Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-24 / 242. szám

BÉKÉSMEGYEI KFLZLÖNY Békéscsaba, 1926 október 24 Nyitvatartási engedélyt kapott Kvasz Mátyás, Tartózkodási engedélyt javasolt Bóné István né és Fischlovics Hanna külföldi honosok részére. Építési engedélyt kaptak : Erdős Testvérek, Bőgyinka János, Dén József, Reselár György és Pepó András. Benzinkút felállítására engedélyt kapott Faragó Sándor. Áchim Károly hangversenyének végleges műsora Hétfőn, azaz október hó 25-én este fél 9 órakor kezdődik Áchim Károly nótaeslje, melyről mór lapunkban bővebben beszámoltunk. A hangverseny iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg, ami érthető is, hiszen egyrészt Áchim Károly szereplésének érdekessége, másrészt a többi szereplő értékes közreműködése már eiőre biztosítja a sikert. A nagy érdeklődéssel várt hangverseny végleges műsora a következő : 1. Purcsi Pepi zenekara: Sevillai borbély. 2. Áchim Károly: Magyar nóták. 3. Veress Imre: Nápolyi emlék (Kis J.). 4. Pongrácz Géza: Polonaise fantasie (Chopin). 5. Áchim Károly: Magyar nóták. 10 perc szünet. 6. Weisz Irén: Bálkirálynő temetése (Ábrányi E.). 7. Áchim Károly: Magyar dalok. 8. Csorna Gyula: Petőfi versek. 9. Barbierik Jolán: Balletténc. 10. Áchim Károly: Magyar dalok. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát : Jeszenszki Lajos és neje Gyebrovszki Mária eiadták III., Rákocziucca 2/3. sz. házuk 7a részét Reiner Vilmosnak 65,000.000 K-ért. Frankó Istvánné Pribék Dorottya eladta 1091 négyszögölnyi kismegy eri szántóját Nóvák Ilonának 45 q búzáért. Botyánszki János és neje Meliska Zsófia eladták 1 hold 600 négyszögölnyi szántójukat a gerendósi holdak düiőben Kósa Györgyné Kociszki Zsófiának 100 q búzáért. Hugyec Andrásné Lipták Mária eladta II., iJlésházi-u. 2. sz, házának 7a részét és 10 hold 221 négyszögölnyi telekgerendást szántójának 3/28 részét Dudás János és neje Hugyec Mtirianak 50 q búzáért. Hankó Móténé Hankó Mária eladta 6 hold 1428 négyszögölnyi telekgerendási szantójának V& részét Hankó Pálnak 90 q búzáért. Mokos Pál és neje Zsibrila Judit eladták 4 hold 152 négyszögölnyi kanálisi szóntójának Via részét Balázs Jánosné Havran Zsófiának 14,000.000 Kért. Jánovszki András és Jónovszki János eladták 1485 négyszögölnyi nagyréti szántójukat Tomka Dániel és neje Tyirják Honának 80 q búzáért. Botyánszki György és neje Medovarszki Judit eladták 295 négyszögölnyi belteikes házhelyüket Fodor József és neje Juhász Emmának 11,000.000 K-ért és 45 q búzáéit. Husz munkás alatt meggyuladt a fekvőhely »» Kétségbeesett menekülés a lángtengeren keresztül (A Közlöny eredeti tudósítása.) A délelőtti órákban Békéscsabán egy szörnyű szerencsétlenség híre terjedt el, mely szerint a füzesgyarmati gróf Blankenstein Pál Hagymás nevü mejorjáben 20 munkás álmában bennégett az égő majorsági épületben. Utána járván a dolognak, hiteles értesüléseink szerint a szerencséllenség nálunk elterjedt hire teljes egészében szerencsére nem bizonyult valónak. Értesüléseink szerint a füzesgyarmati gróf Blankenslein Pálféle Hagymás nevü majorban mintegy 60—70 répamunkés dolgozik. Ezeknek egyrészét a major egy újonnan épült gazdasági épületében szállásolták el éjszakéra s amint az mér szokásos, a munkások szalmából készült fekvőhelyeken aludtak. A mostani hidegebb éjszakákra való tekintettel, tegnap este a helyiségben levő boglyakemencét maguk a munkások befűtötték s azután nyugodtan pihenőre tértek. Mint ismeretes, az ilyen boglyakemencéknek tüzelő nyílása a konyhában szokott lenni s igy volt itt is. A konyhában a tüzeléstől még egy nagy csomó szalma is visszamaradt. A fáradt munkásnép alig hogy elaludt, amikor legmélyebb álmukból arra riadtak fel, hogy az alattuk levő szalma ég. Többekbe még akkor is ugy kellett leiket rázni, pedig akkorra már az egész épület egy lángtenger volt. Égett a konyha, az onnan a szobába vezető ajtó kerete, a szoba menynyezete és a munkások fekvő szalmája. A szerencsétlen 20 munkás pillanatokig bódultan állott a ifcngok kőzött, mig aztán rémes helyzetükből a konyhában dühöngő tüztengeren át egymás hegyen-hátán rohantak ki a szabadba. Lánggal égő ruházatban szaladgáltak ide-oda a szabadban, mig a major elősereglett népségének sikerült eloltani rej'uk az égő ruhát. Akkorra azonban már vamennyi munkás többé-kevésbbé súlyos égési sebeket szenvedett. Az első segélynyújtásnál öt munkás sérüléséi bizonyultak legsulyosabbaknak. Kiss László szeghalmi főszolgabíró a hir vétele utón nyomban kiszállóit Füzesgyarmatra a hatósági orvos kíséretében, ki haladéktalanul hozzálátott a sérültek kezeleséhez. Az ijedtségtől még reggel is reszkető szerencsetlen munkások a főszolgabíró kérdéseire nagy fájdalomról, de még inkább negy szomjuságrói panaszkodtak, mire a gondos főszolgabíró tejet hozatott és jól megitatta őket. Rövidesen az orvos is elkészült a sebek kezelésével s a főszolgabíró intézkedésére az öt legsúlyosabban sérült munkást automobilon a gyulai kózhoi házba szállították. A megejlett vizsgálat kétségtelenül megállapitotia, hogy a szerencsétlenséget, mely katasztrofális is lehe elt volna, az okozta, hogy ez épülőfélben levő épület boglyakemencéjének tüzelő nyílása előtt nincs meg meg a szokott padkájtv. A tüzelés alkalmával parázs eshetett le. melytől a konyhában felhalmozott szalma tüzet fogott s onnan a tüz az ajtón keresztül a munkások hálóhelyiségébe hatolt, a munkásokat ilyen formán valósággal elzárva a külvilágtól. Lesújtó kritika és komoly óvás a földbirtokreformmal kapcsolatban A refoim a nemzeti termelest nagymértékben csökkentette — ..Keressenek egy tisztaí'ejü embert, aki ebben a colingeiben rendet teremt" Negyérdekességü cikk jelent meg a Magyarság tegnapi számának vezetóhelyén a földbiitokreformról Mezőssy Béla volt államtitkár tollából. A kemény igazságokat nemcsak meglátó, de bátran ki is mondó és aggodalmasan intő cikket Írójának és mondanivalóinak súlyánál fogva a következőkben közöljük: Romániában, Jugoszláviában — irja Mezőssy — brutálisan, valamennyire józanabb és okosabb formában Csehszlovákiában ugy csinálták meg a földreformot, hogy ezen az uton tönkretegyék a magyar földbirtokos osztályt és egyben földhöz juttassák a saját véreiket és főleg jutalmazzák azokat a nagyon is hangosszáju ottani politikusokat, akik a földesfazekak mellé telepedve, igen csendes emberekké lettek. Nem gondolnám, hogy Magyarországon is az lett volna a cél, hogy tönkretegyük a magyar földbirtokos-osztály egy tetemes részét és ezenfelül meggyengitsük a nemzeti termelés eredményét olyan ve! szélyes mértékben, hogy az e címen bekövetkezett csökkenés a magyar földmivelés jövedelmezősége szempontjából sok-sok ezer milliárdra rug ? Hogy az lett az eredmény: azt csak a vak nem lálja már?I Kinek használt a magyar földbirtokreform, ugy, ahogy megcsinálták ? A nemzeti termelés fokozásának semmiesetre sem. Szende szerénységgel jelentgeti a magyar királyi földmivelésügyi minisztérium, hogy miből mennyivel kevesebb termett az idén, mint tavaly 7 A magyar földbirtokreform a nemzeti termelést igen nagymértékben csökkentette. Cui prodest? Kinek használt? Hát használt azoknak a gazdasági szakértőknek és kijáróknak, akik parlamentben és parlamenten kivül valóságos aranyesőt élveztek azért, hogy voltakép semmi eredményt sem tudtak elérni. Ismerek:, birtokosokat, akiknek elvették az összes vagyonát és ezenfelül gazdasági szakértők, befolyásos ügyvédek és képviselők expensnótái révén milliárdokat fizettek és tönkrementek. Megjelennek a hivatalos statisztikai adatok, hogy a földbirtoktörvény alapján több, mint egymillió hold földet osztottak fel eddig. De arról nem szól a statisztika, hogy mennyi termett ezen a földön eddig és mi fog teremni ezután ? Arról sem szól, hogy a kiosztott egymillió hold, mezőgazdasági miveiésre alkalmas területből menynyi az, amely tényleg mezőgazdasági mivelés alatt áll; mennyi az, amit felszántottak az igényjogosultak és mennyi elsőosztályu* kitűnő buzatermőföldből lett bogáncsos, szamártövises, hitvány legelő ? És ki legeltethet ezeken az uj pampákon ? Példának okáért elsőrangú inkluzivitással kezelt nagybirtokokból sok ezer holdat vettek el az úgynevezett földbirtokpolitikai igények kielégítésére. Az igenyjogosultak aztán szépen társulatokká tömörültek és kiadják a kapott területeket nekem és más birtokostársaimnak legelőnek, ők pedig, anélkül, hogy az államnak,, vagy az uradalomnak egy fillért is fizetnének, zsebrevágják az általunk fizetett haszonbért és ezt nevezik földbirtokreformnak. Vagy ki gondol igy ködös, őszi eső hullásakor arra az országszerte, sokezer számra csavargá szegény cselédekre, akiket kenyerüktől fosztott meg ez a földreform ? Ki ad betevő falatot a magyar gazdatiszti társadalom egy tekintélyes rétegének, akik egy hosszú, becsületben és munkában eltöltött élet után az uccára kerülnek? Mondhatom felületesebben és könnyelműbben soha még egy reformot sem csináltak meg, mint a magyar fötdbirtokreformot. Hiszen még a csehek, románok és szerbek is — habár mélyen a valóságos értéken alul — de mégisáliampapirral fizetnek. Ellenben minálunk elveszik a földet, a vételár megszabását elhalasztják tiz évre, a haszonbért pedig fizeti a nagy harang l Mi ez ? Szabad ilyen rendszernek gyökernt verni egy jogállamban ? 1 De főleg türhető-e az, hogy a földbirtokosok ezreinek a vagyonaévek hosszú során át állami zárolás, valóságos kiskorú gondnokság alatt legyen ? I Az a magyar földbirtokos, akit végzete arra itélt, hogy most, a törvény, megalkotásának hatodik esztende-