Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-25 / 166. szám

2 BflKÉSlCEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 julius 27 A Rudolf-gimnázium beszámolója a mult évről A gimnázium alma matere a város egész értelmiségének Kiknek a gyermekei járnak a gimnáziumba ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Városunk legöregebb és legtekintélyesebb középiskolájának, a Rudolf-reálgimnáziumnak a lefolyt 1925—26. tanévről szóló értesítőjót most bocséjtotla közre dr. Rell Lajos igazgató. Békéscsaba városa fejlődésében egészen fietal, történeti emlékeiben nagyon is uj "keletű helye a nagy megyer Alföldnek. De talán annál érdekesebb és legalább nekünk értékesebb is olvasni azokét a rövidre fogott sorokat, amelyek a gimnázium múltjáról nyújtanék felvilágosítást. Az ebszolilÍ2irus üldözése elől ide menekült tanórember, Breznyik János veti meg mintegy hetven évvel ezelőtt az iskola alapját, mintehogy ugyancsak az elnyomatás és a vallási türelmetlenség által hejszolt szegény, tóttelepesek elapitjék meg kétszáz évvel ezelőtt ezt a szerény, de szorgos falucskát, amelyből a mai város büszkém emelkedik. S az egykori felu és igazi kullurkohóje, a gimnázium, mindaketten az alatt a ma sokszer igaztalanul meghurcolt liberális korszak alatt izmosodtak meg és lettek naggyá, amelynek kétségkívül lehettek és voltak nagy hibái, de amely éppen szabadelvűséivel és fejlődő demokraticizmusával, a szorgalom, tehetség s a polgári erények érvényesülésével, az előretörésével sok, addig félretolt vagy parlagon heverő nemzeti értéket hozott felszínre. Hiszen o't ven városunk valóben nagyszerű szülötte s a csabai gimnáziumnak felejthetetlen {mentora, i.éhei Zsilinszky Mihély, akit szegény, de szorgos földmives családból n agyértékü képességei révén csakis ez a kor, juttathatott méltó és megérdemelt helyére, hc2y azután hálás és megemlékező lehessen szülőhelye iránt. Vagy az intézet nagy veszteségei között elparentált Varságh Béla tatén szerényebb keretek között, de ugyancsak ennek a kornak egy hszleleiieir.éltó és becsült prototípusa. Mii.dezt a gondolatot pedig az értesítőnek ez első érettségi negyedszázados évfordulójáról irott soréi kellik fel bennünk. Összejöttek a esedai öregdiákok, a még fiatal és életerős iskola „öreg" tanulói s mi volt ez, más, mint városunk törzsökös, intelligens társadalmának találkozója ? Más évszézedos, negy történeti mulíu kollégiumok lalén lehetnek szerencsés adathordozói egy-egy kimagasló, messzi negy névnek ; tv. ez iskole

; mint a találkozó is mutetla, alma mateíe a 'város egész intelligenciéjánek. Micsoda óriási értéke ez az ösztönző és alkotó lokálpatriotizmusnak s micsoda hervadhatatlan érdem ennek a városnak a fejlődésében, a szellemi és anyagi kulturák terén s itt elsősorban az egészséges és harmonikus magyarosodást iile tőleg ? Az életherc bizony bennünket csabaiakat is elég sokszor és néha erősen egymásnak lódít, de a csebai gimnázium negy ér deme, ha edott esetben mégi3 mindenekelőtt egytestű és egylelkü társaknak érezzük egymást és mai, „öregen" épugy tudunk drukkolni mindenkiért, aki ebből az iskolából kikerült, vagy még ez iskola falai között van, mint valamikor, amikor még magunk is a viharedzett padokban ültünk. Ép azért csak a legteljesebb elismeréssel és hóiéval lehetünk Rell igazgató irént, hogy ezt a városunk és a köz szempontjából is nagyjelentőségű gondolatot igy átérezte és életrekeltette a Csebai Öregdiákok Szövetségét. Hogy ez a gondolat mennyire a szivekből pettent, mutatja, hogy gyorsén jelentkeztek a „legöregebbek" is és ma már ebben a szövetségben a város értelmességének nagyrésze tömör tömböt alkot, ami a szomorú megpróbáltatásokban összezilált társadalmunkra csak jótékony hatással lehet. A multak jóleső felelevenítése utón 8z értesítő a lefolyt iskolai évről számol be. A gimnáziumnak tcbb mint negyedfélszéz növendéke volt s a tanulók .száma ez évben is növekedett. Élénk bizonyítéka ez városunk és a környék negy teljesítő képességének, mert hiszen egyéb iskoláink létszáma is állandóan növekszik. A statisztikai adatok közül érdekes, hogy a növendékek szülei közül legnagyobb szómban a gaz dók (21

e/o), majd az iparosok 19.5

9/o), utánuk a kereskedők és • csak azután az értelmiségi pályán lévők vennak képviselve. Az előmenetel jó s a bukottak elég nagy száma (22.2%) inkább arra mutat, hegy a gimnáziumban annyira szükséges és helyénvaló szelekciót a tanári ker lelkiismeretesen hejtja végre. Örömmel látjuk, hogy az iskola szűkös anyagi viszonyéi mellett ís (amin pedig közületeknek és társadalomnak lehetne és kellene segíteni 1) jelentékeny összegeket fordított könyvtárai és szertárai gyerepitására és közismerten áldésos mükedésü alumneumában még medot talált 52 tanulót ebéddel ésvecsoróval ellátni 130 aranykorona minimális évi dij mellett. Önképzőköre, sportköre, sót ifjuségi ének- és zenekara is van s mindhárom élénk tevékenységet fejteit ki. A bennünket csabaiakat miden sorával érdeklő értesítőt Sztehlo Kornél tanárnak érdekes, kár hogy igen szűkre szorított beszámolója vezeti be londoni tanulmány útjáról, mig Vidovszky Kálmán a gimnáziumi cserkészek svájci kirándulását irta meg színesen és a cserkészet iránt való meleg szeretettel. (gy-> Reggel négytől tízig piaci árus, tiztöl tizenkettőig egy sarki rendőr mellett voltam Békéscsabán Pesti ember élményei a csabai piacon (A Közlöny eredeti tudósítása) Éppen azt álmodtam, hogy a csabai fürdő egyik márvány kádjóban a jó langyos vizben boldogan lubickolok, e gyönyörű ólmomból a szálló portós hangos dörömböléssel keit fel. Ki korén kel, erenyat lel, — mondja a közmondás, de én az ellenkezőjét tapasztaltam, ki korán kel — álmos l — Szerkesztő ur 1 — szól a portós — most lessék a piacra menni, ma negy hetivásár van. Eiről lehet majd riportot írni, meglátja, hogy milyen éidekes. Reggel egynegyed 4 óra, amikor kilépek a száilóból. Hideg szél csapja meg arcomat. Hajnalodik, a nagy csendet csak a kakesok kukorékolása zavarja meg. Az ucca széltében-hosszáben kihalt, néptelen. Az Andrássyuton mindössze egy élőlénnyel találkoztam, ez is egy eltévedt csiike volt... A városház előtti nagy, széles piactér még csöndes, mindössze egy szekér áll a Török féle fodrászüzlet előtt. A gazda fezósan ül a bakon, felgyűrt kabótgailérjóba húzván fejét, ugy bóbiskol. Amikor a nagytemplom tornya négy órát üt, a Körös partja felől ekkor bújik ki a bárányfelhők kö.Tül a felkelő, aranyszínű, éltető Nap, ugy szórja el ragyogó sugáréit. L&ssan megkezdődik a forgalom. A szélrózsa m'nden irányából jönnek emberek, aszszonyok, lányok. Kinek kosár a karján, kinek pedig balyu a hátán. Egymásután érkeznek meg a megrakott kocsik és megkezdődik a negy csabai vásár. Rövid időn belül, teljesen benépesedik a hatalmas nagy piactér. A szorgalmas háziasszonyok legjobban igazolják azt a szállóigét, hogy mir.den féifi szivéhez a gyomrán keresztül a legkönnyebb jutni. De különleges specialitása a csabai piacnak a tejfelt, túrót és tojást áruló asszonyok hosszú sora. Ott áldogálnak addig, mig a piec tart. Szorosan egymás mellett végnélküli sorban. Hangos zsivaj, zej, az eladók és vevők alkudozása. Az árak hihetetlen magasak általában, a budapesti árakhoz mérten a közszükségleti és élelmi cikkek legtöbbje drágább, mint Pesten. Hogy ennek mi az oka, nem tudni. Erre senki sem tud kellő feleletet adni. Hogy milyen bizonytalan és különböző árak vennak, ezt legjobban bizonyítja — mint a nyomozásom során kiderítettem — egy közönséges, kicsi, fonnyadt, sárga citrom. A citrom — ugyebár — közszükségleti cikk. Nézzük csak végig árait, kezdve a piac elejétől a piac végéig. Ilka néni, a jól megtermett aszszonyság, aki kiszámithetatlan idők óta piaci árus — a zöldség szakmában — egy darab citrom nála — kellő alkudozás után — keltőezer koronába kerül. Már a piactér közepén az Ilka néni citromjának a testvére csak 1500 koronába kerül- Viszont a kétezer,, illetve az 1500 koronás citromhoz teljesen hasonló citrom, — melyet szinten nem itt termeltek — Steiner bácsi bódéjában mindössze csak ezer koronáért adják. De nemcsak a citromnál, hanem a többi porlékánál is hasonló árkülönbözet van. A nap már magasan tüz a kék égen. A dicső 101-esek emlekmüve előtt, több csopoitban tárgyalják a napi esemenyeket. Nyájas olvasó, talán mosolyogni fog, ha beszámolok, hogyan letf tein Csabán piaci árus l Véletlenül a hentesek és mészárosok elárusító helyén mászkáltam és a legnagyobb megdöbbenésemre azt állapítottam meg, hogy a világhírű csabai kolbász, illetve szalámi, itt — helyben — kilónként 30000 koronával drágább, mint Budapesten és Wienben, ahol szintén kedvelt delikates. Tudvalevőere ismeretes, hogy a csabai paprikás szalámi (kolbász) Budapesten és Wienben kilónként a legelőkelőbb csemegeüzletekben hetvenezer koronába kerül. Addig itt Csabán a központban egyszázezer koronáért mérik ... A hentesek árjelző tábláján büszkén áll a százezer koronás ár, mely „csekély" ösz* szegért a csabai szalámi kilóját mérik 1 Amikor az első ilyen százezer koronás táblát megpillantottam, nem mertem hinni a szememnek. Amikor a többi helyea is megláttam a hasonló „olcsó" órát, merész elhatározásra jutottam, mely jó üzletnek bizonyult, mint az később riportomban kitűnik. Nevezetesen Pestről csomagomban hoztam egy rud „csabait"Megállapodtam az egyik árusítóval, hogy eladjuk közösen „árumat". Szállómból elhoztam a portékát, az egy kilós csabai szaei Parketta Vállalat Alapíttatott 1908-ban Ajánlatokkal díjmentesen szolgál helyben és vidéken — V A legelőnyösebb és legolcsóbb árakon készít és vállal amerikai és koczkába rakva tölgyfa mg bükk, juhar- és diófából bármilyen nagy és kis mennyiségben javítást és beeresztést is • Varga János épület e's bútorasztalos parkettavállalata Békéscsaba Horthy Miklós-nt 14 9