Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-28 / 168. szám

2 FfiKfiSWEGYEI KAZLON! Békéscsaba, 1926 julius 28 A fázisforgalmi adótól egyelőre olcsóbbodás nem igen várható —— Az uj busák átlagban kielégítők — A malmok versenye az amerikai lissttel — A Futura feltámasztása az adózóknak kárt okos (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most, hogy küszöbén átlépünk az idei gabonakampánynak, sok olyan kérdés vetődik felszínre, melyeket különböző képen mérlegelnek és különböző képen akarnak megoldani, nemcsak az érdekeltségek, hanem maga a kormány is. Elég, ha rámutatunk arra, hogy éppen az uj gabonakampánnyal esik össze a fázisforgalmiadó rendszeresítése, a cseh agrárvám, a magyar buza részére uj piacok keresése, a Futura feltámasztása, stb. Ezek a kérdések mind oly közelről érdeklik a közönségünket, hogy érdemesnek tartjuk érdeklődéseink eredménye képen helyi legelsőrangu szaktekintélyeink véleményét leközölni. Eszerint a fázisrendszerü forgalmiadó behozatalától egyelőre olcsóbbodást nem igen várhatunk, mert amikor ezen rendszerű forgalmiadó eszméje felmerült, még nagyon sok lisztkereskedő működött, különösen a koronaromlás idejében, ugy, hogy mire az őrlemények a malomtól a fogyasztóig eljutottak, 4—5 kézen mentek keresztül és e kezek által fizetett ujabb és ujabb forgalmiadók által az áru mindinkább megdrágult. Ma azonban az árakban oly nagy eltolódások nincsenek, ezek a lisztkereskedők a piacról eltűntek, vagy legalább is csekély számban maradtak meg és a malmok igyekeznek a sütőkkel a közvetlen kapcsolatot megtalálni s ezért ma már az őrlemények nem mennek több kézen keresztül, tehát a forgalmiadó az árut nem drágítja. A kismalmok kifogása a fázisrendszer ellen nem mondható indokoltnak, mert ezideig a nagymalmok vállalták a terhek nagyrészét, a kismalmok pedig csak igen csekély részben adóztak, mig most a tervezet szerint ezek a nagy eltolódások némileg kiegyenlítődnek. Az uj búzák minőség tekintetében nagy átlagban kielégítőknek mondhatók, helyenként ugyan különösen a dült búzák, melyek a beéréssel nem tudtak eléggé lépést tartani, megszorultak és ezek minősége kifogásolni valót hagy hátra. A szorult búzák azonban az összmennyiségnek alig 10 százalékát teszik ki. A sok esőzésnek káros hálását majd a búzák sikértartalmában fogjuk látni. Az uj búzák különben elég szárazak, jól őrlődnek és az uj lisztekből eszközölt sütési próbák teljesen kielégítők. A legutóbbi hivatalos becslés tul optimisztikusnak nem mondható és a végleges eredmény a beszerzett információk alapján valamivel a legutóbbi becslés felett. várható. Élénk várakozással tekintenek a malmok az exportlehetőségek felé és tekintettel arra, miszeri.it Csehszlovákia különösen fehér liszteket illetőleg egyik legnagyobb fogyasztónk, kívánatos volna, ha a közeljövőben meginduló kereskedelmi tárgyalások eredménnyel végződnének. A külföldi piacokon azonban mind erőteljesebben jelentkezik versenyként az amerikai liszt, azonban kitűnően berendezett malmainknak egyelőre sikerül a gyártott őrlemények elsőrangú minőségévei ellensúlyozni az amerikai olcsóbb lisztek versenyét. Jó minőségű búzáink iránt a külföldről mind nagyobb érdeklődés mutatkozik és ugv Ausztria, mint Csehország, ujabban pedig Olaszország szívesen vásárolják búzánkat, hogy ezáltal a külföldről beszerzett olcsó búzák minőségét javítsák. Gabonaértékesítést illetőleg a legális kereskedelem felzúdulását vonla maga után, hogy a kormány újra életre kelti a Futurát, illetve állami támogatással lehetővé teszi annak működését. A kereskedők ezen felháborodása egész jogosnak látszik, mert mig a különféle adókkal a kereskedőket agyon sújtják, a Futura feltámasztásával még a kereseti lehetőségeket is érzékenyen csökkentik. Az a sokszor hangoztatott érv. hogy szükséges egy szerv, mely a gazdaközönséggel való közvetlen, barátságos nexust fenntartsa, abszolúte nem helvtálló, mert ha az intéző körök fáradságot vesznek maguknak és a falvakban érdeklődnek a gazdaközönségnél, csak azt fogják, hallani, hogy ilyen szervre egyáltalában szükség nincsen, mert a gazdák és legális gabonakereskedők között most is a legbarátságosabb üzleti viszony áll fenn és a kereskedők ösztönözve a kereseti lehetőség által, igyekeznek a gazdaközönség igényeit a legjobban kielégíteni. Igy is biztosra vehető, hogy a kereskedelem a Futurával szemben is meg fog tudni birkózni a mesterségesen támasztott nehézségekkel. 77 miniszter a hétköznapi vásárokért Budapest, jul. 27. A kereskedelemügyi miniszter felszőllitotta mindazokat a városokat, ahol még vasárnap tartják a vásárokat, hogy kérjék a vásároknak hétköznapra való áthelyezését. Dűlőre kell vinni a cukorgyár kérdését A város hívja össze az érdekelteket értekezletre (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ugy látszik : a megvalóculás stádiumába lép az eszme. Minden jel arra mutat. De még messze vagyunk a „Victorial" üdvrivalgásoktól. Szépen, óvatosan és a legnagyobb körültekintéssel hozzá akarunk látni a felépítés felelősségteljes mun kájához, mert vagyon bizony elég akadály, elég ellenlábasa a kérdésnek, nehogy valaki elgáncsoljon. Mivel ehelyen cs-ik agitationális munkát végzünk, igy másokra kell bíznunk a megvalósuláshoz vezető kezdeményező lépések megtételét. Nincs mit haboznunk. A mostani szezon a legalkalmasabb. Semmiféle pénzáldozatokról egy" előre nincs szó. Akinek érdeke egy cukorgyár létezése Csabán, vagy Csaba vidékén, az lépjen elő és tegye meg az első lépést. | Azt hisszük többen vannak. Magának a városnak, mint olyan nak, kardinális érdekéhez tartozik a nagyipart, olyan nagyipart ma gához láncolni, mely ÖTÖK időkig ugy szociális, mint gazdasági vonatkozásban csak előnyöket biztosit. Ez oly tény, mely bizonyításra nem szorul, mert csak nézni kell ama helyeket, egész vidékeket, melyek az ott létesült cukorgyár által és utján röwd évtized alatt váratlan felvirágzásnak indultak, azóta soha nem remélt jólétnek örvendeznek és meggazgazdagodtak. Márpedig, ho>y mit jelent egy gazdag lakosság, egy gazdag „Hinterland" minden, a legnagyobb, úgymint a legszerényebb municipalitásnak egyaránt, azt nem kell bővebben magyarázni. De ugyanolyan mértékben érdeke egy cukorgyár a vidék mezőgazdaságának is és éppen azért, mert agrárország vagyunk, főérdekünk, hogy terményeinket itthon dolgozzuk fel és igy jobban értékesítsük, kikapcsolva az exportálás és az idegen közvetítő kéz természetes .haszonrészesedési törekvéseit. „Éi termelek, te gyártasz, — enyém a termelési, tiéd a gyártási haszon, — harmadik nincsen." Ez csak logikus ? A közvetlen termelési hasznon felül a cukorrépát termelő vazda kénytelen-kelletlen oly magas termőuivóra hozza földjét, — a fokozottabb munka, földturkálás, kavarás által, a fokozottabb trágyá" zási kényszer, az állandó talajlazitás által — hogy egy-két ciklus után kétszer-háromszo

1 annyit fog hozni a földje más terményekben is, mint azelőtt és mindinkább függetleníti a nálunk sajna rettegett időjárási mostohaságoktól. Nézzük csík Csehországot, az ő hírhedt lösztalajáb:>I mit csinált 100 evi cukorrépatermelés ? Kánaánt 1 Ma már nem engedhetjük meg magunknak azt a Patópál-tempót: hogy majd meg'átjuk, talán holnapi Ma már nem mondhatjuk azt, hogy a mi talajunk ilyen és amolyan, apáink, na íyapiink sem csinálták másképen, mégis jóvolt. Ma már nem haladhatunk el behunyt szemmel azon ijesztő tány mellett: hogy apáinknak bizony tiz mázsa buza átlag meg sem kottvant, mig mi már beérjük az 5—6 mázsával is 1 Szerencsénkre a müveit gazdakörök ezt már régen belátták, már dolgoznak, mert csak igy védhetjük ki az általános elszegényedés rémét. És legszebb feladata e müveit péidaadóknak : magukkal rántani a műveletleneket a boldogulás felé. N estünk szerint és mivel arról van szó, hogy az oly dicséretremeltó előretörés utján haladó Csaba váiosának biztosítjuk a cukorgyárat, lépjen ki a város mint olyan aporondra, hiúja össze szabad eszmecserére a szerinte érdekelteket. uradalmakat, gazdákat, szállítókat, iparosokat, eleintén talán szűkebb körben, hogy en petit comifé megbeszéljék az eszme életrevalóságát és keresztülvihetőségét és csak azután döntessék el a koncepció mibenvolta. Ez nem jár semmiféle rizikóval, még prestigionális vonatkozásokban sem, és ha nem járna eredménnyel, kötelességének eleget tett a város lakosságával szemben. Persze, más oldalról is jöhet az iniciativa, azonban a morálisan legsúlyosabb kezdeményezés mindenesetre a városé. Tehát: Aki halad, el nem marad 1 Haladjunk 1 Fructuosus. TJngot tápok a magyar megyei kölcsönről London, julius 27. Valamennyi lap közli a magyar vármegyei kö'csön feltételeit, melynek aláírási felhívását Rotschild és más bankvezérek irták alá. A lapok egyhangúlag megállapítják, hogy a kölcsönt a legfontosabb újjáépítési munkálatokra fordítják és azt az emberi lehetőségek szélső határáig garantálták. Csipkékben, selymekben kizárólag jó minőség, olcsó és szigorúan szabott árak a Csipkeáruházban, Andrássy ut 6. megyei Parketta Vállalat VWV, '• ÜTÉSEI? .. ..« ' ' Alapíttatott 1908-ban Ajánlatokkal díjmentesen szolgál helyben és vidéken — A legelőnyösebb és legolcsóbb árakon készít és vállal amerikai és koczkába rakva tölgyfa m bükk, juhar- és diófából bármilyen nagy és kis mennyiségben javítást és beeresztést is Varga János épület és bútorasztalos parkettaváliaiaía Békéscsaba Horthy Miklős-nt 14 H