Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-22 / 138. szám

Békéscsaba. 1926 innius 22 Kedd 53-ife évfolyam, 138-ik ssám a ; » • ( I J­3 i 'A; t ri POLITIKál NáPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­ívte 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippínyx Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tár 20. szám alatl Hirdetés díjszabás szerint. Nem kobozzák el a német császári vagyont A népszavazás negatív eredménnyel végződött Berlin, junius 21. (Woll) Az ideiglenes hivatalos megállapítás szerint a népdcn és összegezett eredménye a következő : Összesen 39.687,848 szavazásra jogosult pol­gár közül szavazott 15.584.821. Érvényes volt 15 025.451 szavazat. Érvénytelen 559.370 szavazat. Igen­nel szavazott 14.440.779 po'gár, nemmel 548.672, tehet a szava­zatra jogosultak közül 36.3% igen­nel szavazott. A népszavazásra bocsátott törvényjavaslat elfoga­dásához azonban az lett volna szükséges, hogy a szavazó pol­gárok tcbb, mint 50 százaléka foglaljon állást a kisajátítás mel lett. Tehát a szavazás negatív eredménnyel végződött. Igy a német fejedelmi családok vagyo­nát nem kobozzák el. A népszavazás eredménye a kormány és a német nemzet kö­rében nagy megelégedést keltett. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy a legrövidebb időn belül a parlament elé terjeszti a fejedelmi vagyonok kisajátításáról szóló tör­vényjavaslatot. A baloldali párt a birodalmi gyűlésen igen heves csa­tára készül. A szavazások alatt kisebb összetűzések voltak, külö­nösen Hallében, ahol 23 sebesü­lés történt, mig Berlinben és kör­nyékén a szavazás a legteljesebb rendben folyt le. A közgyűlésen élesen támadták az adókivetéseket A közgyűlés felmondotta a svájci kölcsönt — A polgári­leányiskolát felajánlja a város az államnak — A képvi­selőtestület hétfői közgyűlése A hétfői közgyűlést 9 óra utén rendkívül gyér érdeklődés mellett nyitotta meg Berthóty István dr. polgármester. Az érdeklődés hiá­nyénak oka nyilván a hétfőn meg­kezdődött országos vásárban ke­resendő. Hozzászólások a pol­gármesteri jelenteshez Francziszky Lajos dr. fogalmazó felolvasta a polgórmesferi jelentést, melyhez elsőnek Szellner Antal szólott hozzá. Mig egyrészt tudo­másul veszi a jelentést, másrészt rámutat az adókivetések körül ta­pasztalható és már a Közlönyben is tárgyalt sérelmekre, melyek nagy­részt a téves becslésből erednek. Szellner azonban rámutat ugy a házadó, mint az általános kereseti adó kivetésénél tapasztalható.azon tünetre, hogy az illető adóalapo­kat mindenütt 50, 60, sőt 100%-al magasabbra vették, mint ameny­nyire jogszerint azok vehetők let­tek volna. Megemlíti, hogy általá­nosságban elterjedt az a hir, hogy a pénzügyminiszter bizalmas ren­deletet küldött a törvényhatósá­goknak, melyben arra utasítja a hivatalokat, hogy magasabbra ál­lapítsa meg az adó alapokat, mint tavaly. Második része felszólalásának az iparostanonciskolával kapcso­latos és a testület elé tárja azo­kat az immár kibírhatatlan álla­potokat, melyek ott testi és lelki veszedelmeket rejtenek maguk­ban az iparostanoncokra nézve. Indítványozza, hogy a képviselő­testület mondja ki azt, hogy a jövő évi első teendő a tanonc­iskola újjáépítése legyen. Vargha E. András a jelentést elfogadja, de egy-két panaszt ter­jeszt, melyekre sürgős orvoslást kér. Az autóközlekedés sürgős szabályozását kéri figyelmeztő táb­lák felállításával. Kéri továbbá, hogy a város nyomatékosan hivja fel a MÁV ot kötelességének teljesítésére, mert dacára a sok felszólalásnak, a lépcső és az úttest még mindig olyan sáros, mint volt s ez az erzsé­bethelyieknek a sok között ez egyik legnagyobb sérelme, mert a közlekedést a sártenger majdnem lehetetlenné teszi. Intézkedést kér arra nézve is, hogy a közgyűlések a jövőben ne vásáros napokra essenek. Hankó Mihály támogatja Szell­nernek az iparos tanonciskolára vonatkozó indítványát és kérdi, hogy a közgyűlési határozat elle­nére, miért nem osztják még min­dig a kétegyházi-uti telkeket, vala­mint a szénáskertet ? Nagyobb erélyességet vár a vá­ros vezetősége részéről ebben a kérdésben. Szóvá teszi azt az anomáliát is, hogy az AEGV a vasutáthelyezést az ottani la­kosság nagy anyagi sérelmére késedelmesen intézi és kifogás tárgyévá teszi, hogy a város egy vezető tisztviselője egyúttal a vas­úttársaság igazgatósági tagja is. Végül a Zrínyi-uccai hidak meg­erősítését kéri. Gerő Lajos ugyancsak az AEGV késedelmeskedését teszi szóvá és felhívja a várost arra is, hogy ne tűrjön a főbb utvonalakon be nem épített utáiatos szemétdom­bokkal tele telkeket. Hrabovszky Mihály a Máté­porták vizlevezetését sürgeti és az erzsébethelyi járdáknak helyes módon való elkészítését. Nóvák György felhívja a város figyelmét arra az akcióra, melyet a hadikölcsöntuiajdonosok indítot­tak és elvárja, hogy a város a tulajdonában levő árva célokat szolgáló hadikölcsönökre nézve idejében fogja érvényesíteni jogait a valorizációnál. Panaszt emel és vizsgálatot kér Vajnai közkórházi alkalmazott ellen, ki állítólag a szegényházi ápoltak közül kettőt, Duna Andrást és Mácsok Pált saját építkezésénél alkalmazta napi 10.000 K bérért, azonban nekik egy fillért sem fizetett s ellátásu­kat is a szegényházi konyháról fedezte. Pollák Arnold a közgyámi vá­lasztást téve szóvá, azt kérdezi, hogy a megválasztott LeszicKEndre elfogadta-e megválasztását, mert ha elfogadná külön kikötés nél­kül, ugy az a városra súlyos nyugdijterheket jelentene. A békés­csaba—csorvási müut nyomveze­tésének a vármegye által kikötött iránya miatt hozott határozatot tudomása szerint a polgármester megfelebbezte. Helyesli a feleb­bezést, mert sok kisebb gazda van érdekelve ebben a kérdés­ben, egyúttal az elintézés sürgeté­sét is kéri. Szóvá teszi a posta­palota nem megfelelő méreteit, melyek városszépitési szempont­ból súlyosan esnek kifogás alá. Dr. Biró Emil ügyvéd azt a ke­gyeletsértő állapotot teszi szóvá, hogy a 101. gyalogezred elesett hőseinek emlékére felállított Fe renc József-téri emlékoszlop kör­nyékét a gaz és dudva veri fel, ugy hogy szégyenpír önti el a hazafias lelkületű járókelők arcát. Kéri, hogy sürgős és erélyes in­tézkedéssel történjék gondosko­dás, hogy az emlékoszlop kör­nyéke parkiroztassék, hogy ott a hálás utókor állandó virága nyíl­jon. Zürichben a magyar koron* t 72.20-al jegyezték. A polgármester válasza A polgármester sorra véve a felszólalásokat, Szellner Antalnak azt válaszolja, hogy az adókive­tések törvényes intézkedések alap­ján történnek ugyan, de semmi­féle pénzügyminiszteri titkos ren­deletről nem tud. A választ erre a kérdésre Horváth István tanács­nok fogja megadni. Ami Szellner­nek az iparostanonciskolára vo­natkozó indítványát jelenti, annál is inkább pártolja, mert éppen ki­dolgozás alatt áll az iskola miként való átépítésének terve, aminek elkészítését meg fogja sürgelni. Vargha E. András felszólalására kijelenti, hogy az autóközleke­désre szabályrendelet van, melyet a városnak nem áll módjában megváltoztatni. Arról pedig, hogy a képviselőtestület vásári napon ne tartson ülést, a testület bármi­kor határozhat. Vajnai ellen meg fogja indítani a vizsgálatot. A közgyám tényleg jelentkezelt nála és hasonlóan szóvátette meg­választása után a Pollák által emiitett körülményeket 8—14 napi várakozási időt kért, mely alatt, ha dolgát nem tudná elintézni, megválasztását nem fogja elfog­lalni. Az adótörvények ismertetése Horváth István tanácsnok rész­letesen ismerteli az adótörvénye­ket és megállapítja, hogy a ház­adóalap tényleg 4-szerese a no­vemberi bérösszegnek. Azonban nem lehetnek olyan súlyosak a dolgok, mert 5600 házadóalap után kivetett adót mindössze 63 feleb­bezést adtak be. Az általános kereseti adó kivetését is törvény­intézkedések szabályozzék, hozzá semmiféle titkos rendelkezés nem érkezett. A forgalmiadók szedésére vo­natkozó panaszokra reflektált Hor­váth tanácsos, aki kijelentette, hogy mindig a forgalmi adótör­vény rendelkezései alapján járnak el. A sinátépitéssel kapcsolatos megjegyzésekre Ádám műszaki ta­nácsos azzal válaszolt, hogy az általa kitűzött vonal helyesebb és célszerűbb volt, de a vasutigaz­gatóság akaratának kellett alávet­nie magát. Az ilyenformán elő­állott átalakítási munka tehát hi­báján kivül vált szükségessé és az nem két napig, de még két óráig sem tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents