Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-11 / 81. szám

2 BSKFISKEGTEI ITEMF Békéscsaba 1926 április 11 Kolozsvári Sándor gyűjteményes grafikai kiállítása ma, vasárnap fél 11 órakor nyilik meg. Fölösleges őt bemulatni a csabai közönségnek, mindenki is­meri, mindenki szereli, köztünk él, sőt ami több, köztünk fejlődött, lehiggadt harmonikus művésszé. Érdekes Kolozsvári művészi pályá­jának vizsgálata; az 1919—1920. évek mindent akarása őt is ma­gával ragadja, a sokféle izmus között nem tud nyugvópontra ta­lálni, keres, kutat és nem tudja azt a formát megtalálni, amivel festői gondolatait maradék nélkül ki tudná fejezni. Pedig rajzkész­sége már ekkor is tökéletes, de nem tudja a formákat egységbe foglalni. Egészséges természet lá­tása azonban tulsegiti az akadá­lyokon, visszatér a természethez, a gyermekkori, bánfihunyadi em­lékek felébrednek benne, nem ha­tározza el előre, hogy ezt és ezt fogja megcsinálni: odaáll a termé­szet elé, néz, meglátja a táj, az áltat, az ember lényegét és biztos vonastkkal papírra veti. Nem na­turalista, nem azt adja vissza pon­tosan, ami előtte van, mégis a dol­gok leglelkét fogja meg. Ma már egyik első illusztrátora az országnak, akire még fenyes jövő vér és aki e fényes jövőt már képességével meg is érdemelte, de a nehéz viszonyok ebben ideig óráig megakadályozták. Örülünk neki, hogy most együtt látjuk az utolsó évek munkáit és reméljük, hogy e pompás rajzok nagyobb része hamarosan gaz­dára talál. Elitélték a szarvasi kriptafosztogatókat Mult év végén a budapesti rend­őrség veszedelmes betörőtársasá­got leplezett le Csepelszigeten. Csepel lakosságénak már évek óta gyanús volt egy teljesen egye­dül álló ház, melynek lakói igen rejtélyes emberek voltak. Napköz­ben sohasem lehetett őket látni, estefelé hagyták el lakásukat, néha pedig hetekre eltűntek a házból. A deteklivek megfigyelték a rej­télyes lakókat és egy izben rajta­kapták őket, amikor egy fővárosi ékszerésznél nagyértékü éksze­reket akartak eladni. Az ékszere­ken grófi cimer volt és a rendőr­ség emberei azonnal felismerték benne a Bolza-grófok családi ék­szereit, amelyeket a rendőrség már hosszabb ideje keresett. A négy tegu bűnszövetkezet tagjait: Nemcsok Istvánt, testvérét, Jánost, labak Jánost és Tabak Jánosnét letartóztatták. Kiderült, hogy valamennyien Szarvasról szár­maznak, ahol hentes és mészáros­üzletük volt. Az üzlet rosszul ment, Pestre jöttek, itt kávémérést és hentesüzletet nyitottak. Később azonban, mivel az üzlet nem jö­vedelmezett, hasznosabb üzletágra tértek át. A társaság Csepelen há­zat vásárolt és minden hónapban lerándultak Szarvasra, ahol isme­rőseiket kifosztották. Évekig foly­tatódtak a betörésekS zarvason, a csendőrség nem tudta kinyomozni a tetteseket. Mikor összes ismerő­seit kifosztotta már a betörőbanda, a Bolza grófok szarvasi kriptájába törtek be éjnek idején, felfeszítet­ték a koporsókat és az azokban levő családi ékszereket ellopták. Ezután már nem tértek vissza Szarvasra, hanem Pest környékén folytatták betöréseiket. Miután husz betöréseslopést is­mertek be, átkísérték őket a pest­vidéki ügyészség fogházába. A pestvidéki törvényszéken Székely Lajos dr. táblabíró tanácsa csü­törtökön délelőtt tartotta meg ügyükben a főtárgyalási. A vád­lottak súlyos megélhetési gond­jaikkal védekezlek. A pörbeszé­dek elhangzása után a biróság Nemcsok Istvánt és Tabak Jánost 5 évi, Nemcsok Jánost 3 évi fegy­ház büntetésre ítélte betöréses­lopás miatt. Tabak Jánosnét or­gazdaságért 8 hónapi fogházbün­tetésre iiélték. A tetanusban elhunyt gyermek mostoháját Őrizetbe vették A tetanuszban elhunyt Filippinyi Sándor 13 éves fiu mostohaanyját, Filippinyi János helypénzszedő fe­leségét a gyermek rokonai felje­lentették a rendőrségen. Azzal vá­doljak a mostohát, hogy a gyer­mek közvetlen halálát ő okozta azzal, hogy egy kis kapát vágott hoz?ó s az igy ejtett sérüléssel egyidőben fertőződött a seb teta­nusszal. A rendőrség a mostohát őiiüetbe vette, miután azonban a büntető perrendtartás alapján három nap­nal tovább a rendőrségen nem lehet, tegnap átkísérték a csabai járásbíróságra, ahol addig lesz előzetes letartóztatásban, mig a nyomozás befejezést nem nyer. A nyomozás befejezése után az iratokkal együtt át fogják kisérni a gyulai törvényszékre, ahoi sza­badon bocsájtása, vagy további fogvatartása felett döntenek. Az nyilvánvaló, hogy sajnálatos véletlenről lehet csak szó, mert azt nem is lehet feltételezni, hogy az asszony halálos sérülést akart volna ejteni a gyermeken. A gyermeket egyébként tegnap­előtt temették nagy részvét mel­lett, a temetésen azonban mos­toha anyja már nem vehetett részt* mert a rendőrség mér őrizetbe vette. Albertina Ferrari Egy karcsú, elegáns, örökké mo­solygós fiatal leány fog a közön­ség előtt hétfőn megjelenni, kiről egy percig sem hinné az ember,, hogy olasz vér csergedez ereiben, olyan szőke és olyan bizonytala­nul kékszemű, minlha valahonnan északról származott volna. Be­széd közben megvillannak fehér, gyönyörű metszézü fogai s az olasz nők szépségének egyik legfőbb varázsa : a hosszú, sürü szempilla az ő szemét is érdekesen beár­nyékolja. Alberlina Ferrari ez a nő, ki annál kedvesebb és rokonszenve­sebb nekünk, mert a világhírű Hubay Jenő egyik legtehetsége­sebb tanítványa. Három eszten­deig tanult a Mesternél hihetetlen szorgalommal, amire annál inkább is szüksége volt, mert kiváló mu­zsikus talentuma Olaszországban bizony nem a legjobb kezekbe került. Hubay Jenő zseniálitáse. azonban kihozta belőle összes ér­tékes kvalitásait s Európa egyik ün­nepeit hegedümüvésznőjévé avatta, aki az elmúlt két esztendőben már igen sok forró tapssal, gyönyörű sikerrel dicsekedhetik. Mint fiatal, romantikus leány műsorát is ennek megfelelően vá­logatja össze s Mozart, Vieuxtemps f Bizet, Csajkovszky örökszép és kedves színezésű zenemüveivel fogunk találkozni s Ferrari kiváló tónusával és technikájával, mely brilliáns módon fogja interpretálni a nagy zeneszerzők kiváló alko­tásait. Ábrányi Emil, az Opera első' karnagya kiséri zongorán Ferrarit, ki konzertmüsora mellett még több úgynevezett zenei aprósággal fogja a közönséget gyönyörködtetni. Az estély 11-ik része Lenkei Zsigmond, a Képes Mozivilág szerkesztőjének előadása lesz Ame­rika filméletéről, ki tapasztalatait és élményeit a magyar moziszakma A felekezeti, községi tanitók státusrendelete Szabályozták a nem állami közép- és iparostanonciskolai tanszemélyzet létszámviszonyát és államsegélyét is A kultuszminiszter szerdán adta ki a felekezeti tanitók slátusrende­letét. A tanitók, tanítónők, óvónők Az 1926. évi 25.000 számú ren­delet a nem állami elemi iskolai tanitók, az óvónők és az állandó gyermekmenedékház vezetőinek il­letményeit szabályozza. Az iliel­ménykiegészitő átiamsegélyben ré­szesülő nem állami elemi iskolai tanítóknak es óvónőknek számí­tandó helyi javadalmát 1925. ju­lius 1-től kezdcdőieg allarnsegély­lyel egészítik ki azon összeg ere­jeig, mely az ugyanolyan szolgálati idővel biró állami tanerőket az 1925. évi 7000. M. E. kormány­rendelet értelmében fizetés és csa­ládi pótlék cimén megilleti. Uta­sítja a pénzügyi igazgatóságokat, hogy az államsegélyben részesülő nem állami tanítóknak és óvónők­nek a rendelet alapján járó illet­ményeit a legrövidebb idő alatt állapitsók meg és soronkivül utal­ványozzák ki. Az éitékegység (egy q bűze) pénztartalmát 348.000 ko­ronában állapítja meg. A tanítók készpénzfizetését havonként, vagy negyedévenként, de mindig előle­gesen, a természetbeni járandósá­gokat pedig legkésőbb november végéig kell kiszolgáltatni. Az iskola­fenntartók az összes járandósá­gokat a tanerők közbenjötte nél­kül kötelesek beszedni. A rendelet felhívja az egyházi hatóságokat és az iskolafenntartó egyházköz­ségeket, hogy a helyi javadalmul megállapított járandóságokét a tanszemélyzetnek pontosan és hiány nélkül szolgáltassák ki. A középiskolai tanszemélyzet A kultuszminiszter a csütörtöki hivatalos lapban rendeletet adott ki a nem állami középiskolai tan­személyzet létszámviszonyának rendezéséről. A rendelet értelmé­ben a középiskolai tanszemélyzet A. és B. fizetési csoportra oszlik. A csoportokba való besorozást a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter eszközli. A most kiadott ren­delet alá tartozó tanszemélyzetet is A, és B. fizetési csoportokba kell besorozni A besorozásról az érdekeltek közvetlen felettes ható­ságuk utján kapnak értesítést. A besorozást az egyenlő elbánás elvének szem előtt tartósával ugy foganatosítják, hogy a nem állami középfokú iskolák személyzete ugyanolyan elbánásban részesül­jön, mint az állami középfokuak tanszemélyzete. Az illetményeknek az iskolafenntartó és az állam között való megoszlására nézve Q hozzájárulás jelenlegi aránya az irányadó. Az iparostanonciskolai tanitók Ugyancsak csütörtökön adta k' a kulluszminiszter a nem állami iparostanonciskolai főhivatású tan­erők fizetéskiegészitő államsegé­lyére vonatkozó rendeletét. A ren­delet szeiint a városok (községek) által a főhivatású iparostanonc iskolai tanítok illeimenyeihez fize­tendő helyi javadalom továbbra is az illelo tanító mindenkori fize­tésének 50 százaléka, továbbá a megfelelő lakáspénz teljes összege. A heiyi javadalomnak ez a rneg­állapiiasa azonban csak az állami költségvetésben előirányzott 23 rendszeresített főhivatású iparos­tanonciskolai tanitoi allásra vonat­kozik. Nem vonatkozik az újonnan szervezendő állásokra, sem azokra az állásokra, amelyek illetményei­hez a kultusztárca eddig fizetés­kiegészitő államsegéllyel nem já­rult hozzá. Uj állas szervezese esetén a város (község) az illető tanerő összes járandóságait a saját bevételebői tartozik fizetni. Mind a három rendelet ez év julius 1-én lep hatalyba. JL csatiul piac A terménypidcon budapesti ösz­tönzésié az árak ismét elérték bú­zában a 4C0.000 koronát. Buza 370-400 Árpa 200—220 Tengeri 150—160 ezer ko­rona mázsánként. A sertéspiacon az árak 12—18 ezer korona kilónként. A húspiac árai változatlanok. Marhahús 14—18 Juh 18 Borjú 24-32 Szopósbárény 28 Sertés 28—32 Háj 28 Zsirszalonna 26 Zsir 28 Csabai kolbász 80—90 ezer ko­rona kilója. A baromfipiacon kis forgalom. Tyúk 20, Csirke 25, Pulyka 24, Kövér liba 24—26 ezer korona kilója. Tojás 900 korona darabja. A tejpiacon Uradalmi vaj 115, Sajt fajták szerint 48—56, Turó 8—12 ezer korona kilónként Tejfel 20-22, Tej 4000 korona literje. megalakult a frankper birói tanácsa Budapest, április 10. Töreki Géza büntetőlöivényszéki másod­elnök a frankperben Méhes Ignác és Paulay Gyula törvényszéki bí­rókat rendelte maga mellé tanács­tagoknak. Pótbiró Szabolcska Mi­hály törvényszéki biró lesz. A frankper tanácsának tagjai ma dél­előtt kezdték meg a perirat tanul­mányozását.

Next

/
Thumbnails
Contents