Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-17 / 86. szám

2 •KiíiKSssaQBGiffM isoaiwjfirí Békéscsaba 1926 április 17 ÁDÁM ÁRUHÁZ Cl PORAKTARA Békéscsaba, Andrássy-ut 25. szám alatt A Nagy választék elsőrendű kézimunka férfi, női és gyermekcipőkben Divatcipők a legújabb fazonban. Erős strapacipők olcsó árban. Mérték szerinti rendelések és javitások felelőség mellett a legrövidebb időn belül készülnek Az Embervédelmi Kiállítás óriási arányúvá nőtt Világvárosi mintára szervezték az idegen forgalmat 550 ezer koronába kerül 3 nap a kiállítás ideje alatt Nemcsak a magyar hivatalos és társadalmi élet minden ténye­zője, de a külföld széles rétegei is messzemenő érdeklődéssel te­kintenek a székesfővárosban ez év májusában megnyíló Nemzet­közi Embervédelmi Kiállítás elé. Elmondható, hogy a milleneumi kiállítás óta nem volt esemény, amely annyira egyöntetűen keltette volna fel az érdeklődést a ma­gyarság kulturális szerepe iránt, mint ez a kiállítás. Es méltán, mert a kiállítás nemzetünknek olyan megnyilatkozása lesz,amelyre rámutatva és amelyre hivatkozva joggal kérhetjük a minket megillető helyet a nyugat nagy kulturnem­zetei között. Az Embervédelmi Kiállítás szer­ves csoportosításban fogja bemu­tatni mindazt, ami emberi létünk­kel összefüggésben van. Az élet­nek a fogantatásától kezdve a halálig történő összes megnyilvá­nulásait népszerű formában sora­koztatja fel a kiállítás, ugy hogy abból nemcsak a laikus tanulhat, hanem még a tudós is kiegészít heti ismeretkörét. Nincs akár az egészségügynek vagy a normál­és gyógypedagógiának és a szo­ciális munkának egyetlen olyan momentuma sem, amelyet hi­hetetlenül bő anyaga fel nem ölelne és magéban ne foglalna. A népjóléti minisztérium egy tudo­mányos mozit állit fel a kiállítás területén, amelyben a nagy nép­betegségek és különböző szo­ciális kérdések filmjeit fogják tel­jesen díjmentesen a nagyközön­ségnek bemutatni. Egy ilyen film például a világhírű Lug-film. Külön említést érdemel a Nép­egészségügyi Muzeum óriási anya­ga. Köztudomásu és általános ér­deklődés előzi meg a drezdai „Der Mensch" muzeum részvé­telét. Általános óhajnak engedett a kiállítás elnöksége, amikor elha­tározta, hogy a kiállítás megte­kintését a széles néprétegek szá­méra is lehetővé teszi és ebből a célból országos mozgalmat indí­tott. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy mindenkinek alkalma nyíljék a kiállítás tényével kap­csolatban egyúttal a Székesfőváros alapos megtekintésére is és mód adassék arra, hogy a Szskesfő­város szépségeit a feljövök élvez­zék. A mozgalom tökéletes szer­vezését jelenti, hogy a kiállítás elnöksége a Székesfőváros min­den jelenlősebb szállodájával és éttermével megállapodott az el­helyezésre és ellátásra vonatko­zóan. Igy biztosítva van, hogy a mozgalom keretében felránduló látogató csoportok, amelyek há­rom-három napot töltenek „láto­gató füzeteik" révén a Székes­fővárosban rendkívül kedvezmé­nyes szállásban, ellátásban ré­szesülnek, továbbá a kiállítás többszöri és alapos megtekintésén kivül filharmonikus hangversenyt élveznek, aufó-körséta révén a nevezetességeket megtekintik, ki­rándulnak a Margitszigetre, kedé­lyes estet töltenek a Székesfővá­ros legszebb szórakozóparkjában, megnézik az újraalakított Allat­kertet stb. stb. A kedvezményes látogató füzeteket az egyes köz­ségekben a jegyzőí-égek bocsájt­ják az érdeklődők rendelkezésére, mig a városi központokban a Menetjegyiroda kirendeltségei) és a kiállítás külön megbízottai szol­gálnak vele a nagyközönségnek. Tekintettel arra, hogy egy ilyen háromnapos utazás mindössze 550,000 koronába kerül, bizonyos, hogy mindenütt és mindenkinél őszinte lelszésre talal a kiállítás vezetőségének ez újszerű és idő­szerű akciója, annál is inl-ább, mert mai szomorú viszonyaink között valóban az ország egye­temes és mindenkinek általános érdeke, hogy helyzetünk javulá­sát ugy erkölcsi, mint anyagi te­kintetben előmozdiló, nemzetünk megbecsüléset helyreállító kiállí­tásunk ügye minden vonalon si­kerüldön. A füzet tulajdonosa a következő programot kapja a füzet ellenében: Első nap. Érkezés reggel, szál­lodai elszállásolás. Reggeli. A ki állítás megtekintése. Ebéd. Angol­park. Vacsora a Gregorits-féle vendéglőben, (Müsoroá-est) * Második nap. Reggeli, ulána gyülekezés a Baross téren a kör­sétához, körséta: Országház tér (az Országház és Kúria megte­kintése), Szabadság-tér, Zrinyi u., Vilmos császár-ut (a Bazilika meg tekintése), Ferencz József hid (Mű­egyetem megtekinlése), Gellért­hegy, Sikló (a királyi Vár meg­tekintése), Halászbástya. Ebéd. 5 órai tea a Corvin-Áruházban, a kiállítás parkjának élvezése, fil­harmóniai hangverseny. Vacsora. Harmadik nap. Reggeli. Fürdő a Széchenyi-, Gellért-, vagy Rudas­füfdőkben, Városliget, Szépművé­szeti és Mezőgazdasági Muzeu mok megtekintése, Állatkert. Ebéd. 5 órakor hajókirándulás az Eötvös­iéiről a Margitszigetre. Vacsora. Elutazás. A szanálás nem egyszerűsítette, de komplikálta a közigazgatás munkáját A közönség tortúrái az okmányszerzések körül — A munkával túlzsúfolt hivatalok A szerencsétlen háború folyo­mányaként megcsonkított orszá­gunk igazgatása a tisztviselői kar egy részét feleslegessé tetle. Egy­részt kisebb lett a kormányzati terület, másrészt csökkent a pol­gárok teherviselési képessége, ami szükségessé tette a takarékossá­got. Ebben az eszmekörben szüle­tett meg a B-lLta gondolata, ami a kivitelben annyit jelentett, hogy a tisztviselők egyik csoporlját idő­előtt nyugdíjazták, a másikat pe­dig végkielégítéssel eibocsátották. Mi — az egész kérdést t'sztvi­selői szempontokból mérlegelve — természetesen, ha el is ismerjük, — el keil ismernünk — a létszám­csökkentés indokolt, sőt szükséges voltát, nem tartottuk igazságosnak a B-Iisták rendszerét. Mennyi kar­riér tört derékban ketté, mennyi ambíció foszlott álommá, mennyi tehetség, energia ment veszen­dőbe 1 Ügy tartjuk, hogy a termé­szetre kellett volna bizni a lét­számapasztás munkáját s legfel­jebb azokat nyugdíjazni, akik pályájuk zenitjét már elérték. De jogosnak sem tartottuk a B-listák alkalmazását, mert a véglegesített tisztviselőt a törvény védte az ő állása biztosságában, amelyből fegyelmi vétség esetét kivéve, nem volt eimozdiihaló, ha csak ön­szántából nem határozta el magát az arról való lemondásra ; szer­zett jogai voltak, amelyeket feltét­lenül respektálni kellett volna. De belenyugodtunk, mert mi úgyis mit tehettünk volna ellene? Az elölt az érv előtt, hogy a csonka ország adminisztrációja nem igényel annyi tisztviselőt, mint a régi, meg kellett hajolnia mindenkinek. Csakhogy mi történt? A kormány egyrészt kevesbbi­tette a tisztviselők számát, másrészt növelte a meghagyott tisztviselők munkáját. Csakhogy nem ám ugy, mint ahogyan azt mindenki kép­zeli, hogy például két tisztviselő munkáját egyesitette volna, hanem ugy, hogy egy tisztviselőnek a munkáját komplikálta Ezért ma az a helyzet, hogy egy tisztviselő végzi kettőnek egyenként is meg­növekedett munkáját. A tisztviselők munkájukat csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudják elvégezni, mert nem ritkán 100— 110 ügydarabot is kell egy napon igtatni, 30—40 okmányt elkészí­teni, stb. A közönségre pedig valóságos tortura csak egy illetőségi bizo­nyítványnak a megszerzése is. Ha egy illetőségi bizonyítványra volt szükségem, a szanálás előtt megkaptam 10—15 perc alatt, ma a legjobb esetben kell hozzá egy óra. Ha ugyanis nincs előttem senki, bemegyek dr. Linder fogal­mazóhoz, előadom a kéresem, melyei készségesen felvesz. A ki­állított jegyzőkönyvvel most el­megyek a folyosó végén dr. Fran­cziszky fogalmazóhoz, ki signálja az aktat. Akkor aztán megyek az igialóba, hol az aktám igtalják, megírják az illetőségi bizonyítványt, melyet most még alá kell íratnom a polgármesterrel vagy helyette­sével. Végre meg van. Csakhogy ez ám csak akkor megy egy óra alatt, ha nincs előt­tem senki, de ha olyan szeren­csétlen vagyok, hogy történetesen előttem vannak vagy tizen, 2—3 óra is elleljk, mig az okmányt megkapom. És igy van ez a pol­gárság valamennyi ügyes-bajos dolgánál. Már pedig ezen valahogyan vál­toztatni kellene, mert igy a tiszt­viselők hamarosan kimerülnek, a közönségnek meg az ácsorgás tortúráin elmulasztott munkaideje tetemes károkat okoz. Ha másként nem, a városoknak kellene javaslatot tenni a köz­igazgatás visszaegyszerüsitésére, hogy a szanálásnak ez a nem remélt „eredménye" sokáig ne sanyargathasson tisztviselőt, kö­zönséget egyaránt. Betáblázzák a kényszerkölcsön követeléseket —— Békéscsabán igen sok esetben fordult elő betáblázás Köziudomásu, hogy annakide­jén a kényszerkölcsönöket nagyon sokan nem fizették be, mert az a mende-monda terjedt el, hogy azo­kat ugy sem fogják behajtani. Ám a pénzügyminiszter nagyon komolyan vette a dolgot és több izben is sürgette azok behajtását, azonban nem sok eredménnyel, mert még mindig nagyon sokan voltak, akik a rájuk kirótt kény­szerkölcsönt nem fizették be. A pénzügyminiszter most már a kölcsönhátralékok behajtása cél­jából rendeletet adott ki, melynek értelmében utasította az állam­pénztári hivatalokat, hogy a hát­ralékos kényszerkölcsönöket ha­ladéktalanul tábláztassák be az adósok ingatlanaira. A betáblá­zásokat csak akkor lehet töröl­tetni, ha az illetők a betáblázási összeget kifizetik. Mint értesülünk, Békéscsabán igen nagy az ilyen kényszerköl­csön hátralékosok száma és az adóhivatal már igen sok esetben járt el a rendelet utasítása értel­mében s vezettetett betáblázást az adósok ingatlanaira. Zürichben a magyar koronát 72'60 aI jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents