Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144
1926-04-20 / 88. szám
Békéscsaba, 1926 április 20 Kedd 5 3-ik évfolyam, 88-ik sgám BEKESMEGYEI KOZLONT Elöflsetósl dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. 5gy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP ..... IAHJ-jij-in/jxnjxnjn rűTrrLrir L'ja'ünjinrír^ -m - -m^m^m^m^m^^^^^ ^^rn^t TV A1 A^AM av A VM • T Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonas&m: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józseí-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. rciuaiiyuuHcui iwvu norona. — —— —j ff demokraták és a legitimisták nem vesznek részt a pártközi értekezleten Budapest, április 19. A mai pártközi értekezletről a demokratikus ellenzék távol marad és nem vesz részt azon sem gróf Andrássy, sem Friedrich István. Az értekezlet legfontosabb eseménye a miniszterelnök felszólalása, amelyben tájékoztatja a pártokat arról, hogy milyen intézkedéseket tervez a titkos társaságokkal szemben. Értesülésünk szerint a kormányelnök már a terv konkrét rendelkezéseit fogja ma bejelenteni. Bethlen felszólalása során válaszol Apponyi gróf levelére, amelyben Apponyi a titkos társaságokra vonatkozó álláspontját fejti ki. Paflavicini a nemzetgyűlésen feltárja vallomását Budapest, április 19. Pallavicini György őrgróf a mai nemzetgyűlési beszédében a vizsgálóbíró előtt tett vallomását fogja feltárni. A vallomás elhangzása után azt a felhívást intézi a kormányhoz, hogy publikáltassa vallomásának szószerinti szövegét. A vallomás előzménye lesz, hogy a demokratikus ellenzéki oldalról felhívást intéznek hozzá ujabb adatainak feltárására. Egy katonaiőrszem agyonlőtt egy embert s aztán önmagát Szeged, ápr. 19. Vasárnap reggel a repülőtér mögötti lőszerraktárnál szolgálatot teljesítő Szabó II. József őrvezető egy vadászfegyvert viselő gyanús egyént igazolásra szólított fel. Majd, amikor a szabálszerü felszólításnak nem engedelmeskedett, az őrvezető fegyverét használta. A golyó az illető férfi koponyájába fúródott. Megállapították, hogy Berta Jánosnak hívják. A holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. Szabó II. József aztán eltűnt és később az alsóvárosi kápolnánál szolgálati fegyverével szivén lőtte magát. Az őrvezetőt a honvédség csapatkórházába szállították, ahol élet és halál között lebeg. Öngyilkossági kísérletét tettének következményeitől való félelmében követte el. ff földmivelésügyi miniszter Szarvason Szawas, április 19. Mayer János földmivelésügyi miniszter és Schandl Károly államtitkár csongrádi beszámolója után Szarvasra indult kíséretével. Háromnegyed 11 órakor érkeztek Szarvasra, ahol a képviselőtestület élén a község főjegyzője fogadta a földmivelésügyi minisztert, aki ezután autón indult az épülőfélben levő gazdasági szakiskola megtekintésére. A földmivelésügyi miniszter a látottak felett legteljesebb megelégedését nyilvánította. Este a kisgazdapártkör helyiségében 200 teritékes bankett volt a miniszter tiszteletére, amelyen azonban kimerültsége folytán nem vehetett í részt. A vendégeket Borgulya Pál, a kerület nemzetgyűlési képviselője üdvözölte, amire Schandl Károly államtitkár válaszolt, kiemelve a gazdasági szakiskola nagyfontosságát Szarvas számáraReggel egynegyed 9 órakor Mayer János földmivelésügyi miniszter kíséretével együtt visszautazott Budapestre. Vihar a városi közgyűlésen A gazdák és a szociáldemokraták a kisebbségek ellen — A csaba-csorvási ut költségeire 15 százalékos útadót vet ki a város (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az aránylag nem sokat ígérő közgyűlési tárgysorozat olvasása után csak a beavatottak tudták, hogy micsoda viharoknak lesz színhelye a közgyűlés terme. Már a polgármesteri jelenléssel kapcsolatban történt felszólalások tömege is arra mutatott, hogy a t városatyák a felszólalásokat illetőleg igen jól vannak diszponálva, azonban a jelentés és az utána következő pontok még meglehetős nyugalmasan peregtek le. Mér a Füidő R.-T. be választandó tagok megválasztása azonban viharokat váltott ki t váltakozva viharos derültségekkel is. Ennél a pontnál volt aztán tapasztalható egy rendkívül sajnálatos jelenség, ami főként abban nyilvánult meg, hogy a városatyák nemcsak ahhoz szólnak hozzá, amihez értenek, hanem olyan tárgyhoz is szenvedélyes hangon szólanék hozzá, amihez nem értenek. Kétségtelen, hogy az illetőket jószándék vezeti, ha némi elfogultságtól nem is tudnak szabadulni, azonban annyira már mégis fegyelmezeitnek kellene lennie minden városatyának, hogy a józan érveléssel, az igazság bebizonyításával szemben ne tanúsítson akkora érzéketlenséget tisztán elfogultságból, mint amekkorát a mai közgyűlésen a kisgazdák és szociáldemokraták részéről tapasztaltunk, kiknek vezérszónoka Pollák Arnold volt ebben a tárgyban. Pollák Arnold ugyanis nem ismervén egyrészt a részvénytársaság szervezetét, azt kívánta, hogy a város, mint legnagyobb részvényes és többségben levő ne a javasolt 8 városi igazgatósági tagsággal szerepeljen a részvénytársaságban. szemben a többi részvényes 7 szavazatával, hanem tekintet nélkül a többi részvényesre, a város 12 taggal, a többi részvényes pedig csak 3 taggal szerepeljen az igazgatóságban. Hivatkozott Pollák Arnold arra, hogy ilyenformán a város jobban gyakorolhat ellenőrzést és jobban keresztül viheti akaratát. Ugyanakkor azonban ugy Pollák, mint a gazdák és szocialisták nem vették észre Sízt az egyáltalán nem kivánt következményt, hogy ezzel a határozattal tulajdonképen a kisebbség képviseleti jogát korlátozták és a város részéről épen azt a gyakorlatot követelték, mely ellen pedig állandóan szónokolnak : A kisebbségnek a többség által való brutális elnyomatását, mert ez a határozat azt jelenti, hogy a város, mint legnagyobb részvényes a kisebbséget, még az őt jogosan megillető képviselethez sem hajlandó juttatni. Pollák mellett foglalt állást Kraszkó Mihály és Hankó Mihály, akik szintén nem vették észre tévedésüket és látszólagos igazuk meghódította a gazdákat is s miután javaslatuk többségre jutott, Dr. Berthóty István és dr. Korniss Géza, mint beválasztott igazgatósági tagok kénytelenek voltak lemondani arról, hogy az Rt. szerdai közgyűlésén a város részéről, mint igazgatók vegyenek részt az alapszabályok módosításánál, mert mint teljesen ellentétes állásponton levők magukra nézve összeférhetetlennek tartották a közreműködést. Közben persze izgatott vita volt, melynek során Pollák Arnold váltott ki egy-egy mondásával viharos derültséget, igazi viharrá azonban Reisz Hermann felszólalása alatt fokozódctt, amikor kérte a képviselőtestületet, hogy Pollák felszólalását ne vegye komolyan s Pollák azzal vágott vissza, hogy „több bolondot beszélt már maga össze, mint én". Végül is a közgyűlés a polgármester, Steinberger Imre, dr. Hollánder, dr. Kungl Károly felvilágosító hozzászólásai után azt határozta el, hogy megmarad a 12 városi tag mellett, ezzel szemben bele egyezik abba, hogy viszont a többi részvényes 8 taggal legyen képviselve az igazgatóságban. A megválasztott tagok a következők : dr. Berthóty István, dr. Korniss Géza, Ádám Gusztáv, Hankó Mihály, Drienyovszky János. Gyöngyösi János dr., Araczky György, Róth József, Szelner Antal, Botyánszky Pál és Hollánder Lipót dr. Kraszkó Mihály és az elégedetlenek azonban kijelentettek, hogy a határozatot megfelebbezik. A tárgysorozat egyébként a polgármesteri jelentéssel kezdődött, melyhez elsőnek Kraszkó Mihály szólott hozzá, kérdést intézvén a polgármesterhez, hogy az autók által szétdúlt uj kövezet rossz, vagy hiányos elkészítéséért ki felelős ? Hankó Mihály interpellált a villanytelepi fürdő, meghozott határozatok végre nem hajtása miatt, a járdaépítés késedelmes megindítása, az iparostanonciskola átalakítása tárgyában és azt az indítványt terjeszti be, hogy a polgármester a jövőben jelentésébe vegye fel a jogerőssé vált vagy a vármegye által jóvá nem hagyott képviselőtestületi határozatokat is. Dr. Hollánder pártolja Hankó indítványát, Pollák Arnold a szénáskerti házhelyek kiosztását sürgeti. Araczky György a Zrinyi-ucca világítását kéri, valamint az autók ellenőrzését, mint amelyek leginkább rombolják a kövezetet. Szóváteszi a vasúti hid hiányos és alacsony korlátjait. A polgármester felvilágosításai után a jelentést a közgyűlés elfogadta. A felsőmezőgazdasági iskola gyakorló területére vonatkozó javaslat elfogadása után került a sor a békéscsaba—csorvási müut költségeinek miként való előteremtésére vonatkozó javaslatra. A képviselőtestület határozata szerint a szükséges 3000 millióból 20 százalékot az érdekelt birtokosok külön és 80 százalékot az egész város közönsége fizet útadó formájában. Ezután következett a fürdőügy viharos tárgyalása, melyet fentebb ismertettünk. A délutáni ülés első pontja az erzsébethelyi talajvíz által megrongált házak építési segélyére vonatkozó javaslat. Az alispán átirt a városhoz, hogy mindazon talajvíz által károsultaknak, kik arra rászorultak, tatarozási kölcsön juttatandó. A város felvette a károkat s azt látta, hogy épületenként mintegy 3—4 millió koronára lenne szükség rendbehozataluk céljából. Azt javasolja, hogy 110 millió kölcsönt folyósítson a város oly formán, hogy az tételenként 3 év alatt 8 részletben legyen vissza fizetendő. A közgyűlés igy is határoz. A Fiume szálloda szennyvizének levezetése és szagtalanítása céljából az állandó választmány javasolja a Nádornál és a Kocziszky palotában igen jól bevált úgynevezett OMS rendszerű emész-