Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144
1926-06-25 / 141. szám
Békőscsaoa, 1926 junius 25 Hogyan védekezzenek papirkereskedöink a fővárosiak versenyével szemben ? A szegedi kamara kezdeményezése az iskoláknál Néhány év előtt a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy rendeletet bocsájiott ki, amely iskolákban űzött papir- és irószerkereskedést eltiltja, de megengedi az iskolák igazgatóságainak, hogy ha tömeges beszerzés révén olcsóbb papírárukat és írószereket tudnak biztosítani a növendékeik részére, ezt a beszerzési módot igénybe vegyék. Erre a rendeletre való hivatkozással az utóbbi időben fővárosi kereskedők tömeges ajánlatokkal árasztották el a vidéki iskolák igazgatóságait. A szegedi papirkereskedők ezzel az eljárással szemben a kereskedelmi és iparkamarához fordultak orvoslásért, amely átiratban kereste meg meg a tankerületi főigazgatóságot, a tanfelügyelőséget és az iskolák igazgatóságait és rámutatva arra, hogy Szegeden Forró nyarat jósolnak zivatarokkal és helyenként hűvös időjárással Julius és augusztus prognózisa ismét nagyobb időváltozást jelent igen íeljesiíőképes papir és Írószerkereskedelem van, amely a budapesti cégekhez teljesen hasonló ajánlatokat tud nyújtani, felkérte őkel, hogy bármilyen beszerzés esetén a helybeli szakmabeli cégek ajánlatait is kérjék be. A tankerületi főigazgatóság és több iskola igazgatósága már válaszolt is a kamara megkeresésére és bejelentette, hogy a megkeresés értelmében fog eljárni. Kívánatos /olna, hogy a kamarai kerület többi városainak papir- és irószerkereskedői is hasonló megkeresést intéznének az ottani iskolák igazgatóságaihoz és felajánlanák egyben, hogy tömeges beszerzés esetén ők is hajlandók a budapesti kereskedők által megajánlott kedvezményeket nyújtani. A középeurópai változó időviszonyok megfigyelése érdekes meteorológiai jóslatra ad alapot. Eszerint a legközelebbi napokban ismét nagyobb jelentőségű időváltozásra van kilátás. A meteorológiai prognózis szerint juliusban és augusztusban meglehetősen nagy hőségre van kilátás. Ez a hir a gazdákat és azokat, akik most tűnődnek még a nyaralás gondjai fölött, különösen érinti. Itt adjuk a középeurópai légköri megfigyeléseken alakuló kéthónapi időprognózist, mely a következőket mondja: Julius : Időközönként nagyon meleg idő % több zivatarral, de ez a hónap még meglehetős csapadékot is hoz, szeles napok zivatarokkal és erős csapadékkal. Jégeső. Utána jobb idő szórványos viharokkal. Julius 10-ike körül zivatar erős esővel, jég és szélvihar, utána Egy játékos, aki nem nyer Eljátszotta a gazdája pénzét egy tanonc — Hatósági beavatkozás szükséges a vásári szerencsejátékosok ellen szép idő, Julius 16 ika körül bizonytalan időjárás, gyakoribb zivatarral, esővel, széllel, hűvös napok, julius 19-ig, ezután melegebb, jobb, de ismét zivataros napok. Julius 23 ika barátságtalan zivatar és erős eső, innen kezdve végre szebb idő, lokális zavarokkal, juüus 26-án nagyobb időváltozás zivatarral és erős esővel, julius 31-ike körül szélviharok és hűvösebb napok. Augusztus: Jobb, mint julius. Forró napok, zivatar és jég, eleinte melegebb, több kisebb zivatarral. Augusztus 11 — 14-ig felhős borús, esetleg szélviharok és eső, augusztus 16-án zivalar, erős esővel. Augusztus 20-ika körül javulás, meleg napok, hőhullámokkal, augusztus utolsó három napja felhős, borús, szeles idő zivataros esővel és nagyobb lehűléssel. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A C6abai vásár amilyen rosszul sikerült a gazdák, iparosok és kereskedők forgalmát illetőleg, olyan jól sikerült a külömböző szerencsejátékosoknak. Ennek oka nyilvánvalóan még abból az időből ered, amikor mintegy betegség láza öntötte el az embereket a könnyű vagyonszerzési vágy. Az akkori idők valuta bizonytalanságai kedveztek is az emberek eme vágyakozásainak és ebben az időben burjánzottak fel a szerencsejátékok, kártya, sorsjegy, különböző vásári játékok stb. Azóta persze sokat változott a világ és az emberek nagyobb része szépen vissza is tért a komoly munka mellé, mely, ha nem is eredményez könnyű és gyors meggazdagodást, mégis biztosítja legalább a megélhetést. Ám azért sokan vannak még, különösen az éretlenebb korúak között, akik a szerencsejáték előtt vágytól reszketve állanak meg és ha pénzük van ösztöneiknek semmiképen sem tudnak ellenállni. Igy jart Hegedűs Bernát erzsébethelyi vendéglős kiskorú tanonca is, akinek Hegedűs egymillió koronát átadott azzal az utasítással, hogy árut váltson ki. A gyereket a vásárban a Kocziszky-palota előtt érte el végzete, amikor egy ingajátékos előtt állott meg. Ennek a játéknak az a lényege, hogy egy felfüggesztett ingával az alatta elhelyezett bábut hátulról kell eltalálni. Ha az inga szabályosan áll, a bábut eltalálni gyerekjáték s éppen ez a körülmény az, amely tucatjával szedte áldozatait éspedig azért, mert az inga meglenditése pillanatában az asztallapot észrevétlenül hol jobb, hol bal oldalén nyomta meg a szerencsejátékos, minek következtében az inga csak akkor talált, ha a tulajdonos is akarta, ő pedig nagyon ritkán akarta és akkor is csak azért, hogy a siker ismét többéket is próbálkozásra serkentsen. Látnivaló tehát, hogy az egész szerencsejáték tulajdonképpen ravasz csalás, mely éppen azért alkalmas volt arra, hogy a próbálkozó inasgyerek rövid idő alatt, hogy egy vacak vekker órát nyerjen, leadjon 350.000 koronát anélkül, hogy az órát megnyerte volna. Miután gazdája pénzéről volt szó, az inasgyerek megrémült és hatalmas bőgésbe kezdett, amire figyelmes lett a rendőrőrszem, kinek közbelépésére persze a játéktulajdonos, ha vakaródzva is, de a 350.000 koronát a gyereknek visszaadta. A gyerek azonban nem okult az eseten, mert amint lassan bámészkodva a Rokka felé tovább haladt, újra belebotlott egy szerencse játékosba, ahol most már végérvényesen 700.003 koronát adott le. Mindezekből azonban le kell vpnni a tanulságokat is és hiszszük is, hogy a hatóságok le is fogják vonni azokat, mert hiszen saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy mig a tulajdonképeni vásárnak alig volt közönsége, addig a szerencsejátékosok előtt valóságos tolongás volt. Pedig ennyi szerencsejátékost tiz vásárban együttvéve sem láttunk, mint most ebben az egyben. Kézen fekvő a dolog, hogy a népnevelés szempontjából is elsőrangú érdek ezeknek az erkölcsrontó szerencsejátékoknak kiirtása, miért is elvárjuk a hatóságoktól, hogy ilyenek közül a jövőben engedélyt egyetlen egynek sem fognak kiadni. Megkerültek az eítüot gyermekek Világot látni mentek, de csak Berényig jutottak Mindennek a bubifrizura az oka (A Közlöny eredeti tudósítása.) Két kis hópehely vitatkozik a napsugárról. Nem tudják milyen, sohasem látták, de elindultak elébe, elindultak találkozni vele. mert nem tudták, hogy ez a találkozás katasztrofális lenne, hófehér lényüket olvasztaná be az élet szenynyes áradatába ... A két kis csabai lányka, akik hétfőn délután érthetetlen módon tűntek el, tegnap estére végre befutottak otthonukba. Azaz ... hogy a történeti hűség rideg keretei közölt maradjunk, dehogy is futottak... Lopva, lábujjhegyen besompolyogtak ... egy kicsit fáradtan, egy kicsit éhesen omlottak a boldogan könnyező szülők karjaiba és hangos zokogás között nyújtották át a következő levelet, amelyet az utolsó ezer koronájukért vásárolt papírra irtak. „Bocsássatok meg" Kedves Szülein. Kedves Szüleim bocsásanakmeg hogy ilyem szomruságot okoztam kedves szüleinmek de azt hitem hogy az a veszekedés amiért otthon kaptunn az csak hátránjonra volt de most tapaszttaltam hogy éppen az előnyömre válik. Eddig nem tudtam mi az élet de most meg tudtam a Jo Isten tudja menyit szenvetem mióta elhagytam a szülóiházat - ha meg tudnak bocsájtani bocsásanak meg bűnbánó gyermeküknek ki oly sokat szenvedet. Kedves SzDleim a hajam le vágtam mert az gondoltam hogy többé nem terek visza de a sors is az szeretné ha viszatérnék és kérem Kedves Szüleimet ha meg tudnak bocsájtani bünnbáno gyermeküknek, ki oly sokat szenvedet a sznlői házal, azért hogy tam el meit sokat veszekedtem rám é én nem bírtam már de csak most Érzem menyit szenvedetem mioia elhagytam szülői házat Kedves Szülén ha megtudnak bocsájtani bűnbánó gyermeküknek ki oly sokat szenvedet, bocsásanok meg. Kezüket csokolva marad Kedves Szüleimnek ki oly sokat szenvedet mióta elhagyta szülei házat KManci. Berényig és vissza — gyalog A Közlöny munkatársa kénytelen volt megzavarni az első találkozás poétikus örömeit, hogy neveletlenül tolakodó kíváncsiságát kielégítse és érthetetlen indiszkrécióval kérdezni kezdte a lassanlassan magához tért kislánykát, aki egész közvetlenül és már nevetve válaszolt. — Hát először is elhatároztuk barátnőmmel együtt, hogy egy kicsit körülnézünk a világban. Hétfőn délután el is indultunk, de én már a csabai határról vissza akartam fordulni, de a barátnőm azt mondta, már ugy is késő, mert a hajunkat már bubira vágattuk. — Beláttam, hogy igaza van és tovább mentünk. Mire a Délisorra értünk, már ránk esteledett. Betértünk egyik házba és szállást kértünk. Azonkívül ezer koronáért tejet is vettünk, azt vacsoráztunk. Reggel ugyancsak gyalog Földvárra, majd onnan Berénybe mentünk, útközben mindenütt megygyet ettünk. Megnéztük Berényt, megjegyzem, nincs is olyan szép, mint Csaba, erre elhatároztuk, hogy visszatérünk. Azonkívül éhesek is voltunk.