Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-09-10 / 204. szám

Egyes szám ára ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926 szeptember 10 Péntek mmmmmamíimmmmm^ 53-ik évfolyam, 204-ik BÉEÉSH KÖZLÖNY POLITIKAI láPILAP ElSflsetésl dijak : Helyben és vidékra postán küldve: negyed75.000 kor. <így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Fölserkentő: Dr. Gyöngyösi János Felelőt szerkesztő: Fllipplnyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéieaabáa II. kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Beiratások a Tudományegyetemre Budapest, szept. 9. A Tudományegyetemen kedden kezdődtek meg a beiratások és 20-áig tarlanak. A jogi karra 500, az orvosira 400, a bölcsészetire pedig 350 hallgatót vetzrek fel, a gyógyszerészeli tanfolyamra pedig 100—100 hallgatót. 77 királyné és a gyermekek angol kolostorban Paris, szept 9. A lapok angol fo'rásból eredő hirei szerir.t Zita királyné engedélyt kért az angol királytól erra, hogy ő és gyermekei egy brit kolostorba vonulhassanak. A Nemzetek Tanácsához mindezideig semmiféle levél sem érkezett Zita királynétól, amelyben engedélyt kért volna, hogy gyermekeivel együtt Angliába költözhessék. A nagyhatalmak tanácsa a királyné hasonló kérelmét, hir szerint minden további nélkül teljesítené. Elutaztak a német képviselők Budapest, szeptember 9. Tegnap délelőtt a Budapesten tartózkodó német képviselők sétahajózást tettek a Dunán, majd a királyi várat tekintették meg. Esle 7 órakor a Belgrádba induló hajón hagyták el Budapestet. Haffay püspök Drezdába utazott Budapest, szeptember 9. Raffay Sándor banyakerületi ev. püspök tegnap Drezdába utazott, hogy résztvegyen azEwangelischer Bund őszi közgyűlésén. 7fz olál) hivatalnokok sikkasztanak Nagyvárad, szeptember 9. Vascu József vaskohi postamester több mtllió leit sikkasztott. Elfogatásakor azt vallotta, hogy a nagyváradi pos'aigazgatóság két magasragu hivatalnoka is bele volt avatva a manipulációba és ezek tőle hallgatás fejeben löbb százezer leit kaptak. Timikor a tanítvány vizsgáztatja mesterét Kolozsvár, szeptember 9. Tepnap fejeződlek be a magyar tanárok vizsgái a kolozsvári egyetemen. A magyar tanárok ugyan is 5 évi határidőt kaptak a román nyelv elsajátítására, Az őszfejü vizsgázók legtöbbje, ellentétben a mult évi eredményekkel, sikeresen állta meg a vizsgát, melyen megtörtént, hogy a bizottság egyik fiatalabb lagja egykori professzorát vizsgáztatta. Zürichben a magyar koronát 72.55-el jegyezték. A kamarakerületi iparosértekezlet^ Békéscsabán A kitűntetett öreg iparosok ünneplése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szerdán délelőtt a Vigadó nagytermében jöttek össze az iparosok a megye, kőt a kamarakerület egyéb községeiből, hogy értekezlelükön megbeszeljék az aktuális kérdéseiket. Az értekezlet nem mordható valami népesnek s ami elég csodálatra méltó, épen a csabai iparosok volak leggyengébben képviselve. Gyuláról bejött 25, Békésről 8, Békestámsonból 4, Kondorosról 4, Vésztőről 4. Köröstarcsórói 3, Elekről 2, Mezőberényből 4, Szarvasról 3, Tót kcmlósról 3 iparos. Megjelentek még ezeken kivül Szegedről, Kunágotáról és Hódmezővásárhelyről. A Kamara vezetősége viszont igen szépen volt képviselve ez értekezleten, mert itt volt Körmendy Mátyás, a szegedi kamara ipari osztályénak elnöke, Pálffy József dr., kormányfőtanácsos, Landesberg Jenő dr., ügyvezető titkár, Füredy Lajos, az Iposz t. b. titkára, Cserzy Mihály dr., kamarai segédtitkár stb. Az értekezletet Körmendy Mátyás nyitotta meg. üdvözölvén a megjelenteket, magyarázatát adja annak, hogy miért váltak szükségessé a kamarának ezek a kerületi értekezletei, majd miután az közönség Kovács Mihály csabai ipartestületi elnököt az értekézlet elnökhelyettesévé megválasztja, az elnöK meleg szavakkal emlékezik meg a tárgysorozat első pontjaképen a mesterségükben hosszú időt töltolt iparosokról, akik részére a kamara díszokleveleit azonnal ki is osztották. A kitüntetett iparosok a következők: Schwartz Márkus, Schnóber János, Matulay Ferenc, Lipták János, Kiszely Pál, Facsinay Dezső, Timkó János, Fábián Mátyás, Martincsek András, Uhrincsok János. A kitüntetett iparosok nevében Kiszely Pál mondott meghatott hai.gon köszönetet, kijelentvén, hogy további életükkel és munkásságukkal is példát fognak szolgáltatni a fiatel iparosoknak. A kitüntetések átadása után Pálffy József dr. kormányfőtanácsos tartott igen érdekes és szakszerű értekezést a kontárkérdésről, kifejtvén azon okokat, melyek a kontárok működése következtében az iparosság súlyos sérelmeit eredményezik. Elítélően nyilatkozott a kontárság erősítésére alkalmas hatósági üzemekről, az üzemi munkásoknak üzemen kivüli privá'munkéjáról, valamint a közönségnek azon káros szokásáról, hogy szívesen dolgoztat az olcsóbb kontárral, nem törődve azzal, hogy silány, felelősség nélkül nyújtott munkát kap. Végül azt javasolja, hogy a konlárkérdésben felterjesztett, módosított javaslathoz ez értekezlet is járuljon hozzá, ami egyhangúan megtörténik. Ezután Kovács Mihály csabai iperfestüleli elnök tart ez ipartestületi reformokról rendkívül magvas értekezést. Az ipartestületi reformokra vonatkozólag beterjesztett javaslatát ez értekezlet azzal fogedja el, hogy az dolgoztassák ki reszletesen különös tekintettel a csebai ipartestület megreformálására. Landesberg Jenő dr. az adóügyi sérelmekről tartott előadást, melyhez Füredy Lajos is hozzászólott. Nagyobb vitát váltott ki Ellmann Adolfnak a kisipari hitel kérdéséről tartott beszéde, melynek során felszólaltak Körmendy, Füredy, Kovács és Könyves T. Kálmán. Cserzy Mihály dr.-nak a vásári kérdésekről ta. tott értekezése után következett a sor az indítványokra, melynek során Hódmezővásárhely ipartestülete az építőipari törvény sürgős megalkotásának illetőleg a sérelmes intézkedések kijavítása érdekében tett indítványt. Könyves T. Kálmán az ipartörvénynek 4. és 47. § nak módosítása iránt terjesztett be javaslatot, amit az értekezlet Körmendy, Klein és Horváth Mihály hozzászólása után azzal a módosítással fogad el, hogy tanoncot csak vizsgázott iparos tarthasson. Az értekezlet ezzel véget ért. Az állatkiállítás ünnepélyes megnyitása A löldek magas katasztere az oka vidékünk állatállománya gyengeségének — A kiállítás hivatva van útbaigazításokat adni a feljavitásra (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai állatkiállitásra nagyszámú különböző fajta állatot hajtottak fel. A békésmegyei állatállományról, különösen a szarvasmarhákról regen tudott dolog, hogy igen gyenge minőségileg, emmek egyreszt a nem teljesen kielégítő legelőviszonyok, másrészt a nem eléggé okszerű állattartás az oka. Mégis a kiállításon örvendetes meglepetésül szolgált néhány gazdánk, de különösen az uradalmak kiállított igen szép állataikkal, A kiállítást a távollevő miniszter helyett Tolnay Pál államtitkár nyitotta meg a nagyszámban megjelent előkelőségek jelenlétében, kik között ott láttuk Kovacsics dr. főispánt, Plosz Béla államtitkárt, Berthóty dr. polgármestert, Jánossy rendörfőtanácsost és a megyei arisztokraták közül is többeket. Beliczey Géza, a Gazdasági Egyesület elnöke üdvözölte az államtitkárt. Üdvözlő beszédében rámutatott arra a sajnálatos körülméryre, hogy a tulmagas földkataszter következtében a csabai és általában a megyei gazdák nem képesek a földből akkora hasznokat kihozni, melyek a tulmages edók fizetése mellett a gazdasagok és különösen az éllattenyésztés fejlesztésére elegendők lehetnének. Az állattenyésztés fejlesztésének nagy akadálya még a nehéz állalértékesités, a szállítási nehézségek, stb. Arra kéri az államtitkárt, bogy egyrészt hasson oda, hogy a gazdák terhei enyhitlessenek, másrészt az állatértékesítés megfelelő piacok és szállítású lehetőségek rendelkezésre állításával megkönnyítessék. Tolnay államtitkár megköszöni az üdvözlést és elismeri, hogy a gazdatársadalom valóban nagy terheket visel, azonban azokat a nehezségeket, melyeket maga is lót, nem áll a miniszternek módjóban hamarosan enyhíteni. De legyenek a gazdák meggyőződve, hogy állandóan figyelemmel kiséri a kormányzat a gazdák sorsát és amint csak lehet, azon javítani is fog. Ez a kiállítás is alkalmat ' szolgáltat arra, hogy irányt mutasson, vájjon milyen utonmedon lehetne minőségileg is emelni a megyei állattenyésztés nívóját. Abban a reményben, hogy ez minden vonalon sikerülni is fog, a kiállítást megnyitja. A kiállítás megnyitása után körül sétáltak az illusztris vendégek a kiállításon, ahol már a zsűrizés ekkorára megtörtént. A zsűrizés munkájával nagyjában meg volt a közönség elégedve, csak a sertéseknél volt nézeteltérés, amennyiben a közönségnek nem az elsődijat nyert Geiszt-féle mangalica kocák, hanem a Gálik János által kiállított 10 darab 17—18 hónapos gyönyörű mangalica kocák tetszettek jobban. Tényleg ezek a kocák egyrészt oly egyformák voltak, hogy alig lehetett egyiket a másiktól megkülömböztetni, kitűnő állású és lábu, finom szőrű jószágok ezek, mig a Geiszt-félék szőre jóval durvább és fülük is teljesen eltakarja szemüket. A zsűri Ítélete ellenére a közönség a Gálik-féle kocákat tartja a verseny erkölcsi győztesének. Az angolfajta sertések közül