) A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara ez érdekeltségei körebe tartozó adózókkal közli, hogy minden házra nézve a tényleges birtokos köteles folyó évi novem ber havában a ház nyers jöve­delméről, vagy haszonértékéről be­vallást adni tekintet nélkül arra, hogy az bérbe van-e adva, vagy sem s hogy az adókötes e, vagy ideiglenesen edómentes. A beval­lást annál a községi elöljáróság­nál, városi adóhivatalnál kell be­adni, amelynek területén a ház fekszik. A bevallás céljaira a hi­vatalosan készített bevallási iv szolgál s a vallomási iv 500 K dij megtérítése ellenében a köz­ség elöljáróságánál, városi adó­hivatalnál szerezhető be. A ház­bérbevallási iv összes rovatait pontosan kell kitölteni s abban pontosan bejegyzendők az 1917. évi alapbérek. Adóalap bérbeadott épületeknél (épületrészeknél^ az épület s ez esetleg hozzátartozó házikeit után azt az évet megelőző utolsó ház­bérnegyedben (1926. évi novem­ber hóban) járó nyers házbérjöve­delemnek egy teljes évre átszámí­tott, vagyis négy évnegyedre eső összege. Például: 1. egy három szobás lakás 1917. évi alapbére 1000 K, annak a novemberi ne­gyedre eső. része 250 K, ennek 55%-a 137 K 50 f, ennek a négy­szerese 550 K az évi bér, amely 14.500-al szorozva 7,975.000 pa­pirkoronának felel meg s ezt kell bevallani; 2. egy üzlethelyiség 1917. évi alapbére 2000 K, ennek a novem­beri negyedre eső része 500 K, ennek 68%-a 340 K, ennek négy­szerese 1360 K az évi bér, amely 14.500-al szorozva 19,720.000 K papirkoronának felel meg s ezt kell bevallani. A nyers házbérjövedelmet mind­annak az ellenszolgáltatásnak együttes értékösszege alkotja, amit a bérlő a bérlettárgy használata fe­jében • bér cimén készpénzben, ter­mészetben, vagy munkateljesít­ményben leróni tartozik, tehát a szorosan vett lakbéren kivül a tu­lajdonos helyeit fizetett adó, kár­biztosítási dij, éjjeli világítás, sze­métkihordás, a bérlő által a bir­! tokosnak fizetett beleegyezési, le­lépési dij, továbbá a kapualjak és udvarterek bérbeadásából szárma­zó jövedelem. Nem számítandó a nyers házbérjövedelembe a bérlőt terhelő közüzemi pollek, a lakás fűtéséért és világításáért megálla­pított összeg, a bútorozott lakások­nál a butorhasználatra eső bér­összeg, amely címen a nyers ház­bérjövedelemnék 30%-a számí­tandó le. Adóalap a bérbe nem adott épületeknéliépületrészeknél) a tény­leg bérbeadottahkal történt ösz­szehasonlitás utján megbecsült 1917. évi haszonértéknek, a laká­soknál 55 százalék, az üzle­teknél 68 százaléka a fenti kiszá­mítás szerint. Állandóan mentesek a házadó alól a tulajdonos által gyárak és gyárakhoz hasonló ipartelepek te­rületén az üzem céljaira szolgáló épületek és épületrészek, iroda­helyiségek és az összes ipari mű­helyek. Ádókulcs a városokban 20 szá­zalék, egyéb helyeken pedig 15 százalék. Büntető rendelkezések. Aki ház­adóbevallását az előirt határidő­ben be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 5 százalé­kát, ha pedig a bevallás beadá­sára hozzáintézett felhívásnak a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget, a megállapított adónak 10 százalékát köteles bírság fejében megfizetni. Olasz—francia határ­incidens Páris, november 3. Vizsgálat indult meg a ventimigliai határ­incidens ügyében, ennek eredmé­nyétől függ, vájjon utasítani fog­ják-e a francia olasz nagykövelet, kogy tiltakozást jelentsen be az olasz kormánynál. Nizza, november 3. Nizzai je­lentések szerint a ventimigliai ese­mények következtében a francia vasutasok nagy izgalomban van­nak. Az incidensnek máris meg volt a visszahatása. Beauchleil­ben francia frontharcosok össze­tűztek egy olasz menettel, mely­nek résztvevői fascista jelvénye­ket viseltek és olasz zászló alatt vonultak. Páris, november 3. A párisi sajtó egyelőre mérsékelt hangon ir a határmenti eseményekről, de erélyesen követeli, hogy a kor­mány erélyesen lépjen fel Rómá­ban, mert tűrhetetlen, hogy bár­mely olasz belpolitikai esemény azonnal franciaellenes tüntetésekre vezessen. MMMMWMMMMMMMMMMWM Orbán Dezső művészeti előadása As előadás a katonazenekar hangversenye miatt pénteken less (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Kultúrpalotában megrendezett kiállítással kapcsolatban, mint már hirül adtuk, a kiállító művészek egyike: Orbán Dezső művészeti kérdésekről tart előadást. A két­ségkívül érdekesnek ígérkező elő­adást pénteken este fél 9 óra­kor a Kultúrpalotában „Modern művészeti törekvések" címmel tartja meg a művész. Érdeklődtünk a művésznél, hogy általában előadása mily irányú lesz és mennyiben lehet arra szá­mítani, hogy laikusok is teljes egészében élvezhessék az elő­adást. Igaz örömünkre szolgál, hogy a művész előadása épen tárgya és előadási modora miatt azoknak lesz legérdekesebb, akik az ujabb művészeti törekvéseket még nem igen ismerik. A művész az alábbi felvilágo­sítással volt szives szolgálni: Eltérőleg az eddigi művészet­magyarázó törekvésektől, nem az egyes stílusok közötti különbsé­gekre fogok rámutatni, hanem el­lenkezőleg, az elmúlt korok, a mai és az elképzelhető elkövet­kező korok festészetét közös néző­pontból taglalva akarom kimutatni azok közös sajátságait. Ennek keretén belül rá akarok mutatni a művészet és te:mészet viszonyára, a festészet és más művészetek közötti relációra, a festészet szük­ségképeni és velejáró elemeiről, a kapcsolatról művész és közön­ség között mindenről oly könnyen érthetően, hogy a müvészettudo-

Next

/
Thumbnails
Contents