Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-09-14 / 207. szám

Békéscsaba, 1926 szeptember 14 Kedd 53-ife falolyam, 207-Ife sián­/ r FOLITISI! Iipiyp Főszerkesztő : Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 lor. így hónarra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Fílippínyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Mayer János földmivelésügyi miniszter Békéscsabán „A kormánynak eltökélt szándéka az életerősnek meg­ismert Békéscsaba nagy aránju fejlesztése" — Az egyes teinielési agak in egei tő együttműködését hangsúlyozta a miniszter — Kagjatádi Szabó István arcképének lelep­lezése a Kisgazda Egyletben (A Közlöny eredeti tudósitása.) Mi .t már vasárnapi szamunkban megírtuk, Mayer János íöldmive­lésügyi miniszter szombaton az esti gyorssal Békéscsabára érke­zett s megéikezése alkalmával az őt üdvözlő I,aióságok és egyesü­letek képviselői előtt tett kijelen­tése az, mely egész itt fartózko­dasa alatt elhangzott kijelentések közölt ránk, csabaiakta nézve a legfontosabb s amely igy szól: „A koimanynak eltökélt szándéka az életerősnek megismert Békés­csaba nagyarányú fejlesztése". Ez a feltlős helyről elnangzott kije­lentés, mindenesetre alkalmas arra, hogy városunk jövőjét illetőleg a legszebb reményekkel töltsön el bennünket. A vasárnapi ünnepségek Vasárnap már kora reggel tal­pon volt a miniszier és kísérete s háromnegyed nyolc órakor a vas­úti étteremben megreggeliztek. A reggelin résztvettek Csontos Imre, Heayessy Károly, Zeöke Antal, Borgulya Pal kisgazda képvise­lők, Lukáts György v. b. 1.1., nemz. gyüléti kepviseiő, valamint Neu­bauer államtitkár, Kovácsics Dezső dr. főispán, Berthóty István dr. polgármester, Jánossy Gyula rend­ő/főtanácsos, Konkoly Tihamér dr. varmegyei főjegyző, Pánczél Jó­zsef dr. vármegyei másodfőjegyző és még sokan mások. A reggelizés után fogadta a mi­niszter a mezőberényiek egy kül­döttséget, melyet Winler Mihály kisgazda egyleti elnök vezetett s amelyben résztvetlek Mandel Jó­zsef földbirtokos, Bariolf József kisgazdaegyleii alelnök és Kollár János. A küldöitseg kívánságát és kérését Kovácsics dr. főispán tol­mácsolta a miniszternek, melyben a herényiek meghívták a minisz­tert az egyletük részére megfeste­tett nagyatádi Szabó arckép lelep­lezésére. A miniszter megígérte a küldöttségnek, hogy okt.24 én Mező berénybe leutazik, mely alkalom­mal az egységespárt több tagja is el fogja kisérni a minisztert. Ezután a miniszter és kísérete kocsiba szálltak és a földmives­iskoléba hajtattak, hol a tanári kar és a növendekek élén Tarr Gyula igazgató fogadta és üdvö­zölte a minisztert, Kis Imre II-cd oszlólyu növendék pedig jelentett. A miniszter figyelmesen szemlélte meg az iskolát s miután több ízben is elismerését fejezte ki az igazgatónak a látottak felett, kísé­retével együtt az ipari és keres­kedelmi kiállítás megtekintésére a polgári fiúiskolába hajtatott, ahol mér várta a kiállitási bizottság, kiállítók és nagyszámú látogató élén Kovács Mihály ipartestületi elnök, ki üdvözlő beszédében az iparosok és kereskedők egy ké­rését is tolmácsolta, nevezetesen az ipar és kereskedelemi hitelnyúj­tását iletőleg. A miniszter az üd­vözlésre edott válaszéban elis­merte az ipar és kereskedelemjsuly os helyzetét, azonban kijelentette, hegy ezen is mint sok máson csak a mezőgazdaság erősítésével lehet segíteni, hogy fölfokozván a gazda­lársedalom felvevő kepességét, nagyobbá tegyék az ipari és ke­reskedelmi cikkek fogyasztását. Mindenek felett azonban az egyes termelési ágak összefogásét tartja szükségesnek, hogy az összetartó együttműködés erősíthesse vala­mennyit. A kiállítás nagyon tet­szett a miniszlernek s többször is kifejezést adott iparunk fejlett­sége feletti csodálkozásának. A kiállítás megtekintése után a városl.ózóra hajtatott, ahol a gyu­lai gazdák várták K. Schriffert József volt országgyűlési képviselő vezetésével. A gyulai küldöttség meghallga­tása után érkezett a miniszter a kisgazda egyletbe, hogy részt ve­gyen nagyatádi Szabó István arc­képének leleplezésén. Az arcképlelepiezés ünnepélye A terembe lépő minisztert Drie­nyovszky János egyleti elnök fo­gadta rövid üdvözlő beszéddel, melyre adott válaszában a mi­niszter emlékeztet arra, hogy ő még minisztersége előtt azon fá­radozott, hogy mennél több gaz­daegyesületet hozzon létre, hogy ezek együttműködésével a kis­gazdatársadalom beleilleszkedvén a nemzet életébe, azt a helyet foglalja el az országban, mely őt méltán megilleti. Ezután a minisz­ter és kísérete helyet foglaltak, mire az Iparos Dalárda elénekelte a Hiszekegyet. Az imádság után állott fel szólásra Drienyovszky János elnök, névszerint üdvözölte a megjelenteket, majd rövid meg­nyitó beszéd utón átadta a szót Zsilák Mihály alelnöknek, az ün­nep kijelölt szónokónak. Zsilák Mihály jól átgondolt be­szédében ismerteti a kisgazdatár­sedalomi.ak közel félszázad előtti elmaradott, magéra hagyatott éle­tét, mely magára hagyatottság okozta eztán a2t, hogy a kisgaz­datársedaiomnak magából kellett kitermelnie egy vezetesre hivatott vezért. A kisgazdatársadalom elhi­vatottságánál fogva joggal megér­demli azt a helyet, melyre hosz­szu évek munkájával a vezér emelte. De az ő általa megkez­dett uton kell tovább haladni s az ehhez való erőt és példát nagy­atádi Szabó István munkás életé­ből vegye a kisgazdatársadalom, Az arckép leleplezése után Mayer János miniszter állott fel szólásra s beszédében visszapillantást vet nagyatádi Szabó életére, politÍKai pályájának kezdetére, széles vo­násokkal festvén meg az elhunyt vezér jövőbe látó egyéniségét. Be­szédében kitér azokra a pana­szokra is, melyek a nagy adózás miatt állandóak már. Ezekre nézve megjegyzi, hogy ezeket a terhe­ket pedig viselni kell, mert ezek­néikül nir.es újjáépítés. Hogy a gondviselés erre a nemzedékre hárította ezeknek a terheknek a vi celését, az képezheti panasz tár­gyát ugyan, de ha ez a nemze­dék ez újjáépítő terheket nem vállalja, ugy a jövő nemzedék szá- .ára nemhogy a régit vissza­szerezni, de meg ezt a maradék hazát sem lesz képes megtartani. A viharos éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd ulán Aradszky György meleg szavakkal emléke­zett meg nagyatádi Szabó család* jóról, kiknek távirati üdvözlését indítványozta, mit a gyűlés egy­hangúlag elfogadott. Majd Drie­nyovszky János indítványozta, hogy a gyűlés üdvözölje Bethlen István gróf miniszterelnököt, amit a gyű­lés nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogad. Majd szép szavakkal be­zárja a gyűlést, amikor is az egész közönség állva elénekelte a Himnuszt. Közebéd a Kisgazda Egyletben Ezi'tén a miniszter a városi öntözött rétre hajtatott, melynek megtekintése után kíséretével autón visszatért a Kisgazda Egyletbe, ahol tiszteletére közebéd volt. Az ebéden az első felköszöntőt Kavacsics főispán mondotta a kormányzóra. Majd Drienyovszky János elnök a minisztert üdvö­zölte, felpanaszolva a súlyos adó­zást, amely némely esetben már a kataszteri tiszta jövedelmet is meghaladja. A kisgazdák támo­gatósára hivja fel a minisztert. Korniss Géza felszólalásában nagy­atádi Szabó István és az általa öntudatra ébresztett kisgazdatár sadalom politikai jelentőségét fej­tegette. Az üdvözlésekért Mayer minisz­ter mondott köszönetet. Ecsetelte a kisgazdák szervezkedésének je­lentőségét, amely osztályöntudatot jelent ugyan, de nagyatádi Szabó szellemében harmonikus^ együtt­működést. Kéri az intelligenciát, hogy ne tekintse gyűlölettel ezt a szervezkedést, hanem támogassa, mert a kisgazdatársadalom meg­érdemli, hiszen ez a réteg lehet egyedül a gazdasági regeneráció alapja. Az a kiállítás, amelyet ma látott, — úgymond — arra mutat, hogy ebben a városban gazda, iparos és kereskedő megértéssel együtt dolgozik s ő erre az egy­ségre üríti poharát. A minisztert beszéde után lel­kesen ünnepelték s utána Sze­berényi Lajos dr. esperes mon­dott talpra esett beszédeit, azzal fejezvén be, hogy olyan politikát csináljanak a kisgazdák, hogy ne nyerni, de szerezni lehessen. Majd Bohus János olvasta fel Nagyatádi emlékére irt alkalmi versét s utána Csontos Imre, a híressé vélt karcagi képviselő emelkedett szólásra. Felpanaszolta, hogy ő feléjük mindenünnen gyű­lölet lövel. Az ellenzéknek az a főtörekvése, hogy a kisgazda programot lejárassa és a kisgazda képviselőket kiirtsa. A miniszter­elnökkel még Nagyatádi kötötte meg a paktumot és ők állják ezt a megegyezést. Azután hosszasan alludált a frankügyre, amelytől a kisgazdák teljesen tóvolálltak, de az ellenzék arra akarta felhasz­nálni, hogy sárba rántsa vele az országot. Szégyeli magát, hogy a csabai gazdatársak egy nemzet­közi valakit választoltak meg kép­viselőjüknek. Miért nem vonták meg tőle a bizalmat a frankügy­ben tanusijott magatartása miatt? A kisgazdákat méltatlanul éri tá­madás, hogy ők mindég behó­dolnak. Ezután Csontos Imre azzal kérkedett, hogy jóllehet ismerik, a pártfegyelmet, megszokták mon­dani a véleményüket a miniszter­elnöknek is. Ők — úgymond — a pénzügyminisztert utasítani szok­ták, ha sok az adó, hogy hagy­jon fel ezzel az adópolitikával. Nem akar titkot elárulni, de kije­lenti, hogy ők már buktattak pénzügyminisztert. A jóizü magyarsággal elmon­dott, de erősen hordó illatú kortes­beszéd után Borgulya Pál ha­sonlóan leckéztette a csabai kis­gazdákat. elismerve ugyan azt, hogy a Nagyatádi által diadalra vitt irány tulajdonkép Csabáról in­dult ki Áchim L. Andrással, aki­nek a nevét azonban óvatosan nem említette. A kissé kényes és helytelenül alkalmazott propa­ganda beszédeket Lukács György gyulai képviselő enyhítette néhány jól alkalmazott mondattal, mérsék­letre és a többi társadalmi osztá­lyokkal való harmonikus együtt­működésre intve a gazdákat. Végül Botyánszky Pál ostorozta a csabai gazdákat, hogy a mi­niszteri bankett iránt is olyan nagyfokú közönyt mutattak. Ezzel az akkorddal véget ért a bankett

Next

/
Thumbnails
Contents