Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-09-26 / 218. szám

Békéscsaba, 1926 szeptember 26 Vasárnap 53-ik évfolyam, 218-ik szám BEKESM KÖZLÖNY POLITIKAI RIPILIP Slőftsetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kot. 5gy hónapra 25.000 kor. Példányonként 10C0 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippínyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: BékércnbAa II, kerület Ferenci József-tér 20. szám altt. Hirdetés díjszabás szerint. Vállalja a kultuszminiszter a szegény emberek numerus clausnsát? A polgárság a súlyos adók alatt panaszosan nyög, sőt nem egy helyen kétségbeesetten jajdul fel. LJgyanakkor azonban most szep­temberben olyan meglepően sú­lyos, ujabb megadóztatásban volt része, amely anyagi erejét a vég­sőkig igénybevette s különösen a szegényebb néposztályt s a f;x­fizetésü embereket egyenesen tönkresilányitotta. Értjük alatta a hihetetlen tankönyvdrágaságot. Békéscsaba város közgyűlése legutóbbi határozata alapján a közigazgatási hatósághoz ir ebben az ügyben. Vájjon lesz-e ennek a lépésnek valami foganatja, nem tudjuk. De hogy ez a kérdés any­nyira fontos, zsebbe, sőt sokszor exisztencióba vágó, hogy ezt nem lehet egyszerűen pedagógiai szem pontból kisajátítani, az az egy bi­zonyos. Lapunkban már sorakoztattunk fel konkrét példákat arról az ingyenes népoktatásról, ahol egy elemi iskolai osztály tankönyvei háromszázezer koronóba kerül­nek. A polgári iskolában, amely lényegében ugyancsak a népokta­tást szolgálja, sürün szerepelnek a 60—70 ezer koronás könyvek, sőt ott látjuk közötte a 87.000 ko­ronás fizikát is. A legnagyobb csoda azonban most ért bennün­ket: megjelent egy középiskolai, a békéscsabai fiugimnáziumban, a leánygimnáziumban és a felső­mezőgazdasági iskolában előirt tankönyv, amely 187 ezer koro­nába kerül. Pintér budapesti fő­igazgató középisKolai irodalomtör­ténetének uj kiadású első része. Egyetlen egy tankönyv : 187,000 korona! Az ember igazán elámul azon a hihetetlen merészségen, vagy borzalmasan szük látókörön, amely ebből a 187.000 koronás árból kiviláglik I Hát hová tette az a tankönyvbiráló, vagy az a bizottság a józan eszét és az em­beri érzést, amely ezt a tanköny­vet ilyen áron engedélyezte ? Sza­bad ezt megtenni anélkül, hogy a felelősségrevonós elkövetkeznék s a közvélemény felzudulása az ilyen esztelen és embertelen kí­sérletet már csirájában visszauta­sítaná ? Mert ne tessék azt hinni, hogy itt egy olyan segédkönyvről van szó, emelyet nélkülözni vagy mel­lőzni lehetne. Az irodalomtörténet egyike a legfontosabb és legszük­ségesebb könyveknek. S minthogy a miniszter szigorú rendelete fe­gyelmi büntetés terhe alatt elő­írja az iskolaigazgatóknak, hogy az engedélyezett könyvekből csak a legújabb kiadás használható, még az a megoldás is tiltva van, hogy ugyanennek a könyvnek egy régebbi, 70 ezer koronás kiadását használhassák. De ettől eltekintve a könyvkiadó csak az uj kiadást szállítja, mert hiszen neki (de a tankönvvirónak is) előnyösebb üz­let a 70.000 Kás helyeit 187.000 koronás tankönyvet eladni. Politikai szempontoktól eltekint­ve Kiebelsberg kultuszminisztert mi nagyratörő kulturpolitikusnak ismerjük. De a bölcs és szüksé­ges törvény erejével az iskoláz­tatásra kötelezett szülők siránko­zását hallva, vájjon nem lett vol­na-e célszerűbb a Hegedűs szini­turné két milliárdját szegény ele mista gyerekek tankönyvellátáséra fordítani? Vagy a kultuszmi­niszter nem tud a háromszáz­ezer koronás elemi iskolai tan­könyv garnitúráról és a 187 ezer koronás középiskolai tankönyvről? Az emberek nyíltan és hangosan kifakadnak, hogy a szegény em­ber fiát el akarják zárni a tanu­lástól. Vállalja a miniszter ezt a legújabb, legembertelenebb nume­rus clausust ? wmmwwwwwwwwwwwww 77 vajdasági lót evan­gélikusok a magyarokkal és németekkel közős presbitériumot alakítanak Budapest, szeptember 25 A vajdasági tót evangélikusok Újvi­déken egyházkerületi és zsinati bizottsági ülést tartottak, melyen elhatározták, hogy a német és magyar egyházakkal közösen meg­alakítják a jugoszláv evangélikus egyházat közös lesz az egyete­mes presbitériumuk s felváltva német, magyar és jugoszláv elnö­köt fognak választani. Hívják össze értekezletre az érdekelt községeket a megyei vasút érdekében A megye valamennyi községe örömmel üdvözli a tervet (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hirl adtunk már arról a nagy vasútépítési tervről, melyet Sár­mezey Endre készített és amely hivatva van a vármegyének egy­részt községek közötti, másrészt mezei forgalmát lebonyolítani. A vasút a rossz mezei utakban bő­velkedő vármegyénknek valóságos áldása lenne, mert különösen az őszi és téli hónapokban, amikor úgyszólván lehetetlenséggel hatá­ros a tanyai gazdáknak terményt fuvarozni a piacokra, a vasút ol­csón, kényelmesen bonyolítaná le a forgalmat. Már maga a tervezet mutat rá azokra az irányelvekre, melyek­nek megvalósítása esetén egész megyei gazdálkodásunk uj, mo­dern alapokon fejlődhetne ki. A terven látható ugyanis, hogy a megye természetes gazdasági kö­zéppontja, Békéscsaba felé irá­nyul a forgalom, ugy azonban, hogy A közbeeső községek érde­keit is a legteljesebb mértékben szolgálja. Az államvasutak vonalait érinti ugyanis és átszeli a tervezett me­gyei vasút 12 helyen; Csabán, Békésen az AEGV és Eleknél pedig az ACsEV vonalaival nyer érintkezést. Legnagyobb jelentősége az, hogy átszeli és vonalával összekapcsolja s közlekedési eszközökkel látja el a megyeri, sopronyi, Kondoros és Szarvas közötti pusztákat s a tel­jesen elhanyagolt Sárrétet, vala­mint Öcsöd—Szentandrás vidékét. A vasútnak azonban nemcsak gazdasági előnyei vannak, bár tagadhatatlanul ezek a legnagyob­bak és a sürgősséget is ezek in­dokolják legjobban, hanem poli­tikai előnyei is, mert a megyei vasút olyan erős kapcsolatot te­remtene a megye valamennyi köz­sége és területe között, melyből kikívánkozni többé egyetlen egy sem óhajtana, ellenkezőleg egé­szen bizonyosan csatlakozásra késztetné a szomszédos megyék­nek földrajzilag idetartozó közsé­geit is. Kétségtelen azonban, hogy az egész tervezet csak ugy valósit­ható meg gyorsan és jól, ha min­den tényező össze fog, ha össze­egyeztetik a két vasútépítési ter­vezetet és közös erővel, a közön­ség támogatásával hajtják végre a megvalósítással járó munkála­tokat. Mint értesülünk, ennek egyik részről sem lenne semmi akadálya s miután az érdekelt községek közönsége is a legmelegebben­pártolta a kezdeményezést, most már egy lépéssel tovább kell menni és a községeket egy érte­kezletre kell mennél hamarabb összehívni. Az értekezlet után tar­tandó közgyűlések lesznek aztán hivatva eldönteni a vasútépítés korszakalkotó kérdését. Értesülé­sünk szerint ez az értekezlet a közeljövőben össze is fog hivatni, minden valószínűség szerint a jövő hónapban s reméljük, hogy azon az előző tervet ellenző Sar­kad is támogatni fogja a vasút­építő tervezetet. 7Tlegf)att Hír György ­nemzetgyűlési képviselő Budapest, szeptember 25. A frankperben feltűnő szerepet ját­szott Hír György nemzetgyűlési képviselő tegnap a Rókus-kórház­ban elhunyt. Hír György 1888-ban született Pákozdon. Iskoláinak el­végzése után sokat tartózkodott külföldön- Megfordult többek kö­zött Angliában, Hollandiában, a Csendes Óceán szigetein. Külföldi utján főleg mezőgazdasági tanul­mányokkal foglalkozott és tapasz­talatait a magyar mezőgazdaság érdekében igyekezett érvényesí­teni. Végigharcolta a világháborút, 11 vitézségi érmet szerzett Az ellenforradalomban is tevékeny részt vett A kommunizmus bu­kása után a hercegfalvi kerület­ben lépett fel, ahol meg is válasz­tották. Sokat harcolt az ország területi integritásának visszaállítá­sáért is. übiitók és Fordson Traktor gyári árban. Autorizált képviselet Iczkovifs gépáruház Békés* csaba Andrássy-ut 48. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents