Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-27 / 244. szám

2 BFLKÍ!SMLGNEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 október 27 Ámde 6zerepel a programon egy pont, mely a nagyszerű szereplők melleit is hivatva van közönségünk legnagyobb érdeklődését felkelteni és ez Edmond Rostandnak a „Samáriai asszony" cimü színmüve. Ennek a nagyszerű színműnek egy felvonását — talán épen a legszebbet — fogják előadni az evangelikus leányegyesületi tagok. A szinmü próbái serényen folynak s egyik legutóbbi ilyen propán alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy az előadás páratlan sikert fog hozni lelkes szereplőinek. A rendkívül nehéz felvonés minden részletét annyi megértéssel és olyan beleéléssel játszák máris, ami műkedvelők között igazán szokatlan jelenség s az ember sokszor felejti, hogy amatőröket lát maga előtt és nem hivatásos színészeket. Különösen ki kell emelnünk már előre is Hosszú Mária előadó és játékmüvészetét, mely képes a nagyszerű szinmü lenyűgöző erejű szépségeit a legteljesebb mértékben érvényre juttatni. De a többi szereplő is többet ad, mint amit műkedvelőktől már megszoktunk, sőt az egész előadás messze felül múlja a vidéki színészet nagy átlagának nívóját is. A tapasztaltak alapján bátran mondhatjuk, hogy az Evangelikus Leányegyesület ezidei reformációemlékünnepe a tartalom értékében sokkal többet fog nyújtani minden eddiginél. Divatos esernyők, szürke és barna gummiköppenyegek, fekete kocsi gummikabátok érkeztek Deutsch Testvérek üzletébe. Jól sikerült Áchim Károly nótaestje (A Közlöny eredeti tudósitása.) A nagy érdeklődéssel várt nótaest a legnagyobb mértékben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A szépszámú és előkelő publikumnak olyan kedves élményben volt része, melyre még sokáig fog kellemesen visszaemlékezni. A siker oroszlánrésze természetesen Áchim Károlyé, kinek előadóművészeiét végre alkalma volt társedalmunk széles rétegeinek is megismerni. A magyar dal szépségeit szebben, megkapóbban, mint ahogy azt Áchim Károly csinálta, már talán nem is lehet érvényre juttatni. Az első percek iámpalázát leküzdve, a továbbiakban valósággal magával ragadta az édes bús magyar dalok érzésáradatával a közönséget. Egyegy dalnál szinte ugy éreztük, hogy kibuggyan a könnyünk és lassan folydogál a szivünkre ... Áchim Károly mellett a többi szereplő is igazán értékeset nyújtott, de közülük is kimagaslott Pongrácz Géza nagyszerű művészete, ki hangszerével már ugy bánik, mintha az nem is rajta kivül álló eszköz lenne, hanem a művésznek élő tartozéka. A közönség hálásan megtapsolta az est valamennyi szereplőjét s amikor az utolsó szám is lepergett, bizony nem szívesen hagyta el a helyét. MATYÓ-. 'hímzésekből választékot küldök vételkötelezettség nélkül. - Viszonteladókat keresek. Reich Emiiné Mezőkövesd. - Válaszbélyeg ! Mennyi lakbért kell fizetni november hó elsején? Lakásnál az 1917*es alapbér 55 százalékát, üzleteknél pedig 68 százalékát kell fizetni (A Közlöny eredeti tudósitása.) November hó 1-én, hétfőn kell fizetni az uj negyedévi lakbért, mely ezúttal az 1917. évi alapbér 55 százaléka a lakásoknál, mig az üzlethelyiségeknél az 1917. évi alapbér 68 százaléka. A lakbérhez hozzájárul még az alapbér 3 százaléka közüzemi pótlék fejében. Olvasóinknak megakarván könynyiteni az eléggé komplikált számítást, kiszámítottuk és az alábbi táblázaton hozzuk a fizetendő ház- és üzletbéreket. A táblázat 3-as és 4 es rovatában foglalt megfelelő számok összeadása után A lakások bére: mindenki megkapja fizetendő lakbérének, vagy üzletbérének öszszegét. Az l-es rovatban az 1917ben fizetett évi, a 2-esben pedig a negyedévi alapbért tüntettük fel. A tábla kezelése nagyon egyszerű, amit egy példával igazolunk: Ha valaki 1917-ben 200 korona évi lakbért fizetett, annak negyedévi részlete 50 korona, annak 55 százaléka 398.750 korona s ha ehhez hozzáadjuk a 3 százalék közüzemi pótlék 21.750 koronás öszszegét, megkapjuk ' a fizetendő házbér összegét amely 420.500 korona. Az üzleti műhely-, raktár él mii nem lakás cáljiiri szolgáló helyiségek báré: 1917. évi alapbér egész negyei evre 1 40 80 120 160 200 240 280 320 360 400 800 1200 1600 2000 2400 2800 3200 3600 4000 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 Tiszta lakbér Üzemi pótlék alapbérek 55 százaléka 14500 K-ás szorzószámmal 79750 1595P0 239250 319000 398750 478500 558250 638000 717750 797500 1595000 2392500 3190000 3987500 4785000 5582500 6380000 7177500 7975000 4350 8700 13050 17400 21750 26100 30450 34800 39150 43500 87000 130500 174000 217500 261000 304500 348000 391500 435000 1917. évi alapbér egész negyed evre 1 40 80 120 160 200 240 280 320 360 400 800 1200 1600 2000 2400 2800 3200 3600 4000 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 Tiszta bér Üzemi pótlék az alapbérnek 68 | százaléka 14500 K-ás szorzószámmal 98600 197200 295800 394400 493000 591600 690200 788800 887400 986000 1972000 2958000 3944000 4930000 5916000 6902000 7888000 8874000 9860000 4350 8700 13050 17400 21750 26100 30450 34800 39150 43500 87000 130500 174000 217500 261000 304500 348000 391500 435000 Lesz-e hát ucca a Bohn- és Sukk-gyárak között ? A házhelyigénylők levele szerkesztőségünkhöz Folyó hó 22 én a Körösvidék 240. számában megjelent hirek között „Felhívás a házhely igénylő köztisztviselő és közalkalmazottakhoz" cimü közleményre vagyunk bátrak a következőkben válaszolni: A leadott nyilatkozat téves, mert nem a közérdeket képviseli. Mi érdekeltek, alig várjuk, hogyahoz a bizonyos területhez juthassunk, amelynek oly sok akadálya van. Jelenleg egyik akadálya az, hogy a közérdeket szolgáló kereszt uccát annakidején nem vették tervbe. Hogy a cikkíró előtt ismeretlen küldöttség vagyunk, nagyon sajnáljuk, de mi fenn jártunk az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál és kértük a tervbe vételét egy kereszt uccának, amely a Bohn- és Sukk téglagyár között fekvő és felosztásra kerülő telkekről a főuccára az Orosházi-utra kivezet. Itt azt a választ kaptuk a biró úrtól, hogy egy kérvényt nyujtsunk be arra nézve, hogy mindannyian elfogadjuk-e az ucca kinyitása iránti kérelmet és a többlet kiadást, ami ezzel jár. Erre egy felhívás történt és összejött az igénylőknek nagyobb része és mindannyian átolvasták és önként aláírták a felfektetett iratot. Tehát nem áll az, hogy egy ismeretlen küldöttség itt, vagy ott járt volna és holmi iveket aláíratott volna, mert ez minden érdekeltnek kötelessége. A közlemény szerint a cikkíró ur nem helyesli az ív aláírását, illetve az ucca kinyitása iránti mozgalmat, mert senki sem tudhatja még, hogy hol kap házhelyet, Mi ellenkező véleményen vagyunk, ép azért, mert még nem tudjuk, hogy hol lesz ,a mi tel. künk, annál inkább kötelességünk bár ki is kerül ezen vitás helyre, annak érdekében még kellő időben felszólalni. Igen örülünk, hogy a cikkíró ur is belátja, hogy szükség van a kereszt uccára. Hivatkozik a cikkíró ur arra is, „ha egy ismeretlen jóakaró e célból aláírásokat nem gyűjtene stb.", „mert az uj ucca kinyitása időbeli eltolódás és költtöbbletet fog maga után vonni". Mi házhelyigénylők, tudomásul adjuk a cikkíró urnák, hogy nem mi vagyunk hibásak, hogy egy ilyen felépítendő városrészben a főuccára kivezető keresztucca a tervezet elkészítése alkalmával kimaradt. Ha ezt idejében észreveszik, nem lett volna semmiféle időbeli eltolódás és helyesebbnek tartjuk uj tervezet elkészítése esetén is még most kiigazítani a hibát, mint később, mikor már az építkezéshez hozzáfogtunk. Igen jól tudjuk, hogy a tárgyaló biró ur mellett vannak választmányi tagok is. de azt is tudjuk, hogy más elfoglaltságuk miatt nem lehetnek jelen mindig a tárgyalásokon és igy lehet az, hogy a cikkíró választmányi tagunk nem bír tudomással a mi küldöttségünkről és az ez által előadott kérésünkről. Mi csak köszönettel lehelünk a cikkben felemlített, de teljesen érdektelen jóakaróval szemben, hogy a mi ügyünket szivén viseli és kérésünkre a küldöttséget az Országos Földbirtokrendező Biróság elé vezette, mely körülmény nem, hogy zavart okozott volna és az ügyet késleltetné, ellenben a közérdeknek pótolhatatlan szolgálatot tett még az építkezések megkezdése előtt. Egyáltalán nem célunk ezt az ügyet iiyen címen állandóan az újság hasábjain szellőztetni s talán ezzel minden további vitatkozást be is záiunk, mindenesetre kérjük az Országos Földbirtokrendező Bíróságot és az emellett működő választmány tagjait, szíveskedjenek azon lenni, hogy a kérdéses ucca, mely feltétlenül szükséges, megnyittassék és ha késedelmesen is, a házhelyek az igénylőknek mielőbb kiosztassanak. Békéscsaba, 1926 okt. 25. Pálffy János és Társai házhelyigénylők A kereskedelem és ipar képviselete as uj jelső házban A kereskedelmi és iparkamarák közös irodája tegnap ülést tartott, amely főleg a kereskedelemnek és iparnak az uj felsőházban való képviseletének kérdésével foglalkozott. Az első felsőházi javaslat szerint ugy a kereskedelmi és iparkamarák, mint a mezőgazdasági kamarák a felsőházban négy helyet kaptak volna, amely négy hely az összes kamarák választása alapján lett volna betöltendő. A javaslatnak intézkedése ellen körülbelül két esztendővel ezelőtt ugy a kereskedelmi és iparkamarák, mint a mezőgazdasági kamarák felszólaltak és rámutattak aira, hogy a kamarai intézmény szervezetével az ilyen választási rendszer nehezen egyeztethető öszsze és a kamarák autonómiájára való hivatkozással kérték, hogy minden kamara külön képviseletet nyerjen a felsőházban. A most tárgyalás alatt álló felsőházi javaslat ezt a kérelmet részben honorálta, amennyiben ugy a kereskedelem és ipar, mint a mezőgazdaság képviselőinek számát hatra emelte fel. Mezőgazdasági kamara azonban az Országos Mezőgazdazági Kamara beszámításával hat van, kereskedelmi és iparkamara pedig liét és igy az a helyzet adódott elő, hogy a mezőgazdasági kamarák