Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-24 / 242. szám

BÉKÉSMEGYEI KFLZLÖNY Békéscsaba, 1926 október 24 Nyitvatartási engedélyt kapott Kvasz Mátyás, Tartózkodási engedélyt javasolt Bóné István né és Fischlovics Hanna külföldi honosok részére. Építési engedélyt kaptak : Erdős Testvérek, Bőgyinka János, Dén József, Reselár György és Pepó András. Benzinkút felállítására engedélyt kapott Faragó Sándor. Áchim Károly hangversenyének végleges műsora Hétfőn, azaz október hó 25-én este fél 9 órakor kezdődik Áchim Károly nótaeslje, melyről mór la­punkban bővebben beszámoltunk. A hangverseny iránt óriási érdek­lődés nyilvánul meg, ami érthető is, hiszen egyrészt Áchim Károly szereplésének érdekessége, más­részt a többi szereplő értékes közreműködése már eiőre bizto­sítja a sikert. A nagy érdeklődéssel várt hang­verseny végleges műsora a kö­vetkező : 1. Purcsi Pepi zenekara: Se­villai borbély. 2. Áchim Károly: Magyar nóták. 3. Veress Imre: Nápolyi emlék (Kis J.). 4. Pongrácz Géza: Polonaise fantasie (Chopin). 5. Áchim Károly: Magyar nóták. 10 perc szünet. 6. Weisz Irén: Bálkirálynő te­metése (Ábrányi E.). 7. Áchim Károly: Magyar dalok. 8. Csorna Gyula: Petőfi versek. 9. Barbierik Jolán: Balletténc. 10. Áchim Károly: Magyar dalok. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát : Jeszenszki Lajos és neje Gyeb­rovszki Mária eiadták III., Rákoczi­ucca 2/3. sz. házuk 7a részét Rei­ner Vilmosnak 65,000.000 K-ért. Frankó Istvánné Pribék Do­rottya eladta 1091 négyszögölnyi kismegy eri szántóját Nóvák Iloná­nak 45 q búzáért. Botyánszki János és neje Me­liska Zsófia eladták 1 hold 600 négyszögölnyi szántójukat a ge­rendósi holdak düiőben Kósa Györgyné Kociszki Zsófiának 100 q búzáért. Hugyec Andrásné Lipták Mária eladta II., iJlésházi-u. 2. sz, há­zának 7a részét és 10 hold 221 négyszögölnyi telekgerendást szán­tójának 3/28 részét Dudás János és neje Hugyec Mtirianak 50 q búzáért. Hankó Móténé Hankó Mária eladta 6 hold 1428 négyszögölnyi telekgerendási szantójának V& ré­szét Hankó Pálnak 90 q búzáért. Mokos Pál és neje Zsibrila Ju­dit eladták 4 hold 152 négyszög­ölnyi kanálisi szóntójának Via ré­szét Balázs Jánosné Havran Zsó­fiának 14,000.000 Kért. Jánovszki András és Jónovszki János eladták 1485 négyszögölnyi nagyréti szántójukat Tomka Dá­niel és neje Tyirják Honának 80 q búzáért. Botyánszki György és neje Me­dovarszki Judit eladták 295 négy­szögölnyi belteikes házhelyüket Fodor József és neje Juhász Emmának 11,000.000 K-ért és 45 q búzáéit. Husz munkás alatt meggyuladt a fekvőhely »» Kétségbeesett menekülés a lángtengeren keresztül (A Közlöny eredeti tudósítása.) A délelőtti órákban Békéscsabán egy szörnyű szerencsétlenség híre terjedt el, mely szerint a füzes­gyarmati gróf Blankenstein Pál Hagymás nevü mejorjáben 20 munkás álmában bennégett az égő majorsági épületben. Utána járván a dolognak, hiteles érte­süléseink szerint a szerencséllen­ség nálunk elterjedt hire teljes egészében szerencsére nem bizo­nyult valónak. Értesüléseink szerint a füzes­gyarmati gróf Blankenslein Pál­féle Hagymás nevü majorban mintegy 60—70 répamunkés dol­gozik. Ezeknek egyrészét a major egy újonnan épült gazdasági épü­letében szállásolták el éjszakéra s amint az mér szokásos, a mun­kások szalmából készült fekvő­helyeken aludtak. A mostani hi­degebb éjszakákra való tekintettel, tegnap este a helyiségben levő boglyakemencét maguk a munká­sok befűtötték s azután nyugod­tan pihenőre tértek. Mint ismere­tes, az ilyen boglyakemencéknek tüzelő nyílása a konyhában szo­kott lenni s igy volt itt is. A konyhában a tüzeléstől még egy nagy csomó szalma is vissza­maradt. A fáradt munkásnép alig hogy elaludt, amikor legmélyebb álmuk­ból arra riadtak fel, hogy az alat­tuk levő szalma ég. Többekbe még akkor is ugy kellett leiket rázni, pedig akkorra már az egész épület egy lángtenger volt. Égett a konyha, az onnan a szobába vezető ajtó kerete, a szoba meny­nyezete és a munkások fekvő szalmája. A szerencsétlen 20 munkás pillanatokig bódultan állott a ifcngok kőzött, mig aztán rémes helyzetükből a konyhában dü­höngő tüztengeren át egymás hegyen-hátán rohantak ki a sza­badba. Lánggal égő ruházatban sza­ladgáltak ide-oda a szabadban, mig a major elősereglett népségé­nek sikerült eloltani rej'uk az égő ruhát. Akkorra azonban már va­mennyi munkás többé-kevésbbé súlyos égési sebeket szenvedett. Az első segélynyújtásnál öt mun­kás sérüléséi bizonyultak legsu­lyosabbaknak. Kiss László szeghalmi főszolga­bíró a hir vétele utón nyomban kiszállóit Füzesgyarmatra a ható­sági orvos kíséretében, ki hala­déktalanul hozzálátott a sérültek kezeleséhez. Az ijedtségtől még reggel is reszkető szerencsetlen munkások a főszolgabíró kérdé­seire nagy fájdalomról, de még inkább negy szomjuságrói pa­naszkodtak, mire a gondos fő­szolgabíró tejet hozatott és jól megitatta őket. Rövidesen az or­vos is elkészült a sebek kezelé­sével s a főszolgabíró intézkedé­sére az öt legsúlyosabban sérült munkást automobilon a gyulai kózhoi házba szállították. A megejlett vizsgálat kétségte­lenül megállapitotia, hogy a sze­rencsétlenséget, mely katasztrofális is lehe elt volna, az okozta, hogy ez épülőfélben levő épület bog­lyakemencéjének tüzelő nyílása előtt nincs meg meg a szokott padkájtv. A tüzelés alkalmával parázs eshetett le. melytől a kony­hában felhalmozott szalma tüzet fogott s onnan a tüz az ajtón keresztül a munkások hálóhelyi­ségébe hatolt, a munkásokat ilyen formán valósággal elzárva a kül­világtól. Lesújtó kritika és komoly óvás a földbirtokreformmal kapcsolatban A refoim a nemzeti termelest nagymértékben csökken­tette — ..Keressenek egy tisztaí'ejü embert, aki ebben a colingeiben rendet teremt" Negyérdekességü cikk jelent meg a Magyarság tegnapi számának vezetóhelyén a földbiitokreformról Mezőssy Béla volt államtitkár tol­lából. A kemény igazságokat nem­csak meglátó, de bátran ki is mondó és aggodalmasan intő cik­ket Írójának és mondanivalóinak súlyánál fogva a következőkben közöljük: Romániában, Jugoszláviában — irja Mezőssy — brutálisan, vala­mennyire józanabb és okosabb formában Csehszlovákiában ugy csinálták meg a földreformot, hogy ezen az uton tönkretegyék a ma­gyar földbirtokos osztályt és egy­ben földhöz juttassák a saját vé­reiket és főleg jutalmazzák azo­kat a nagyon is hangosszáju ottani politikusokat, akik a földesfazekak mellé telepedve, igen csendes em­berekké lettek. Nem gondolnám, hogy Magyar­országon is az lett volna a cél, hogy tönkretegyük a magyar föld­birtokos-osztály egy tetemes részét és ezenfelül meggyengitsük a nem­zeti termelés eredményét olyan ve­! szélyes mértékben, hogy az e cí­men bekövetkezett csökkenés a magyar földmivelés jövedelmező­sége szempontjából sok-sok ezer milliárdra rug ? Hogy az lett az eredmény: azt csak a vak nem lálja már?I Kinek használt a magyar föld­birtokreform, ugy, ahogy megcsi­nálták ? A nemzeti termelés foko­zásának semmiesetre sem. Szende szerénységgel jelentgeti a magyar királyi földmivelésügyi minisztérium, hogy miből mennyi­vel kevesebb termett az idén, mint tavaly 7 A magyar földbirtokreform a nemzeti termelést igen nagymér­tékben csökkentette. Cui prodest? Kinek használt? Hát használt azoknak a gazdasági szakértőknek és kijáróknak, akik parlamentben és parlamenten ki­vül valóságos aranyesőt élveztek azért, hogy voltakép semmi ered­ményt sem tudtak elérni. Ismerek:, birtokosokat, akiknek elvették az összes vagyonát és ezenfelül gaz­dasági szakértők, befolyásos ügy­védek és képviselők expensnótái révén milliárdokat fizettek és tönk­rementek. Megjelennek a hivatalos statisz­tikai adatok, hogy a földbirtok­törvény alapján több, mint egy­millió hold földet osztottak fel ed­dig. De arról nem szól a statisz­tika, hogy mennyi termett ezen a földön eddig és mi fog teremni ezután ? Arról sem szól, hogy a kiosztott egymillió hold, mezőgazdasági mi­veiésre alkalmas területből meny­nyi az, amely tényleg mezőgaz­dasági mivelés alatt áll; mennyi az, amit felszántottak az igényjo­gosultak és mennyi elsőosztályu* kitűnő buzatermőföldből lett bo­gáncsos, szamártövises, hitvány legelő ? És ki legeltethet ezeken az uj pam­pákon ? Példának okáért elsőran­gú inkluzivitással kezelt nagybir­tokokból sok ezer holdat vettek el az úgynevezett földbirtokpoliti­kai igények kielégítésére. Az igeny­jogosultak aztán szépen társula­tokká tömörültek és kiadják a ka­pott területeket nekem és más birtokostársaimnak legelőnek, ők pedig, anélkül, hogy az államnak,, vagy az uradalomnak egy fillért is fizetnének, zsebrevágják az ál­talunk fizetett haszonbért és ezt nevezik földbirtokreformnak. Vagy ki gondol igy ködös, őszi eső hullásakor arra az ország­szerte, sokezer számra csavargá szegény cselédekre, akiket kenye­rüktől fosztott meg ez a föld­reform ? Ki ad betevő falatot a magyar gazdatiszti társadalom egy tekintélyes rétegének, akik egy hosszú, becsületben és mun­kában eltöltött élet után az uccára kerülnek? Mondhatom felületesebben és könnyelműbben soha még egy re­formot sem csináltak meg, mint a magyar fötdbirtokreformot. Hiszen még a csehek, románok és szerbek is — habár mélyen a valóságos értéken alul — de mégis­áliampapirral fizetnek. Ellenben minálunk elveszik a földet, a vételár megszabását elhalasztják tiz évre, a haszonbért pedig fizeti a nagy harang l Mi ez ? Szabad ilyen rendszernek gyökernt verni egy jogállamban ? 1 De főleg türhető-e az, hogy a földbirtokosok ezreinek a vagyona­évek hosszú során át állami zá­rolás, valóságos kiskorú gond­nokság alatt legyen ? I Az a ma­gyar földbirtokos, akit végzete arra itélt, hogy most, a törvény, megalkotásának hatodik esztende-

Next

/
Thumbnails
Contents