Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-08-15 / 184. szám

ECtYKS @ZAI A&A lOIN^ MOTOHA Séfeáfísaba, 1926 angnsztn* 15 VasSroap 53-ik évfolyam, 184-ik s;ám POLITIKAI KIPILáP Előflseténi dijak : Holyben és vidékre postán küldve: negyedSvfo 75.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr, öyöngfyííBi Jáoos Felelőn szorkenztő : Filippínyi Sámuel TelefoniB&m: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéncaabia II. kerület Ferenci Józse!-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Megindult a robbanás nyomainak eltakarítása Ma már csak negyvenen jelentkeztek kötözésre — A két őrszem még mindig néma — A robbanás egyetlen halottja, aki nem is volt a helyszínén Budapest, augusztus 14. Csepelen megindult « munka a romok eltakarítására. Kőmivesek, asztalosok és ácsok már javítják a megrongált épületeket. A gyár gépeiben nem nagy a kár. A se besültek közül ma már csak 40 en jelentkeztek az orvosnál. Legsúlyosabb annak a két embernek az állapota, akik a robbanáskor a lŐpartorony mellett teljesítettek szolgálatot. Ezek még nem nyerjék vissza beszélőképességüket. Az orvosok szerint az sincs kizárva. hogy a légnyomás következtében esetleg kisebb-nagyobb -elmebajt is kaptak. A rendőri és katonai vizsgálóbizottság ma ismét kiszállott Csepelre, hogy megállapítsa a robbanás okát. Ma délelőtt egynegyed 10 órakor Horthy Miklós kormányzó Abékéscsabaileánygimnáziutn tervei a Magyar Mérnök és Építész Egyletben Építészek kritikája a csabai leánygimnázium tervpályázatáról - Revízió alá kell venni a tervbirálási eljárást? Magasházi szárnysegéd kíséretében autón Csepelre érkezett. A kormányzót a rendőrség és a községi elöljáróság vezetői fogadták és megmutatták neki a gyártelepnek azt a részét, ahol a leg nagyobb a pusziulás. A kormányzó behatóan érdeklődött a lakosságot ért károk felől is. A károsultak anyagi megsegélyezésének ügyét maga Vass József népjóléti miniszter intézi. Gratzer Károly a csepeli lőporgyár egyik osztálvezelője, aki a robbanás alatt nem tartózkodott a gyártelepen pénteken dilelőtt, amikor mindenki a csepeli katasztrófáról beszélt, az egyik villamoson hirtelen rosszul lett és mire a mentők megfrkeztek, meghalt. Gratzert valószínűleg szívbaja ölte meg. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A leánygimnázium tervpályázatára beérkezett tervek néhány nap óta a nyilvánosság számára ki vannak állítva a Magyar Mérnök és Épitész Egyletnek Budapesten a íReáltanoda-uccában levő palotájában — és főleg építőművészek körében szokatlanul nagy érdeklődést keltenek annál is inkább, mert a tervpályázatokban résztvevő jóhiszemű építőművészek közölt — okkal vagy ok nélkül — valósággal forrongás észlelhető az utóbbi időben lefolytatott tervpályázatoknál követett bírálati eljárás módja és a vélt sérelmek miatt. Ennek a forrongásnak volt a közelmúltban egyik hatalmas szószólója a műszaki kamara egyik építészi ülésén Alpár Ignác, a közbecsülésben álló épiiőmüvész. A tervpályázatban komoly munkával, lelkesedéssel és ambícióval résztvett számos épitész élénk figyelemmel nézi, hasonlitga^a a terveket és bizony — mint ilyenkor elkerülhetetlen — sok elkeseredett megjegyzés hangzik el a mellőzöttek részéről. Hétfőn este Schodits Lajos épitész-tanár elnöklete alatt az építészi szakosztály ülést tartott, amelynek keretében az egyesületnek ezen pályázathoz bírálóul kiküldött tagja Schulek János építőművész ismertette a békéscsabai leánygimnázium tervpályázatának lefolyását, a bírálat menetét és bemutatta a díjazott és megvásárolt, illetve megvásárlásra javasolt terveket, melyek szép sorjában állványokra vannak felaggatva. Schulek János épitész előadó a birálat egyik legfontosabb szem pontjául a tornaterem, illetve diszterem elhelyezését jelölte meg. A nagyszámú szakhallgatóság éhnk csodálkozására azt állapította meg, hogy a két díjazott terv oldotta meg ezt az iskolánál legfontosabbnak jelzett részt legjobban, holott azok teljesen ellenkező felfogást mutatnak. Az első díjjal jutalmazott terv ugyanis a tornatermet az emeletre helyezte, ahol előtte ninc3 olyan kisméretű előcsarnok sem, amely nagyobb közönséget befogadhatna. Az építészi és paedagógiai szakkörök az emeletre helyezett tornatermet eddig olyan kényszermegoldásnak tekintették, amelynek csak a nagy városok szűk telkein letesü'ő iskoláknál van némi jogosultsága, de ezeknél terület hiányában el kell ezt a megoldást is fogadni, amely szerkezetileg is fokozott ruozgó terhelés, továbbá egészen speciális hangszigetelés által lényeges anyagi áldozatokkal jár. De nincs jogosultsága — szakkörök szerint — még a főváros" ban sem, ahol megfelelő nagyságú telek biztositható, még kevésbé vidéki városban, ahol a tornaterem és vele kapcsolatos tornaudvar számára bőséges hely áll rendelkezésre. Itt szükségtelen és hibás dolog erőszakoltan kuriózumot eremteni. A szakkörök véleménye szerint ez ugy építészeti, mint pedagógiai szempontból hibáztatandó. Ezt érezte az előadó is, amikor mintegy mentségül arra hivatkozott, hogy a helyi bírálók elfogadhatónak véltek az emeletre helyezett tornatermet. Nem nagyon valószínű, hogy a közoktatásügyi minisztérium felülvizsgáló szakközegei ugyanezt fogják vallani, már csak azért sem, mert hiszen a modern tornaoktatást az iskolaév legnagyobb részében a tornacsarnokkal kapcsolatos tornaudvarban kell lefolytatni. Az előadó ezután a második dijjal jutalmazott terv tornatermének elrendezését ugyanolyan jól megoldottnak minősitette, holott ennek elrendezése az előbbiben kiemelt irányadó elvekkel tökéletesen ellenkezik. Ezen disztermül is szolgáló tornateremhez előbb a magasföldszinti nívóra kell feljutni, onnét pedig aránylag keskeny, homályos és az árnyékszékkel szomszédos folyósókon át ismét lépcsőkön le lehet jutni Ebben a megoldásban tehát az ott kialakult általános szakvélemény szerint nehezen lehet megtalálni a disztermül is szolgáló tornateremre bevezetésül megállapított irányelveket. Az előadó azután ismertette a „Magyar jövő" jeligéjű megvásárolt tervnek tornaterem megoldását és amelynél elismerte annak célszerű és monumentális csoportosítását, a kapcsolatos nagy előcsarnok előnyeit, de hibáztatta az uccai helyiségeknek véleménye szerint fölösleges belső magesságát. Arról, hogy ez a körülmény a torna-, illetőleg diszterem számára ériékes karzatot biztosit, az előadó nem emlékezett meg. Az elbírálás lényeges szemportjául jelezte az előadó a tantermek égirányát is és különösen hangsúlyozta, hogy észak felé tantermet nem, hanem csak rajztermet szabad elhelyezni. A hallgatóság figyelmeztetésére azonban észre kellett vennie az előadónak, hogy mindkét d'jazctt tervben a tantermek egy része északi irányból kap világítást- Ez a megállapítás is némi csodálkozást keltett Konstatálta továbbá az előadó, hogy a második dijjal jutalmazott terv északnak nyiló rajzterme a a tornaterem fölé tervezett lapos tetőre néz, amelynek felső sik.a azonban belevág a rajzterem ablakainak felső vonalába, ami eső, hó, jég, stb. szempontjából sem tekinthető helyes megoldásnak. Élénk érdeklődést váltott ki továbbá a folyosók elvi kérdése, illetőleg, hogy helyes-e olyan helyen, ahol elegendő tér áll rendelkezésre — másodlagos megvilágítású úgynevezett középfolyosót alkalmazni, amelynél a tantermek két oldalról vannak elhelyezve. Kialakult vélemény szerint ez általánosságban elkerülendő, mert a tanulóifjúságnak tanteremben való tartózkodása után fokozottabb mértékben van szüksége szabad mozgásra, leveümtók és Ford so xi Traktor gyári árban. Autorizált képviselet Iczkovits gépáruház Békéscsaba Andrássy-ut 48. sz.