Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-29 / 144. szám

2 Békéscsaoa, 1926 Junius 29 a szervezést. Tagjai: Zahoran Mátyás, Román Pál, Engel Sámuel, Hursan János, Bakos Mátyás, Huszerl József, Botyánszkv György, Laurinyec Pál, Weisz Éliás, Oszlács György, Megyeri Imre, Botyánszky János, dr. Sailer Vilmos, dr, Szamek Ignác. A nagygyűlés ezután véget éri. A csabai kiállitás nagybizottságának ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai kiállitás nagybizottsága vasárnap délután ülést tartott Kovács Mihály elnöklete alatt. Sólyomi Lipót a mezőgazdasági rész előkészületeiről, mig Gálik János kiállítási titkár az ipari és kereskedelmi szakmák jelentkezéséről számolt be. A bizottság megállapította, hogy a jelentkezések már eddig is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket s a kiállitás zárt területe már az eddigiek alapján is szűknek fog bizonyulni, ugy hogy a bizottság elhatározta, hogy a várostól kérni fogja az egész Petőfi liget átengedését s a szabad területen fa-pavillonokat fog építtetni. A bizottság ezután megállapította, micsoda állami kitüntetéseket fog kérni a szakminisztériumoktól az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kiállítók részére. Kovács Mihály elnök bejelentette a szegedi kamara erkölcsi és anyagi támogatását. A bizottság a kiállitás irodai teendőinek ellátásával Varga László tanítót bizta meg. Nagy örömet keltett a bizottság körében az orosházai iparosság kiküldötteinek, Gubicza -Sándor ipartestületi elnöknek és Sárossy Gyulának megjelenése, akiket a jelenlevők zajos ovációban részesítettek. A csabai helyőrség ünnepélye (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai helyőrség tisztikara a polgársággal karöltve tegnap rendezte meg jótékonycélu juniálisát az Országos Erzsébet királyné Otthon javára. Az ünnepély, dacára a szeles, esős időjárásnak, elég jól sikerült. A Széchenyiliget utjain a jókedvű fiatalság mindent megtalált, ami- egy népünnepéllyel kapcsolatban elkép zelni lehet. Volt szerpentin és konfetti csata, virág és pezsgősátor, lacikonyha, ringlispiei, céllövészet, sőt egy-két vállalkozó szellemű katona versenyre kelt Thébe papnőivel is, hogy potom kétezer koronáért értékes felvilágosítást nyújtsanak a hozzáfordu lók jövőjének kialakulásáról. Egyébként megállapíthatjuk, hogy a kitűnően rendezett ünnepély, ha a rossz idő miatt anyagilag hagyott is kívánni valót maga után, erkölcsileg a legteljesebb siker jegyében folyt le. Este 9 órakor a ligeti pavillonban bál követte az ünnepélyt, mely a legjobb hangulatban a késő reggeli órákig tartott. Az alispán jelentése az iskolánkivüli népnevelés eredményeiről és az arató munkások szerződtetéséről Gyula, junius 28. Az iskolánkivüli népnevelési bizottságnak hatalmas munkásságáról a vármegye alispánja a napokban tett jelentést a kultuszminiszternek, A jelentés szerint a folyó évben minden megyei községben és 35 tanyai körzetben dolgozott a bizottság, amely eddig ez évben 1150 ismeretterjesztő előadást tartott. A megyében 7 analfabéta tanfolyam működött, amely 700 órát adott. Ipariskolai oktatás 10 hetlyen 800 óraszámmal volt. A közönség rendelkezésére 39 népkönyvtár állott, hol hetenként ingyen kapták ,az érdeklődők a könyveket. A megye területén 37 vetítőgépet működtetett a bizottság és a vetitettképes előadások száma 190 volt. Az előadók száma 290 volt, akik közül lelkész 26, tanitó 160, tanár 37, jegyző 13, orvos 22, mérnök 2, ügyvéd 6, biró 3, közig, tisztviselő 6, gazdatiszt 4 iparos 2 és földbirtokos 2 volt. A miniszter az aratási munkálatok zavartalanságának biztosítása érdekében minden törvényhatóság területéről jelentéseket kért a törvényhatóságok vezelő tisztviselőitől. Dr. Daimel Sándor alispán mostanában küldte be jelentését, mely szerint Békésmegyében az aratási munkálatok zavartalan lefolyása biztosítottnak látszik, A nagyobb birtokosok már nagyrészt leszerződtették az aratási idényre munkásaikat, mig a többiek szerződtetése roég folyamatban van. A vármegye területén semmi zavaró tünetet nem észleltek és valószínű, hogy aki dolgozni akar, akadálytalanul kesesheti meg kenyerét. Érdekes dr. Döimel alispán kimerítő alapossággal megszerkesztett jelentésének az aratógépekről szóló része. Eszerint Békésvármegye területén 512 aratógép van, de leginkább használaton kivül s az üzembenlevőket is jobbára csak fükaszálásra használják. A házhelyigénylések epilógusa a biróság előtt Érdekes becsületsértési per a békéscsabai járásbíróságon A Hadröá támadása a földbirtokrendezö bizottság ellen Érdekes becsületsértési per zajlott ma le a csabai járásbíróságon. Ezúttal nem apró egyéni sérelmekkel indokolták a per megindítását, hanem általános, úgynevezett közérdek vezette Such János és társait, amikor biróság elé citálták Rechnitzer Edét, a Hadröá elnökét, társaival együtt. A becsületsértési per előzményei ez év áprilisáig nyúlnak vÍ3zsza, amikor a csabai házhelyigénylők gyűlést tartottak, hogy sérelmeik orvoslása érdekében megbeszéljék a tennivalókat. A gyűlés az anyag természeténél fogva izzó hangulatban folyt le. Egyik szónok a másikat igyekezett túlszárnyalni a valódi ok kivizsgálásánál, de mindannyian megegyeztek abban, hogy a földbirtokrendező tanács tagjai nem teljesítették feladatukat olyan lelkiismeretesen, mint ahogy megbízóik tőlük elvárták volna. A földbirtokrendező tanács tagjai, különösen Rechnitzer Edének, — aki különben a gyűlés elnöke is volt — beszédét sérelmezték. Szerintük ugyanis ez a beszéd letért a higgadt és megengedett kritika ösvényéről és indokolatlanul éles személyeskedéssé fajult. Töbek között azt állítják Such Jánosék, hogy Rechnitzer Ede olyan célzásokat tett beszédébén, mintha a földbirtokrendező tanács tagjai a rájuk bizott munkálatokat önző célokra használták volna ki. Fokozta a különben is izgatott hangulatot az a körülmény, hogy a rokkantak részéről minden szónok azt állította, hogy a földbirtokrendező tanács először a kisajátítható földterületeket és házhelyeket irta össze és csak azután lajstromozta az igénylőket, noha a törvény világosan előírja, hogy minden esetbea először az igénylők számát kell összeírni és ehhez mérten kell a kisajátítható területek után kutatni. Kifogások hangzottak el a földosztást végző biró ellen is, de inkább «csak azért, mert rengeteg elfoglaltsága miatt tulajdonképpeni munkáját alig végezheti. Ezért uj biró kiküldésének kérését határozták el. A gyűlés befejezése után Such János és társai becsületsértési és rágalmazási pert indítottak Rechnitzer Edéék ellen, melyet tegnap tárgyalt a csabai járásbíróság. Miután a tárgyaláson nem igazolódott be, hogy a szónokok a sérelmezett állításokat tényleg olyan formában mondották volna, mint a vád azt tartalmazta, a biróság a feleket békés megegyezésre hivta fel. lojalitással, nem is mint a vármegye első tisztviselője, hanem mintegy jóságos, nagytapasztalatu ember hivta fel, — igazán nem lehetett tudni — a képviselőtestületi tagokat, vagy valamely értekezletfélén jelenlevőket. Dictum, factum azért ugy lett, hogy a legnagyobb sérelemmé a a Köröshidgát vad kövezetének kiszélesítése, müuttá tétele s a 35 évvel ezelőtt már létesíthető tiszaföldvár—mesterszállási szolnokmegyei törvényhatósági müútba az Öcsöd határára eső békésmegyei 5—6 kilóméteres szakasz kiépítése válott. Békésmegye alispánja Öcsödön Még a tavasszal utasította vármegyénk dr. Daimel Sándor alispánt, vizsgálja meg, miket sérelmez Öcsöd a vármegyével szemben,amikért a község Jásznagykunszolnok megyéhez csatlakozásra indított mozgalmat. Junius 23 án történt meg közszeretetben álló alispánunk kiszállása; csodálatos módon összezsugorodott a mozgalom indítóiinak concretuma, melynek megtételére az alispán a legnagyobb A Köröshidgátnak folyó évben az 5-—6 kilóméteres szakasznak — Öcsöd 50 száaalékos hozzájárulása mellett — 1927-ben való megkezdésére az alispán garanciát vállalt. Elhangzott még tisztiorvosunk fertőtlenítő készülék hiánya, tífusz, tuberkolózis gátlására irányuló közegészségügyi panasza, — ami voltaképen a község belügye,- nem megyei ügy, legfelebb az ellenőrzésben. Aztán elhangzott, hogy Békésmegye lakossága sokféle anyanyelvű, igy a megye — nemzetiségi vármegye — bárha jó honpolgárok is lakói, de vélik volna, est a színtiszta magyar Öcsödöt, a tisztán nemaeti jellegű, Szolnokroeqyéhez csatolni. Szóval „Vítam et sanguinem T Csak két megjegyzést teszek : Teljesüljön hát Öcsöt! színtiszta, magyar közsegre Békésmegyében az a megyei gondoskodás, ami Szarvas- Békéscsaba—-Mezőberény Elek stb. nemzetiségi s ami Szentandrás, S/.eghalom, Füzesgyarmat.. Vésztő, Gyulavári nemzeti községeknek 40 év ó/a kijutott közlekedésig közoktatásügyi viszonylatban. Azután, mivel az öesödiek a concretumok mostani előadásával olyan helyzetbe kerítették önmagukat, melyre illik, a „Mons parturiebat" hiszen mindezt, amit elértek, Békésraegyétől kérve úgyis elérhették volna, ha az elszakadási nagy lárma nem történik. A „Hét felé gazdálkodók" önérdekén kivül, most lett volna ideje a többi, a mellőzést bizonyító concretumokat felsorolni a 35 évről. Az egymásközti dohogás nem sokat ér, az adózás aránya 70:30 százalékhoz, jogos a gondoskodás elvárása is. Öcsödön tehát minden csendes, métermázsánként 40—50 ezer koronával olcsóbb a buza vételre s ugyanígy a többi termény, állat, mint Szarvason, 30—40 ezer koronával drágább behozatalban a tüzelőszer, ugyanígy a ruhanemű és más élelmicikk. No, tehát Öcsöd nemzeti, Szarvas járási székhely nemzetiségi : ebből telnek ki a köztsrhek viselései és a megélhe'és. P. M. A miniszter az együttes pályázatok ellen As összes szakmabeli munkálatokra külön pályázatot kell kiírni Most kiadott rendeletében sza' bályozza a miniszter a közszállitások kiírási módját, miután arról értesült, hogy közszállitásoknál, különösen építkezéseknél a pályázat feltételeit némely törvényhatóság aképpen állapította meg, hogy a javaslatot csak az összes munkálatokra együttesen lehet tenni. A kiírás ilyen módjának az a következménye, hogy az egyes szakmákhoz tartozó kézműves iparosság nem vehet részt közvetlenül a pályazatokon, hanem csak a nagy vállalkozók közvetítésével. Ez az eljárás a kisipart, mai nehéz helyzetében különösen hátrányosan érinti, egyszersmind ellentétben áll a Közszállitási Szabályrendelet 16. §-ának 2. pontjával. Ennek rendelkezése szerint ugyanis a külön külön iparág köréhez tartozó ipari munkálatokra rendszerint külön-külön verseny-