Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144
1926-04-15 / 84. szám
Békéscsaba. 1926 április 15 Csütörtök 53-ik évfolyam, 84-ik szám BEKESMEGTEI EOZLOBI POLITIKAI NAPILAP _ r uuirjifi fuwnf mvfíyívfí'riTiTrr^*^' *** **** * ^ ^^ Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. A vármegye és Békéscsaba városa is kiveszi részét a csabai kiállitás és árumintavásár rendezéséből Küldöttség a főispánnál, az alispánnál és a polgármesternél A csabai iparkiállitás és árumintavásár előkészületei egyre nagyobb arányban bontakoznak ki s abból a kedvező fogadtatásból, amellyel a gondolatot nemcsak az érdekeltségek, de a hivatalos körök is fogadták, nyilvánvaló, hogy a kiállitás és vásár valóban a inegye gazdasági életének méltó reprezentatív eseménye lesz. A kiállitás rendezőbizottsága nevében Kovács Mihály elnökkel az élén kisebb küldöttség kereste fel a főispánt és az alispánt. Előbbit a küldöttség nem találta Gyulán, minthogy a főispán Budapestre utazott, dr. Daimel Sándor alispán azonban fogadta a küldöttséget és kész örömmel vállalta a kiállitás védnöki tisztét. Az alispán a megye iparának, kereskedelmének és mezőgazdaságának mozgalmát lelkesen fogadta s a szívélyes beszélgetés során az a gondolat is felmerült, hogy a megyének módjában van a nagyarányú rendezés költségeihez hozzájárulni, amennyiben a törvényhatósági bizottság ezt megszavazza. Ugyancsak felkereste a küldöttség dr. Berthóty István polgármestert, aki szintén örömmel vállalta a védnöki tisztet. Ilt is szóbakerült, hogy a kiállitás és vásár részére, mint amelynek megrendezése és sikere elsőrangú városi érdek, a képviselőtestület méltányos összeget szavazzon meg. Csökkentették az anyagbeszerző bizottság hatáskörét Az érdekeltségek igy fölöslegesnek Ítélik központi szerv felállítására ilyen körülmények közölt szükség egyáltalán nincs, mert ezeket a bevásárlásokat, mint legnagyobb szén- és favásárló, az államvasút is el tudná végezni a többi hatóságok számlájára és módját is tudná ejteni, hogy a beszerzett mennyiségeket azokhoz eljuttassa. Általánosságban azonban az érdekeltek részéről az a teljesen jogosult kívánalom merül fel, hogy az Országos Anyagbeszerző Bizottság tervezetét a kormány bocsássa nyilvánosságra, hogy azt a részletes adatok ismerete alapján lehessen letárgyalni és birálat tárgyává tenni. Oroszországban visszaállították a magángazdálkodást London, április 14. A szovjet legfelsőbb gazdasági tanácsa engedélyt adott a magántőke számára kisebb gyárüzemek létesítésére és erre a célra kedvező hitelfeltételeket is engedélyez. Ez a rendelet a magángazdálkodás viszszaállitását jelenti. A kereskedelem terén is engedményeket tesz a szovjet, mert Oroszország külkereskedelmi mérlege az idén már aktiv. A mult év november hónapja óta, mikor a központi anyagbeszerző bizottság terve első izben felmerült, mindenfelől súlyos aggodalmak hangzottak el ezzel a tervezettel szemben, viszont mellette jóformán senkisem nyilatkozott meg. Főleg a vidéki érdekeltség volt az, amely a megszűnt háborús központok tapasztalataiból kiindulva, igen erősen adott abbeli aggodalmának kifejezést, hogy még a legpártatlanabb vezetés melleit is, egy ilyen intézmény létérdekében sújtaná a vidéki ipart és kereskedelmet, mert a dolog természetéből folyólag első sorban olyan vállalatok jutnának rendelésekhez, emelyek kellő összeköttetéssel rendelkeznek. Tiltakoztak azonban a terv ellen az önállósított és kereskedelmi alapra helyezett állami üzemek vezetői is, akik rámutatnak arra, hogy nem tudják technikai jellegű üzemeik zavartalan funkcionálásáért a felelősséget vállalni, ha üzemeik beszerzéseit egy tőlük független hivatal intézi. Értesülésünk szerint ezen aggodalmak folytán a terv, amely egyébként nem is került nyilvánosságra. annyiban módosult, hogy a felállítandó Központi Anyagbeszerző Bizottság működését elsősorban az állam és az állami hivatalok szén- és fa beszerzésének fedezésére akarják korlátozni. Ez* zel szeriben azonban szakemberek rámutatnak arra, hogy külön Zürichben a magyar koronát 72-50. el jegyezték. A csabai földigénylök a gróf Hoyos-féle földről kiszorultak Békésiek kapták a földeket Ismeretes, hogy a gróf Hoyosféle birtokból a földhöz juttatandók részére az OFB 41 holdat és 700 négyzetölet vett igénybe s ezt az igénybe vett területet a csabai igényjogosultaknak annak idején már oda is ítélték. Az OFB azonban arról értesült, hogy a megváltási árat sem be nem fizették az igényjogosultak, sem pedig teljes egészében meg nem munkálták, ugy hogy annak nagyrésze parlagon hevert. Megállapítja az OFB, hogy a csabai földigénylőknek tulajdonképen csak 30 holdra lehetne igénye, mivel azonban kötelezettségeiknek nem tettek eleget és félő, hogy még további zavarok is keletkezhetnek : helyesnek látta az OFB elnöki tanácsának utólagos jóváhagyása mellett a kérdéses igénybe vett ingatlant a később igényjogot bejelentő békésieknek odaítélni. Ezzel azlan végképen elestek a csabai földigénylők annak még a reményétől is, hogy a Hoyos-féle földekből valaha is kaphassanak, mert bár az ítéletet meglehet felebbezni, mire azonban a felebbezést elintézik, a földek már régen a békési igénylők birtokában lesznek ; arra házat, tanyát építenek s az többé tőlük bajosan lesz elvehető. Elkeserítő az egész csabai földosztásban ez az állandó huzavona és valóban különös, hogy nincs talán az országban még egy város, melynek földigénylői ily mostoha elbánásban részesülnének. Most, hogy a Hoyos-féle már odaítélt földeknek bucsut mondhatnak, félő, hogy a folytonos eredménytelen tárgyalások a pósteleki 200 holdat is mások kezére fogják juttatni. Már is hangoztatnak olyan kívánságokat, melyeknek teljesítése csak a csabai érdekek rovására történhetnek és az eddigiek után nem fogunk csodálkozni azon, hogyha tényleg meg is történnek. A csabaiak tehát arra ítéltettek, hogy vagy mondjanak le minden reményről, vagy pedig menjenek el innen messze idegenbe: idegen körülmények, idegen szokások, idegen emberek közé. /7 nagyétvágyú Olaszország a német gyarmatokat akarja London, április 14. Mussolini javaslatot tett Londonban, hogy Abessziniát osszák fel Olaszország és Anglia között. Az Abessziniával szomszédos Szomáli földre október óta állandóan nagyszámú olasz csapatok szállottak partra és állítólag még az idén tavaszszal megkezdődnek a hadmüveletek. JTlegkezdték a TTlárffy per tárgyalását a Jiurián Budapest, április 14. A Kúria Szőke tanácsa ma délelőtt 10 órakor kezdte meg tárgyalni Márffy és társai bűnügyét, akik közül a törvényszék Márffyt halálra ítélte, az Ítéletet pedig a Tábla 6 évi fegyházra változtatta. Bolla Árpád kúriai biró, az ügy referense ismertette a tényállást és a bünper keretét. Loiser koronaügyészhelyettes felkéri a tanácsot, hogy először is döntse el, hogy lehetséges-e a tanácsnak az ügyet letárgyalni, mert semmiségi okot lát abban, hogy a tábla Ítéletet hozott akkor, amikor saját tagjai közül delegált egy birót, aki a bizonyítási eljárást lefolytatta. A Kúria megállapítja, hogy a Tábla nem lépte ét hatáskörét akkor, amikor ebben az ügyben ítéletet hozott. Ezután az iratok ismertetésére tértek át. A gazdaérdekeltségek széthúzása Kik és mi célból bontogatják a gazdatársadalom egységét * Emlékezetes még most is a békésmegyei gazdák alakuló közgyűlése, melyet a Békésmegyei Gazdasági Egyesület működésével elégedetlen kisgazdák rendeztek és amelyen a felszólalások nagy része nyíltan szembefordult a régi egyesülettel. A vármegyei egyesületnek szemére vetették, hogy a kisgazdaérdekekért nem igen szállott síkra és működésének kevés hasznát vette a gazdatársadalom. Már akkor figyelmeztettünk arra, hogy a megyei gazdák megmozdulásában és uj alakulás létrehozásán való fáradozásában a gazdaközönség egységének megbontását látjuk, ami föltétlenül károsan fogja éreztetni hatását az egyetemes érdekekért való küzdelemben. A mult héten a dunántuli gazdaérdekeltségek gyűlésén kimondották, hogy a gazdasági kamarák megszüntetése iránt tesznek javaslatot. Tegnapelőtt meg a Duna—Tisza közi kamara ülésén a kamarák érdekében történt felszólalás, mely élesen elitéli azokat a gazdaérdekeltségeket, melyek a kamarák fenntartását feleslegesnek ítélvén, azok megszüntetését kérték.
