Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-01 / 145. szám

KOTES isii MtStSA Békéscsaba, 1926 július 1 Csütörtök __[iU - &Le c - 53-ife: évfolyam, 145-11 mm ZLONT FOLEfisái mm? •t.t.ri wij wn r i mr ttftaftftwvu wftw w £löfi«eténi dijak Helybon és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona, Főszerkesztő : Dr, Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filxppinyi Sámuel Telefonszám : ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: üékéscsabáis II. kerület Ferenc* József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. IJWJI T: — állapítja a miniszter, hogy a fo­gyasztási adóhivatalnokok állá­sának véglegesitéset indokoltnak látná. E rendelettel kapcsolattal meg­állapítja a miniszter, hogy a vég­legesen engedélyezett és jogerősen szervezve lévő állásokat későbbi üresedés esetén a városok saját hatáskörükben is betölthetik, el­lenben minden uj állás kreálását, vagy átszervezését ezentúl is mi­niszteri engedélynek kell meg­előzni. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a gyulai létszámcsökkentés bizottság javaslatát épen ellenke­zően tul pazarlónak találja. így a gyulai létszámcsökkentő bizottság megállapítása szerint a városnak 54 tisztviselőre, 20 dijnokra és 63 szolgára volna szüksége. Ezt a számot a miniszter sokalja, főkép­pen a nagy fizetési osztályban lévő tisztviselőket illetően. Sokalja . a dijnokokat, az öt szállásmestert is éi a várcst ujabb létszámcsök­kentő javaslat hozatalára hivja fel. Hová rohantok? Ez a kérdés, mely egyébként felkiáltásnak is beillik, mind több és több létekben keit visszhangot — persze: ellentétes viszhangot. Egy sereg szülő hálásan helye­se', hogy segítségükre jöttünk, egy, másik sereg 'meg, a lányok és a többnyire még „zsenge korú" ifjak serege pedig méltatlankodik, mint az olyan gyerekek, kiknek játék­szerét készülnek elvenni. Mindenek elölt legyünk tisztá ban azzal, hogy e cikkeimmel nem szándékozom felfordulást csi­nálni, ellenkezőleg, felfordulást akarok megakadályozni: sok köny­nyet, bánatot, sőt tragédiát, az éietek elhibázssát. Az ifjú életé­ben minden a starttól függ, ha az jó, könnyen végig futhat egy éle­ten, ha az rossz, egész élete szakadatlan bukdácsolás, vádas­kodás a világ, sőt a szülők ellen, akiknek ma pedig bizonyára elle­nére cselekszik. Nem minden bubifrizura, nem minden szál elszi't cigaretta, nem a bicikli, pem a tánc slb. szabja ^MML;O>CSÍ ér ekünket, hanem a n^^Bnog^an -azokat viseljük és a cv^ahogyen és amelyért azo­kat csináljuk. Ha például a biciklit azért hasz­nálom, hogy azzal foglalkozásom­mal kapcsolatos ut«im idejét meg­rövidítsem es emellett erra is tö­rekszem, hogy megfelelő diszkrét rul.ém is legyen hozzá, h^jycí^n cselekszem. De ha a biciklit alfa használom, hogy tatáikéra men­nél hamarabb érjek ki, valahova messze : bizony helytelenül cse­lekszem. Az ifjúság elharapódzó szaba­dosságának jelenségei ezek és azok is, melyekről az egyik asz­szony levelében igy számol be : „Valamelyik strandfürdőben láttam, hogy érellen gyerkőcök a vizben lehúzták a trikót egy leányról és meztelenül kényszerüetfék ki a vtzből. Ugyanitt különös szokást is tapasziallam j ugyanis a fürdőző nők és férfiak a vizből kijőve ned­ves uszóruhájukat levetvén mez­telen testükre fürdőköpenyt vesz­nek és sétára induinak, miközben persze a fürdőköpeny lebegése nagyon sokszor rejtett titkokat is tár fel. Megtörtént az is, hogy az egyik ilyen fiatalember a medence szélén állóit s tréfából a vizbe lökték. Az illető nyilván megfeled­kezett arról, hogy csak fürdőkö­peny van rajta, amelyet nem akart benedvesíteni, röptében ledobván magáról, jnezielenül repüit a me­dencébe." íme tehát, nem a fürdőírikó el­len van kifogásom, ellenkezőleg: a trikótlanságot kifogásolom, mert ault zárkózott erkölcsi felfogá­ól egy kissé tul gyorsnak tar­tom az átmenetet a maiba. Es épen azért nem is a judicium hküli fiataloknak, hanem a szü­lnek iróm én ezeket a sorokat és tökéletesen igazat edok egy másik jószemü és okos fejű asz­szonynak, aki igy ir: „Lesz-e a lányoknak, asszonyoknak végre annyival hosszabb eszük, mint amennyivel rövidebb a hajuk ? Főleg lesz-e az anyáknak annyi energiájuk, hogy elsősorban ön­magukat fékezzék, ezután leányai­kat 1" „Mert sajnos komoly, meglett nő­ket látunk bubi sőt etonfrizurával, kiknek jórésze íiaialitó operáció­nak tartja hajának lenyirésát." „Sokkal szebb, ha ezek a nők is szerények, egyszerűek és nem igyekeznek magukra vonni a fi­gyelmei. ámbár viszont az az ál­lítás is téves, hogy tisztességes asszony nem hord nyírott hajat, mert hiszen nem a hossza, vagy rövid haj szabja meg a tisztesség határait." „Ugy a férfi, mint a nő részé­ről bizonyos perverzitás kell azon­ban ahoz, hogy férfias külsőt nyer­jen a nő, mert kár a beteges haj­lamú férfiak számát ilyenformán is növelni, viszont miután az egész­séges férfi elfordul az elférfiaso­dott nőtől, mert rnár nerrc^ak ru­hája, feje, testalkata férfias, ha­nem modorában, viselkedésében is igyekszik azzá lenni, sőt még a feifiakon is túltenni. De akkor aztán ne csodálkozzanak a nők. hogy manapság elmegy a kedvük a nősüléstől a férfiaknak. Teljesen osztom a nézetét an­nak a szomorú anyának, aki ár­tatlan gyeimekéj elvitte egy „igazi táncmulatságba'' Istenem 1 Táncnak nevezik azt a szemérmetlen ölelkezést es egye­bet, mikor a nők többet mutatnak meg meztelenségükből, mint mikor este lefekszenek, mert hiszen egy hálóing, sőt egy nsppaliing töké­letesebb ruhadarab, mint egy es­télyi ruha-" Az a jó szemű, okosfejü asz­szony, aki ezeket a gondolatokat papírra vetette, jól tenné, ha a társaságban is nem röstellné ki­mondani ezeket a sentenciákat, mert az eféle társaságbeli mun­kára épugy szükség van, mint jár­vány idején az orvosi óvintézke­dések megtételére, melyek ha nem idejében tétetnek meg, vagy egy­éltaljában elmaradnak, a járvány akadálytalanul terjed, mint a pre­rik tüze, mely csak akkor áll meg, amikor már mindent Ifeiemésztett, Járvány ez is, az embereknek ez a lelki zavarodottsága, minden járványok közölt a leggonoszabb, meri a felperzselt preriken, sza­vrrnákon az uj tavaszra-ajbó! ki­sarjadzik a fü, az elpusztuit vidék újból benépesedik, lesz búvóhelye minden vadjának, ég is sarjadzik dalos madarának, de az elpusztí­tott, tönkretett lelkek megtisztulá­sára, ujjászűieiesére kevés az egy tavasz. F. Döntött a belügyminiszter a létszámcsökkentésről Nem szűnik meg egyik árvaszéki ülnök állása sem A csabai javaslatot szigorúnak találja a miniszter (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint ismeretes, a szanálással kap­csolatosan a belügyminisztérium felhívta az egyes városokat is a legszigorúbb létszámcsökkentésre. A békéscsabai létszámcsökkentő bizottság 1926. január 11. és 13-i ülésén meg is hozta a létszám­csökkentésre vonatkozó javaslatát, melyet jóváhagyás végett felter­jesztett a belügyminisztériumhoz. Most érkezett vissza a belügymi­nisztérium határozata, mely érde­kes módon tulszigorunak találta a csabai javaslatot és legnagyobb részben nem is járult hozzá a ter­vezett áliásmegszüntetésekhez. A javaslat részleteit itt közöljük. Elsősorban is a belügyminiszter nem tartja indokoltnak az ürese­désben lévő árvaszéki ülnöki ál­lás megszüntetését, mert a város nagysága nemcsak elbir, de szinte követel is két árvaszéki ülnököt. Amennyiben az ülnöki teendők el­végzése mégsem merítené ki két ülnök munkaerejét, ugy az egyik képesítésének megfelelő más mun­kakörrel is megbízható. Eszerint Gally Géza dr. tanácsnok rendel­kezési állományba helyezését ha­tályon kívül helyezi. Ugyancsak indokolatlannak tart­ja a belügyminiszter a IV. kerületi orvosi, állás, valamint az oda be­osztott hajdú állásának megszün­tetésé), mert a Népjóléti miniszter szerint közegészségügyi szempont­ból ennek elsőrangú szüksége mu­tatkozik. Ezért Surin Pál hajdú rendelkezési állományba helyezé­sét is hatálytalanítja. A hatodik végrehajtói állás meg­szüntetését ugyancsak indokolat­lannak találja, mert ezáltal egyik kerület végrehajtó nélkül maradna, ami az adóügyek elintézésében kórokat okozhatna. Az ideiglenes dijnokok állásét kettő helyett öt­ben állapítja meg. Egyúttal meg­A csabai kerékgyartóiparosok sérelme Panasszal fordultak as ipar­hatósághoz, mely a sérelmet m egállá[) itotta (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai kerékgyártóiparosokat a városi tanács téves felfogása miatt súlyos sérelem érte, amennyiben a legutóbbi árlejtés alkalmával a kerékgyártó munkákat nem a kerékgyárlóknak, hanem a ková­csoknak adta ki a tanács. A kerékgyártóiparosok a rájuk nézve rendkívül sérelmes eljárásba nem nyugodtak bele és azzal az indokolással, hogy nem a kerék­gyártóipar a kiegészítője a ko­vácsiparnak, hanem megfordítva, panasszal éltek az iparhatósághoz. A kereskedelmi kamara szcszerint ezt az elvi álláspontot foglalja el, miért is a hatóságokat értesíteni fogja ebbeli felfogásáról, hogy a jövőben iiyen sérelmek ne érhes­sék az elég jelentős kerékgyártó ipart. A tanács álláspontja egyébként is eléggé érthetetlen, mert hiszen azt minden szakembernek tudnia kell, hogy nem a ráfot viszik a kerékgyártóhoz, hogy csináljon hozzá kereket, hanem ellenkező­leg ; nem egy kocsivasaláshoz csinálnak kocsit, hanem a kerék­gyártó csináltat a kocsihoz vasa­lást stb. Amint nem is lehet szó arról, hogy kizárólag kovács munkát

Next

/
Thumbnails
Contents