Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-24 / 242. szám

egyes szám ara IUUU POROND Békéscsaba, 1926 október 24 Vasáraap 53-!k é^elyam, 242-*k ním El2fiy,etfiBl dijak : Hsrfyben és vidékro postán küldve: m%/od­í.'n 75.030 kor, így hónapra 25.00 kor. Példányonként 1C~3 Koron*.. POLITIKAI IlPIt^P Főszerkesstő: Dr, János Fofclős s*erk<K» Filippktyi SájMuaI Telefonnia m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békése""' án II. kerület Ferenc* József-tér 20. szám a la í. Hirdetés díjszabás szerint. TJ nemzetgyűlés mai ülése Budapest, okíóber 23. A nem­zetgyűlés ma délelőtt 11 órakor Zsitvay Tibor elnökletével folytatta a felsőházról szóló törvényjavas­lat tárgyalását. Az általános vitá­ban az első szónok Herczeg B ila volt. A javaslatot elfogadja. A következő felszólaló Rothenstein Mór. Nem fogadja el a kétkama­rás rendszeri, mert az nem felel meg a mai idők szellemének. Következő szónok Griger Miklós. A javaslatot elfogadja. Ezután Szakács Andor szólal fel. A fe só­házat feleslegesnek és kéro~nak tartja- A javaslaíot nem fogadja el. A következő felszólaló Farkas István. A javaslatot ő sem fo­gadja el. Tífusz- és véri)a sjdruáriij Szegeden Szeged, okt. 23. A legutóbbi két hét alatt Szegeden 24 iifus^ és 15 vérhas megbetegedést jelentettek be, valószínű azonban, hogy en­nél is több tifuszbeieg van a vá­rosban. A betegek közül hárman meghaltak. A hatósáv? megtette a szükséges óvóinlézkedísekeí. Lédererné büntetéséi jogerőre emelte a Tiuria Budapest, okíóber 23. A királyi Kúria ma délelőtt 10 órakor hir­dette ki Léderer Gusztávné ügyé­ben az ítéletet. A Kúria a semmi­ségi panaszokat elutasította és Léderernét bűnösnek mondot'a ki gyilkosság bűntettében, mint tettes társat, azonfelül bűnösnek mon­dotta ki csalás és lopás bűntet­tében és ezért életfogytiglan tartó fegyházra és 10 évi hivatalvesz­tésre Ítélte. Tekintettel arra, hogy Léderer Gusztávné ügyében az Ítélet jogerős, Léderer Gusztáv ügye is elintézés alá kerül. A legfelsőbb honvédtörvényszék hol­nap foglalkozik a gyilkos főhad­nagy ügyével. Zürichben a magyar koronát 72.55 ei jegyezték. Hétfőn rendkívüli közgyűlés lesz A külföldi kölcsön tárgyában szükségessé vált rendkívüli köz­gyűlést összehívni, melynek meg­hívója a következő : A m. kir. pénzügyminisztérium­tól nyert utasítás folytán a felvenni elhatározott kü földi kölcsön fel­tételeinek az eg^sJges kölcsön kötvényével való összhangba ho­zatala tárgyában Békéscsaba vá­ros képviselőtestületét folyó évi október 25 ik napjának dé lelőtt 11 órájára a Közmüvelődésháza ter­mébe rendkívüli közgyűlésre tisz­telettel összehívom. Békéscsaba, 1926. okt. 23. Dr. Berthóty István polgármester. A közgyűlést megelőzőleg a vá­rosháza kistanácstermében délelőtt fél 11 órakor az állandóválaszt­mány tartja ülését. Pénzintézetek akciója az építkezések előmozdítására A 35 éves 8 80 százalékos íörlesztéses kölcsönök észszerűvé teszik az építkezéseket (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny hirdí tési oldalán napok óta megieleník egy hirdetés, melyben a Bskés­C-abai Takarékpénztár Egyesület többek közölt arról értesiti a kö zönséhjet, hogy szilárd házakra 35 éves 8 80 százalékos törlesztéses kölcsönt folyósít. A pénzintézet­nek ez az elhatározása városunk fejlődése szempontjából olyany­nyira fontos, hogy érdemesnek tartottuk egy pillanatra megellni mellette és a közönség figyelmét felhívni mindazon körülményekre, melyek vele szorosan összefügge­nek és amelyek az építési kedv megerősítésére alkalmasak. Mindenekelőtt nézzük azt, hogy a hirdetett kölcsönben kik része­sülhetnek. Békében az építkezések nagy része amortizációs kölcsön alapján történt, melynek kedvező feltetelei módot nyújtottak arra, hogy az épiüető ne legyen kény­telen saját tőkéjét teljesen az épí­tésbe fektetni, vagy pedig ne legyen kénytelen az építéssel addig várni, mig tőkéje összegyűl. Az építke­zési előirányzat egy részét tehát felvehette amortizációs kölcsön alakjában. Köztudomásu dolog, hogy Budapesten és környékén majdnem kizárólag ily módon épít­keztek a háború előtt. A háború után különböző gaz­dasági bajok, mint ismeretes nem­csak az építkezést, hanem a hosz­szu lejáratú épitési kölcsönök fo­lyósítását is leheíe'.lenné tették. Gizdasági helyzetünk javulására mutat az a körülmény, hogy most már elérkezettnek íátták ugy a kor­mányzat, mint a pénzintézetek ezeknek a hosszúlejáratú épitési kölcsönöknek újból való beve­zetését. Mindenki, akinek Csabán különö­sen főbb uccán szilárd, tehát téglá­ból épült háza van a becsérték 33%­át 8'80% mellett 35 évre a pénz­intézetnél felveheti. Mindazok to­vábbá, akiknek üre3 telkük van s arra építeni akarnak, a felbecsült telek és az épitési összeg meg­állapítása után az egész összeg 33°/o-át megkaphatják, ha a többi 67%-ra meg van a bonitásuk. Ámde a takarékpénztár módot nvujt arra is, hogy a kölcsön a 35 év lejárta előtt is visszafizet­hető legyen. Ennek két módja is van. Ha a kölcsönt élvező mond­juk 10 év múlva akarná vissza­fizetni a kölcsönt és az összeget ugyanazon takarékpénztártól venné fel ugy, a visszafizetés bélyeg, illeték és stornó díjmentesen esz­közölhető ; ha pedig nem ugyan­azon intézettől felvett pénzzel, vagy az illető sajátjából fizetné vissza, ugy a visszafizetés stornó­dij köteles. Nézzük ezek uíán azt, hogy miféle befolyással lehet ezeknek a kölcsönöknek bevezetése váro­sunk fejlődésére. Az kétségtelen, hogy ninc3 az országban még egy város, ahol olyan hallatlanul nyomasztó lf>nne a lakásínség, mint Csabán. Évek hosszú sora óta számottevő la­kásépítés nem történt, éppen arra való hivatkozással, hogy az épít­kezés nem rentábilis. Most itt van az alkalom, A bank 33% os hoz­zájárulása, az uj épüle* adómen­tessége és szabadforgalma, három olyan tényező, mely minden jó­zanul számoló előtt plau3ibilissé teszi az épités jövedelmezőségét. Maga a város, különösen főbb útvonalasa szégyenletesen falusi kinézésű, hogy csak egyre mutas­sunk rá a sok közül, itt van az Andrássy ut számtalan szánalmas putrijával. Ámde nemcsak a lakásínség enyhülése várható az építkezéstől, hanem az általános ipari és ke­reskedelmi pangás megszűnése is. Olyan eleven, minden vonatko­zásában frissen lüktető, egészsé­ges gazdasági helyzetet várhatunk az építkezések megindulását ói, mely kivételes helyzetünknél fogva messze felül múlná még békebeli legjobb esztendőinket is. A desperáltség idejének már vége s aki nem akarja, hogy az idő szekere átrobogjon a jobb időkre várakozó, tétovázó félénke­ken, az ragadja meg az alkalmat és éljen azokkal a lehetőségek­kel, melyeket a józan ész és saj ít jól felfogott érdeke diktál. A kérdést egyébként napirenden fogjuk tartani és reméljük, hogy nem eredmény nélkül. •wf'wwwywwwwwwwww A városi tanács ülése A folyó évi október hó 22-én tartott tanácsülésben a következő ügyek lettek elintézve: Iparengedélyt kaptak: Lipták Lajos cukrász, Klinghammer Ist­vánné n5i kalapkészitő, Ferencsik Mihály szobaf., Kellner Márton lát­szerész és műszerész, Turbucs Sándor kovács, Galambos András sertéskereskedő, Bch Kammer-cég fióküzletre, Locay Lajos favágó, özv. Kovács Andrásné fehérnemű készítő, Sziszár András vándor­üveges. Telepengedélyt kapott Cs, Tóth János timár telepre. Autók és Fordson Xa-alstoi' gyári árban. Aatorizált képviselet iczkoviis gépáruház Békés­csaba Andrássy-ut 48. sz«

Next

/
Thumbnails
Contents